Szervezeti formák és vezetés

Másfél évtizedes kutatómunka eredményeit indítja útjára a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és Szervezési Tanszéke a Szervezés-vezetés-stratégia c. sorozattal. A sorozat első kötete ez a mű. A könyv megírásakor a középpontba a szervezetet állítottuk, amely a környezetével szoros kölcsönhatásban működik. A szervezet és környezete között fennálló kapcsolatok ismerete, azok tudatos felhasználása a vezetési és szervezési tevékenység sikerének alapvető feltétele. Az összefüggések ismeretében lehet célokat kitűzni a szervezet elé, létrehozni a szervezet struktúráját, összehangolni a tevékenységeket a célmegvalósítás érdekében. Tudatosan választottuk tehát a nyílt rendszer koncepción alapuló szervezetelméleti nézőpontot a vezetési és szervezési kérdések tárgyalásához. A vezetési és szervezési problémás-kezelésénél alkalmazott közelítésmódokat tekintve különbséget tehetünk a formális, racionalitást előtérbe helyező (esetenként dologi-technikainak nevezett) nézőpont) valamint az ember, a magatartási és társas-társadalmi hatásokat középpontba állító, a racionalitás korlátait figyelembe vevő szemlélet között. Könyvünkben mindkét közelítésmód fellelhető, hiszen álláspontunk szerint a szervezetekben a racionális cselekvésre kell törekedni, ugyanakkor fel kell ismernünk annak határait, a szervezet érdek-és hatalmi viszonyait, a kulturális tényezők hatását, valamint az egyéni racionalitás korlátait. (Ez utóbbi témakörökkel foglalkozik elsősorban a sorozatban másodikként megjelenő Bakacsi Gyula által gondozott Szervezeti magatartás és vezetés című könyv.) Munkánk során mindvégig arra törekedtünk, hogy elkerüljük a hosszadalmas eszmefuttatásokat, helyette számos ábrával, rövid összefoglalókkal igyekeztünk a megértést elősegíteni. Példáinkat, saját tapasztalatainkból vagy megírt esetekből vettük, törekedve a nemzetközileg élvonalban járó vállalatok vezetési és szervezeti megoldásának bemutatására is. Könyvünkhöz egy függelék is tartozik, amely - mintegy önálló műként - áttekinti a magyar vállalati szféra legfontosabb szervezeti és vezetési változásait az elmúlt másfél évtizedben. E fejezet a tekintetben hiánypótló, hogy a változásoknak nem elsősorban a gazdaságpolitikai, makroökonómiai feltételeit és azok vállalati hatásait vizsgálja, hanem középpontba a szervezetek strukturális jellemzőit, a szervezeti formákat és vezetési módszereket helyezi. Bőséges irodalomjegyzéket is rendelkezésre bocsátunk az olvasónak, hiszen a könyvhöz feldolgozott irodalmak további kutatási és szakmai elmélyülési lehetőséget kínálnak mindazoknak, akik valamely kérdéssel részletesebben szeretnének foglalkozni. Reméljük, hogy e munka nemcsak a szerzőknek jelentett örömet, s őszintén szeretnénk, ha ez a könyv egy népszerű sorozatot indíthatna útjára. Végezetül külön is ki kell emelni Antal Zsuzsanna és Bodnár Viktória áldozatos munkáját, akik a saját fejezeteik megírásán túl óriási segítséget jelentettek a könyv többi részének megszerkesztésében is. Ugyanez mondható el Antal Mokos Zoltánról és Császár Csabáról is: nélkülük nehezen állt volna össze e közös mű. Természetesen nem feledkezhetünk meg Eke Gáborné, Mácsik Éva és Mundi Ramona munkájáról sem, akik a könyv létrehozásának technikai hátterét biztosították igen magas színvonalon.