A Pécsi Egyetem történetéből (2/1)

1967. szeptember 1-én lesz 600 éve, hogy V. Orbán pápa megerősítette I. Lajos magyar király pécsi egyetemalapító levelét. A pécsi egyetemalapítás beilleszkedett a közép-európai egyetemalapítások sorába, mely IV. Károly cseh király 1348. évi prágai egyetem alapításával vette kezdetét, s a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetemek létrehozásával folytatódott. A közép-európai Maecenások versenyében a magyar király sem maradhatott el, s néhány évi előkészület után Pécsett, az ország egyik legnépesebb városában hozza létre az Universitast. Az egyetem anyagi létalapját — amint az oklevelek kimutatják — nem annyira a király, mint Vilmos pécsi püspök és káptalana biztosították, akik ezt annál könnyebben tehették, mert a pápai Liber taxarum hitelt érdemlő tanúsága szerint abban az időben a legtehetősebb püspökség volt a latifundiumokban egyébként sem szűkölködő magyarországi püspökségek, sőt érsekségek között is. Vilmos pécsi püspök az egyetem első tanárául barátját, Galvano di Bolognát hívta meg a páduai egyetemről, ahol akkor a dekretalisokat adta elő, aki az egyetem szervezésében az Alma Mater Bononiensis és a páduai egyetem jogi oktatási szokásait és módszereit ültette át a pannoniai egyetemre. Megindult a jogi oktatás, és vele együtt a septemartes liberales tanítása, amely már előbb is folyhatott Pécsett a káptalani vagy a városi iskolában. Talán orvosi fakultás is nyílt, ezt még dokumentumok nem támasztották alá, ellenben teológiai kar nem indulhatott, mert a pápa ez időben sem Krakkóban, sem Bécsben, sem Pécsett nem engedte a teológiai kar megszervezését, A Lajos király halálát követő délvidéki polgárháborúban a pécsi püspökség is sokat szenvedett, s részben az anyagi problémák, részben az ország központjának az ország szívébe (Buda), majd nyugatra (császári expanzió) tolódása következtében az egyetem kiépítése megakadt. Itt, Dél-Magyarországon a jogi és később a teológiai oktatási igényeket egy főiskola is kielégítette, s számos adat van arra, hogy az egyetem elsorvadása mellett volt Pécsnek a mohácsi vészig működő felsőbb jogi, illetve teológiai iskolája is. Az 1526. évi mohácsi vészt követő másfél évszázados török uralom megakadályozta e képzés folytatását, s csak az ország felszabadulása után, a XVIII. században léphetett fel újra az igény a főiskolára és realizálódott Pannónia legelső városában egy filozófiai és jogi akadémia formájában. Sok hányattatás után újból 1923-ban indul meg az egyetemi szintű oktatás, mely azóta több-kevesebb átszervezéssel, de változatlanul folyik Pannónia egyetemén.