Tapasztalati lélektan

E munkát azon a magyar tanirodalomban páratlan szerencse érte, hogy mint a bölcsészeti tudományok körébe vágó mű három év alatt három kiadást ért. Azonban e ritka szerencse a munka szerzőjét nem tette, elbizakodottá: söt ellenkezőleg arra serkentette, hogy a munka hibáit és hiányait annál gondosabban kipuhatolja s a hibákat a harmadik kiadásban telhetőleg kiküszöbölje, a hiányokat pedig utánpótolja. Az ez irányban kifejtett törekvés engedi reménylenem, hogy e harmadik kiadás az előzőkhöz képest javítottnak mondható. Azonban szivesörömest bevallom, hogy a javítás gyökeresebb is lehetett volna itt-ott: csakhogy e tekintetben korlátozva voltam azon gyakorlati követelés által, melynél fogva nem szabad egy iskolai használatban levő könyv új kiadásának az előző kiadásokat használhatatlanokká tenni. Ha a szakférfiak kedvező Ítélete munkámtól a jövőben is el nem fordul: igyekezni fogok fokról-fokra érvényre emelni a munka hasznavehetősége részéről követelt átalakításokat. Ezúttal csak az „Érzékek“ czímü fejezet szakaszainál változtattam meg némileg a sorrendet; a §§-ok számának szaporodása (92—100) a legnagyobb részt onnét van, mert egyes hosszabb régi szakaszt két különösre bontottam fel. Egészen újak csupán csak az alvásról és az elmebetegségekről szólók. Több felől sokallották a nyújtott tananyag mennyiségét. Hogy a munkát e tekintetben is megfelelőbbé tegyem, mindazon szakaszokat, a melyek rövidebben eltárgyalt kérdéseknek csak bővítését tartalmazzék, a tartalomjegyzékben csillaggal jeleztem, az igy jelzett §§-ok elhagyása által a tanítás fennakadás nélkül vihető keresztül, mert a meg nem jelzett szakaszok magukban véve is egy összefüggő jól rendezett egészet képeznek. — Az elhagyott szakaszok olyankor csak átolvastatandók. Azon óhajjal bocsátjuk ime ez uj kiadást útra, hogy sikerüljön neki is minél több barátot szerezni magának és azon jó ügynek, melynek szolgálatába szegődött.