Irodalmi nevelés az óvodában
Szerző: Dankó ErvinnéCím: Irodalmi nevelés az óvodában
Alcím: Szakmódszertani kérdések
Megjelenési adatok: OKKER, Budapest, 2004. | ISBN: 963-9228-83-4
Megjegyzés: Átdolgozott, bővített kiadás. Eredeti címe: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban (Dinasztia Kiadó)
Az emberiség történetével egyidősnek tekinthető a kulturális javak, az enciklopédikus, a humán, a reál és a prakticista műveltség elsajátítására való törekvés. A műveltség normatív fogalom, ami azt jelenti, hogy koronként és társadalmanként eltérő tartalmú és irányultságú lehet. A 21. század forrongó, racionális, teljesítménycentrikus, globalizációs törekvésektől terhes világában is elengedhetetlen a humán műveltségeszmény jellemző jegyeinek konkretizálása, megfogalmazása.
A humán műveltségeszmény a szellemi kulturális javak megszerzését, a történettudományok, a művészetek és az irodalom ismeretét feltételezi. A nemzetközi és a magyar pedagógia történetét tanulmányozva jól kitapintható, hogy a humán műveltség terjesztése, az esztétikai-művészeti nevelés minden korban, minden iskolatípusban nagy hangsúlyt kapott.
Ha áttekintjük a gyermekek nevelését szolgáló pedagógiai törekvéseket, akkor nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy az esztétikai-művészeti kultúra megalapozása jelentős szerepet játszott már az ókorban is. Napjaink óvodai nevelésének alapvető célja az óvodáskorú gyermekek műveltségének megalapozása, a művészetek esztétikájának felismertetése, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése, esztétikai érzelmeik kiteljesítése. Óvodai nevelésünk programjai és gyakorlata biztosítják, hogy a gyermekek minden művészeti ág esztétikájával megismerkedjenek befogadóként és alkotóként egyaránt. A művészi élmények befogadásához, feldolgozásához, esztétikai érzelmeik kifejezéséhez szükséges képességeket óvodapedagógusaink játékos, tevékenység-központú foglalkoztatások keretében fejlesztik.
Az óvodai esztétikai-művészeti nevelésben az egyik legpreferáltabb eszköz a gyermekirodalom, melynek esztétikai érzelmeket fejlesztő sajátossága, emberformáló ereje vitathatatlan. Természetesen az irodalmi tevékenység esztétikai hatásai csak más művészeti ágak ilyen irányú nevelőerejével érvényesülnek igazán. Tudnunk kell, hogy aki felismeri és szereti a mindennapi, a természeti, a művészi szépet, az éli igazán az életet. Az óvodáskorú, 3-7 éves gyermekek előtt - a különböző művészi területek komplex esztétikai hatásai mellett - a gyermekirodalmi alkotások, az irodalmi művekhez kapcsolódó egyéb irodalmi tevékenységek tárják fel az élet szépségét, derűjét, a holnap, a jövendő elé tekintő optimista szemléletet, biztosítva számukra a vidámságot, a tréfát, a humort, az örömteli játékot és egyben a mindenki által átélhető esztétikai élményt. Az irodalmat - a szó, a nyelv művészetét - éppen ezért illeti meg kiváltságos hely az óvodai nevelésben.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Irodalmi nevelés, Óvodai nevelés, Módszertan, Óvoda, Irodalomtanítás, Foglalkoztató programok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nevelés, Irodalmi nevelés, Óvodai nevelés, Módszertan, Óvoda, Irodalomtanítás, Foglalkoztató programok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
3-4
Bevezető
5-6
I. A szakmódszertan fogalma, helye, szerepe a pedagógiai tudományok rendszerében
7-11
II. Az óvodai irodalmi nevelés módszertanának interdiszciplináris kapcsolatai
12-15
III A művészetek és az irodalom esztétikájának fejlesztő hatása óvodáskorban
16-24
Javasolt szakirodalom
24
IV. Az óvodai esztétikai-irodalmi nevelés neveléstörténeti előzményei
25-39
Javasolt szakirodalom
39
V. Az óvodai esztétikai-művészeti-irodalmi nevelés feltételei, szakmódszertani kérdései
40-100
1. Az integratív, komplex irodalmi nevelés célja, feladatai napjaink óvodapedagógiájában
40-43
Javasolt szakirodalom
43
2. Az irodalmi élményszerzés pszichológiai feltételei óvodáskorban
44-57
2.1. A gyermek és a könyv kapcsolata
46-47
2.2. A gyermek irodalomszeretetének pszichológiai alapjai
47-51
2.3. A gyermek pszichikus fejlődésének és a népmesék motívumainak közös vonásai
51-53
2.4. A gyermeki világkép és a mese
53-54
2.5. Irodalmi nevelésünk lélektani támasza: a gyermeki aktivitás, a motiváltság és a szinkretikus sémák
55-57
Javasolt szakirodalom
57
3. Az óvodai irodalmi nevelés feltétele: az életkornak megfelelő gyermekirodalmi művek megválasztása
57-70
3.1. A népköltészet
57-66
3.2. Műköltészeti alkotások
67-70
4. A gyermekirodalom és az óvodai nevelés feladatainak összefüggései
70-85
4.1. Az esztétikai nevelés
71
4.2. Az érzelmi nevelés mint az irodalomhallgatás feladata
71-75
4.3. A mese, vers szerepe az óvodáskorúak erkölcsi nevelésében
75-78
4.4. Az irodalmi mű, az irodalomhallgatás mint a gyermeki összetartozás, a közösségi érzelmek alakítója
78
4.5. Az irodalmi nevelés feladata a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése
78-83
4.6. Az irodalmi nevelés egyik fő feladata az anyanyelvi nevelés, a beszéd- és a kommunikációs képességek fejlesztése
83-85
5. Az óvodai irodalmi nevelés tartalmának pszichológiai, pedagógiai és módszertani vonatkozásai
86-100
VI. A műelemzés szerepe az irodalmi nevelés anyagának tudatos megválasztásában
101-108
VII. Az irodalmi nevelés szervezeti formái napjaink óvodai gyakorlatában
109-116
VIII. Az irodalomhallgatás tervezésének kérdése a korszerű óvodapedagógiában
117-121
Javasolt szairodalom
121
IX. Az irodalomhallgatás időpontja, helye a komplex nevelési hatásrendszerekben
122-125
X. Az irodalmat közvetítő óvodapedagógus személyiségjegyei
126-130
XI. Az óvodai irodalmi nevelés alapvető módszerei
131-154
1. Az óvodai irodalmi nevelés alapvető módszerei
132-154
1.1. A bemutatás módszere
132-136
1.2. A beszélgetés módszere
136-138
1.3. A magyarázat módszere
139-140
1.4. A szemléltetés módszere
140-151
Javasolt szakirodalom
151
1.5. A gyakorlás módszere és az ismétlés
151-154
XII. A művészetek és az irodalom iránti érdeklődéskeltés lehetőségei óvodáskorban
155-165
1. A motiváció
155-156
2. A kezdeményezés (az érdeklődés felkeltése, motiváció)
156-165
2.1. A spontán motiváció
157-159
2.2. Az indirekt érdeklődéskeltés
159-160
2.3. A direkt kezdeményezés
160-165
XIII. A komplex és integratív esztétikai hatások biztosításának módszertani követelményei
166-181
Javasolt irodalom
181
XIV. Az irodalom szerepe a 3-7éves gyermekek nyelvi-kommunikációs nevelésében
182-211
1. A népi mondókák, gyermekversek szerepe a gyermekek anyanyelvi nevelésében
183-186
2. A népmesék mint a nyelvi-kommunikációs nevelés eszközei
186-189
3. A műmesék beszédnevelő hatása
189-190
4. Reális történetek, elbeszélések szerepe az anyanyelvi nevelésben
190-193
5. A gyermekek irodalmi élményeihez kapcsolódó módszeres eljárások
193-197
6. A dramatikus játék és a dramatizálás módszere
197-203
Javasolt szakirodalom
203
7. A bábjáték módszerének nevelő hatása
204-209
Javasolt szakirodalom
209
8. A diafilm
209-211
XV. Az óvóképzős hallgatók felkészülése az irodalmi nevelés gyakorlatára
212-218
Mellékletek
219-231
Népi gyermekversek
219
A népi gyermekversek műfajai
219-221
I. A felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel mondókacsoport
219
II. A gyermekek versei, mondókái, gyermekjátékok
220-221
Az óvodai irodalmi tevékenység tervezésének egy lehetséges módja
222-227
Az óvodai irodalmi tevékenységek lehetséges megfigyelési és elemzési szempontjai
228-231
A szerzőnek a kiadónál korábban megjelent könyve
Hátsó borító