Szerkezet és forma az építészetben
Szerző: Gilyén NándorCím: Szerkezet és forma az építészetben
Megjelenési adatok: Műszaki, Budapest, 1982. | ISBN: 963-10-4220-0
Szerkezet és forma kapcsolata nem lehet teljesen idegen annak, aki az építészettel már tudatosan is foglalkozott. Sőt, voltak időszakok, amikor az elméleti vizsgálódás és az építészeti gyakorlat egyik fő kérdésévé vált, mint például a múlt század közepe utáni évtizedekben, és legfőképpen a mi századunk ötvenes, hatvanas éveiben, amikor az építési feladatok mennyiségi és minőségi fejlődése irányította rá a figyelmet. A hetvenes években más irányzatok tűntek fel, amelyek egyike-másika a teherhordó szerkezet és az építészeti forma összefüggéseit szinte tagadni szeretné - véleményem szerint szoros összefüggésben azzal, hogy az utóbbi évek csökkenő számú, és a korábbiaknál nagyobb térigényt szinte sohasem felvető feladatai, már kialakult jó szerkezetei nem feleltek meg a minden áron újat akarás vitatható igényének. Erre is vonatkozik Doxiadis megjegyzése: ,,Előbb keressünk jó megoldásokat, mint újakat, de ne ijedjünk meg, ha a jó megoldások visszavisznek a hagyományokhoz.”^ Hasonló gondolatot fejez ki Mies van dér Rohe is: ,,... a legtöbb építész minden alkalommal valami újat próbál feltalálni. Holott ami tényleg a legfontosabb, az a forma lassú kibontása. Az ismeretet kell tovább finomítanunk. És ha új probléma merül fel, tudni fogjuk, hogyan kell megoldani.”2' „Aki feltűnővé akarja tenni magát és művészetét, annak kezére játszik a divat. Számára bizonyos a nap sikere. Hogy a történelem színe előtt is helytálló-e, az attól a mértéktől függ, mennyi személyen túlmenő rejtőzik műveiben... Az új viselje magán a szükségesség jegyét. Már itt hangsúlyozni szeretném, hogy - nem tagadva meg a szerkezeti eszközökkel megvalósuló építészeti gondolat iránti vonzódásomat - az egyoldalúságot mindenképpen kerülni szeretném, és remélem, ez a törekvésem sikerrel is jár. Nem célom tehát a technikai értelemben vett konstruktivizmus hirdetése, hiszen a valóság - és ezen belül az építészet - olyan sokrétű, hogy nem férhet be egyetlen „izmus” szűk kereteibe. E szélsőséges irányzatok szükségképpen zsákutcába vezetnek (bár a fejlődésben egy ideig pozitív szerepük lehet, ha a korábbi időszak ellenkező értelmű egyoldalúságát tagadják).3a) Ezért a szerkezet és forma kapcsolatának most következő tárgyalásánál is igyekszem mindig szem előtt tartani, hogy az építészetre, és ezen belül a formára még számos egyéb tényező hat, amelyek jelentősége, fontossága is változó, az építési feladattól, a kortól, és még sok egyébtől függően. Egy-egy részlet kiragadása azonban minden kutatás elengedhetetlen feltétele, így a későbbiekben a szerkezet és a forma viszonyát, sőt annak egyes részleteit önállóan kell tárgyalni, de remélem, hogy mindig sikerül ezeket a részleteket az építészet egészébe illeszteni. Viszonzásképpen az esetleg más véleményt valló olvasótól csak annyit kérek, fogadja el, hogy a szerkezet hatása a formára építészetileg - az építészetet elsősorban művészetnek tekintve is - értékes lehet.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
Előszó
9-13
Bevezető
15-19
I. A szerkezeti esztétika alapjai
21-49
Szerkezet és forma
23-27
A szerkezet esztétikai értékelésének alapelvei
27-29
A szerkezetszerűség
29-45
Az anyagnak megfelelő forma(anyagszerűség)
29-34
Az erőjátéknak megfelelő forma
34-40
A technológiának megfelelő forma
40-45
A szerkezet szubjektív értékelése
45-48
Az egyensúlyélmény
45-46
A biztonságélmény
46
Az erőélmény
46-47
A megértésélmény
47-48
A rendeltetésszerűség
48-49
II. Történeti áttekintés
51-67
Szerkezet és forma ösztönös kapcsolata
53-61
Őskor
53-56
Ókor
56-58
Középkor
58-59
Újkor
60-61
A statika fejlődése
62-65
A tudatos szerkezettervezés
66-67
III. A szerkezet hatása a formára
69-171
Az építőanyag hatása a formára
71-86
A szerkezeti anyagok összehasonlítása
71-73
Az egyes építőanyagok hatása a formára
73-86
Kőszerkezetek
73-75
Tagszerkezetek
75-76
Faszerkezetek
76-77
Betonszerkezetek
77-78
Vasbeton szerkezetek
78-81
Vasszerkezetek
81-83
Alumínium szerkezetek
83-85
Műanyag szerkezetek
85-86
Az erőjáték hatása a formára
86-161
A méretek hatása a szerkezetre és a formára
87-95
A szerkezetek erőjátékának formai következményei
95-161
Hajlított szerkezetek
96-110
Nyomott szerkezetek
111-138
Húzott szerkezetek
139-147
Függőleges teherhord szerkezetek
148-161
Az építéstechnológia hatása a formára
161-171
A hagyományos építéstechnológia hatása a formára
161-162
Az új építéstechnológiák hatása a formára
162-171
IV. A forma hatása a szerkezetre
173-183
A forma hatása az építőanyagra
175-177
A forma hatása az erőjátékra
177-182
A forma hatása az építéstechnológiára
182-183
Utószó
185-189
Jegyzetek
190-197
Irodalom
198-200
Summary
201-202
Kolofon
Hátsó borító