A Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig

Szerző: Dzsida József
Cím: A Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig
Megjelenési adatok: Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. Bányaigazgatósága, Salgótarján, 1944.

coverimage Petőfi a földet Isten kalapjának mondotta, de a föld több ennél: a föld egy finommetszésű, régi könyv, melynek lapjaira Isten gondolatait, költészetét és művészetét írta. Csak olvasni kell tudni belőle. Menj ki a természetbe és olvass. Nézd meg az égbenyúló hegyóriásokat, gyönyörködj a tavaszi rét virágszőnyegében és a madárdalos erdő zöldjében, figyeld meg őszi reggelen a pókháló finom szövedékén csillogó harmatcsep-peket, nézz fel nyári éjtszakán a csillagos égre, tekints egy ártatlan kis gyermek szemébe: mindenütt és mindenünnen az Isten szépsége ragyog rád. Menj le a bányába, ülj le egy csendes helyre. Nyitott könyv fekszik előtted. A kőzetrétegek a könyv lapjai, a kőbeágyazott állatok és növények a betűk, melyek ősrégi történetekről mesélnek. Itt valóban mindenünnen évezredek tekintenek rád, sokkal régebbiek, mint a piramisok alatt ülő Napóleonra. Geológiai világkorszakok romjain ülsz, melyekre új és új emeleteket húzott a nagy Építész. Próbáld elképzelni a szüntelenül tartó építkezés folytonosságát és szépségét, nem nagy fantázia kell hozzá. A vizekben, lagúnákban csigák és kagylók, halak és hüllők millió nyüzsögtek, a berkekben és őserdőkben hatalmas fák és tropikus növények díszlettek. A lombok között madarak daloltak és harkályok kopácsoltak, mókusok és majmok szökdécseltek, méhek és rovarok zümmögtek. A szárazföldön furcsa nagy vastagbőrűek, mastodonok és dinotériumok csörtettek és élték titokzatos életüket. Béke, nyugalom lebegett a vizek fölött. De ekkor jöttek a viharok és orkánok és néhány pillanat alatt elpusztítottak mindent, amit a természet évezredeken át épített, Az árvizek föld alatt töltik, hogy másoknak világítsanak és melegítsenek. Igénytelen írásommal ezeknek akarok emléket állítani. A sok névtelen hősnek, a munka katonáinak, akik 75 év alatt 610 millió métermázsa szenet hoztak ki a napvilágra. Ök elsorvadnak munkájukban, de elernyedésük másoknak áldás. Nekünk nem süt Isten napja, nekünk nem virul a rét, sötét akna elkoptatja testünk izomerejét. Sorsunk mégsem keserít el, vidám szívvel dolgozunk, bányászkarral, bányászhittel másoknak áldást hozunk.
Kategóriák: Anyagtudományok
Tárgyszavak: Bányászat, Szénbányászat, Kőszénbánya, Salgótarján
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Melléklet / Térkép
Impresszum
Ajánlás
[3]
Előszó
5-6
Bevezetés
7-8
I. fejezet: A salgótarjáni medence orografikai és politikai viszonyai
9-13
Második fejezet: A salgótarjáni medence geológiai viszonyai
14-28
   a) A szénről általában
14-17
      Az elszenesedés tényezői
15
      A szenek kémiai összetétele
15-16
      A széntelepek keletkezése
16-17
   b) Stratigrafia
18-21
      A középső és felső oligocén
18
      Az alsó miocén
18-19
      A széntelepek
19-21
   c) Tektonika
21-27
   d) Vulkanizmus
27-28
Harmadik fejezet: A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. története
29-39
   1. A bányászat keletkezése és fejlődése
29-31
      Moosbrugger és Wéber
29
      Preussner József
29
      A becsületes Windsteig és az agyafúrt Brellich
30-31
   2. A Salgótarjáni Köszénbánya R. T. megalakulása
32-39
      A szénkincs növekedése
33-34
      A széntermelés ugrásszerűen emelkedik
34-37
      A leobeni cipészmester
37-39
Negyedik fejezet
40-50
   Technikai és szociális fejlődés 1868-1896-ig
40-43
      1. A gőz szolgáltatja az energiát, 1868—1896
40-43
   Technikai és szociális fejlődés 1896-1910-ig
44-45
      2. A villamosság bevonul a bányászatba
44-45
   Technikai és szociális fejlődés 1910-1924-ig
45-47
      3. Végtelen kötélszállítás, lejtaknák korszaka
45-47
   Technikai és szociális fejlődés 1924-től
47-50
      4. A társulat a szénnemesitésre és a gyengébb minőségű szenek értékesítésére tér át
47-50
Ötödik fejezet: A salgótarjáni medence bányaüzemeinek leírása kerületek szerint
51-97
   1. A zagyvai kerület
52-69
      a) Az üzemben lévő bányák
52-55
      b) Lefejtett régi inászói bányák
55-60
      c) A lefejlett régi salgótarjáni bányák
60-69
   2. A pálfalvai kerület
69-83
      a) Az üzemben lévő bányák
69-74
      b) A lefejtett régi bányák
74-77
         Vízbetörés
75-76
         A légakna összemegy
76
         A főakna kigyullad
76
         A légakna megmozdul, majd összemegy
76-77
      c) A lefejtett régi baglyasi bányák
77-73
         A bányászatot kisemberek kezdték
77-78
         A vállalalot sorozatos kudarcok érik
78
         A tokodi ikerakna elfúlása
78-79
         Az affiliáció
79
         A fuzió
79-83
   3. A kisterenyei kerület
83-85
   4. mizserfai kerület
85-97
      a) Az üzemben lévő bányák
85-91
         A mátranováki bányák
86-89
         A kazári bányák
89-91
      b) A lefejtett bányák
91-97
         A nemtii táró és nemtii lejtakna
95-97
Hatodik fejezet: A nógrádi medencében alkalmazott fejtésmód
98-100
Hetedik fejezet
101-110
   1. A szállítás és vontatás fejlődése
101-104
   2. Rakodás és osztályozás
104-110
      A salgótarjáni Zagyvai-rakodó
105-106
      A baglyasaljai rakodó
106
      A pálfalvai rakodó
107
      A kisterenyei rakodó
108-109
      A mátranováki szénosztályozó
109-110
Nyolcadik fejezet: Melléküzemeink
111-136
   Az üzemi energiaszolgáltatás fejlődése
111-136
      1. Villamos centrálé
111-116
      2. A medence gépi berendezései
116
      3. A központi műhely
116-117
      4. Élelemtár, anyagraktár
117-120
      5. Erdészet
120-122
      6. Gazdaság
122-124
      7. Mentőállomás
124-128
      8. Munkás-lakótelepek
129-132
      9. Kutatás, fúrás, mérés
132-136
Kilencedik fejezet: A bányák vezetése, az igazgatóság műszaki és adminisztrációs szervei
137-151
   Zemlinszky Rezső
140-141
   Gerber Frigyes
142
   Pfaff Gusztáv
143
   Gerö Nándor
144
   Róth Flóris
145-146
   Schmidt Jenő
147-148
   Bérczi Sándor
149
   Korompay Lajos
150-151
Tizedik fejezet: A munkásság szociális és kulturális intézményei
152-160
   a) Iskolák, templomok
152-155
   b) Társpénztár
155-156
   c) Kórházak és egészségügyi intézmények
157-158
   d) Egyéb kulturális intézmények
158-160
      1. A cserkészet
158-159
      2. Leventeegyesület
159
      3. Sportegyletek
160
Tizenegyedik fejezet
161-168
   1. A jövő feladatai
161-163
   2. Munkáskérdés
164-168
Tisztviselők névsora
169-170
Felhasznált irodalom
170
A könyvben előforduló személyek névsora
171-172
Képek jegyzéke
173-174
Térképek jegyzéke
175
Táblázatok
176
Rajzok jegyzéke
177-178
Tartalomjegyzék
179-180
Hátsó borító