A fizikai kémia alapjai corvina logo

Szerző: Erdey-Gruz Tibor
Cím: A fizikai kémia alapjai
Alcím: Negyedik, átdolgozott kiadás
Fordító: Császár Györgyné
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.

coverimage E könyv elsősorban azoknak a gyakorlatban dolgozó vegyészeknek szól, akiknek nem volt módjukban korszerű megvilágításban megismerkedni a fizikai kémiával. Ma már nincs olyan ága a vegyiparnak, amelyben ne lenne szükség a fizikai-kémiai összefüggések mindennapi tudatos felhasználására. De a rokon területeken — a fizikában, a biológiában, a különböző mérnöki szakmákban — dolgozók munkáját is eredményesebbé teszi a fizikai kémia alapjainak ismerete. Fő feladatnak azt tekintettem, hogy tudásunk mai állása szerint megvilágítsam a vegyészek munkájával általában kapcsolatos legfontosabb jelenségek lényegét, s bemutassam a, legfontosabb tulajdonságok összefüggéseit, valamint a változások alaptörvényeit. Ez az oka az egyes részek aránytalanságainak. Nem tértem ki e könyvben az atomok és molekulák szerkezetének ismertetésére. Az anyagszerkezettel foglalkozó tudomány alapvető fontosságú ugyan a természetről alkotott, helyes kép kialakulása szempontjából, és konkrét eredményei egyes iparágakban is nélkülözhetetlenek, de a vegyipar legtöbb területének mindennapi munkájában közvetlenül még nem kerülnek felhasználásra. Másrészt viszont az atomok és molekulák szerkezetének oly mélyen szántó tárgyalása, hogy az eredmények — ott, ahol ez már lehetséges — gyakorlatilag felhasználhatók legyenek, aránylag nagy terjedelmű és jelentékeny matematikai felkészültséget igénylő feldolgozást kíván meg, ami túlhaladja e könyv kereteit. Azok részére, akik e tárgy iránt érdeklődnek, a könyv végén található irodalomjegyzék nyújt tájékoztatást. A vegyészek többségének mindennapi munkájával szoros kapcsolatban álló alapkérdéseket — amilyenek pl. a kémiai termodinamika és a reakció-kinetika elemei — igyekeztem oly mélységig tárgyalni, ami lehetővé teszi az ismeretek konkrét felhasználását egyszerű problémák megoldására, ül. a további elmélyedést a speciális szakirodalom tanulmányozásával. E tekintetben a műszaki és a természettudományok területén dolgozó nem-vegyészekпек is hasznára lehet e könyv, amely azonban a fentiek következtében nem tekinthető a tudományszak minden ágát arányosan feldolgozó tankönyvnek. Az összefüggések és alaptörvények üzemi alkalmazására csak utaltam, az alkalmazások részletekbe menő konkrét bemutatását nem tekintettem feladatomnak.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak:
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[5]-11
Erdey-Grúz-Tibor: Előszó
[13]-15
I. Bevezetés
[17]-24
II. A gázhalmazállapot és a statisztikus mechanika elemei
[25]-72
   II. 1. §. A halmazállapotok
[25]-28
   II. 2. §. A tökéletes gázok törvényei
28-34
   II. 3. §. A gázok kinetikus elméletének elemei
35-41
   II. 4. §. A molekulák sebesség- és energiaeloszlása
41-48
   II. 5. §. A gázmolekulák ütközési száma és közepes szabad úthossza
49-53
   II. 6. §. Szállítási jelenségek gázokban: belső súrlódás, hővezetés és diffúzió
53-61
   II. 7. §. A reális gázok; a gázok sajátságai igen nagy nyomásokon
61-68
   II. 8. §. Extrapoláció a tökéletes gáz állapotára; a gázok sajátságai igen kis nyomásokon
68-72
III. A kémiai termodinamika alapjai
[73]-198
   III. 1. §. Bevezetés
[73]-76
   III. 2. §. Néhány termodinamikai alapfogalom
76-81
   III. 3. §. Az állapotegyenlet
81-85
   III. 4. §. A termodinamika I. főtétele
85-87
   III. 5. §. A belső energia
87-91
   III. 6. §. A térfogati munka
91-100
   III. 7. §. Az entalpia és az átalakulási hők
100-103
   III. 8. §. A belső energia és az entalpia változása a hőmérséklettel; a mólhők
103-107
   III. 9. §. Az átalakulási hő (reakcióhő) változása a hőmérséklettel (a Kirchhoff-tétel)
107-110
   III. 10. §. A belső energia és az entalpia standard értékei
110-114
   III. 11. §. A termokémia alapjai; a Hess-tétel
114-115
   III. 12. §. Stacionárius folyamatok anyag- és energiamérlege
115-118
   III. 13. §. A termikus energia különleges jellege és átalakulásainak iránya, a termodinamika II. főtétele
118-120
   III. 14. §. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
120-124
   III. 15. §. A termodinamika II. főtételének kvantitatív alakja
124-131
   III. 16. §. A termodinamikai hőmérsékletskála
131-133
   III. 17. §. Izoterm reverzibilis folyamatok munkája; a két főtétel egyesítése
133-136
   III. 18. §. A termodinamikai folyamatok iránya és egyensúlya
136-139
   III. 19. §. Az entrópia
140-142
   III. 20. §. Irreverzibilis folyamatok entrópiaváltozása; az entrópiatétel
143-149
   III. 21. §. Stacionárius folyamatok entrópiamérlege
149-152
   III. 22. §. A II. főtétel és az entrópia statisztikus-mechanikai magyarázata
152-159
   III. 23. §. Termodinamikai potenciálfüggvények
159-164
   III. 24. §. A szabadenergia és szabadentalpia változása a hőmérséklettel
164-166
   III. 25. §. A szabadenergia és a szabadentalpia változásainak gyakorlati jelentősége és statisztikus-mechanikai értelmezése
166-169
   III. 26. §. Az entrópia változása a hőmérséklettel; a termodinamika III. főtétele
169-173
   III. 27. §. Az egyensúlyok termodinamikai sajátságai; stabilis és metastabilis egyensúlyok
173-181
   III. 28. §. A gázok termodinamikai sajátságai
181-195
   III. 29. §. A termodinamika néhány biológiai vonatkozása
195-198
IV. A folyadék-halmazállapot
[199]-241
   IV. 1. §. A folyadékokról általában
[199]-204
   IV. 2. §. A folyadékok állapotegyenlete
204-207
   IV. 3. §. A redukált állapotegyenlet; a megfelelő állapotok tétele
207-213
   IV. 4. §. A folyadékok belső súrlódása
213-218
   IV. 5. §. A folyadékok felületi feszültsége
218-225
   IV. 6. §. A folyadékok párolgása és a párolgáshő
225-228
   IV. 7. §. A gőznyomás
228-232
   IV. 8. §. A gőznyomás változása a hőmérséklettel
232-238
   IV. 9. §. A forráspont
238-241
V. A szilárd halmazállapot (Kristályos és amorf anyagok)
[243]-267
   V. 1. §. A szilárd testekről általában
[243]-247
   V. 2. §. A reális kristályok rácshibái
247-250
   V. 3. §. Az üvegszerü (amorf) anyagok
250-252
   V. 4. §. Az olvadás és a kristályosodás
253-256
   V. 5. §. A polimorf módosulatok átalakulásai
256-257
   V. 6. §. A szilárd testek párolgása; a kémiai állandó
258-261
   V. 7. §. A szilárd testek atomhője és mólhője
261-264
   V. 8. §. A kristályrácsban működő erők; hőkiterjedés, kompresszibilitás és olvadáspont
264-266
   V. 9. §. A kristályos folyadékok
266-267
VI. Az elegyek (Több komponensű rendszerek fizikai egyensúlyai)
[268]-344
   VI. 1. §. Az elegyekről általában; a koncentráció különböző kifejezései
[268]-270
   VI. 2. §. Additiv sajátságok; a parciális moláris mennyiségek
270-274
   VI. 3. §. Az elegyedési és oldási hők, elegyek entalpiája
274-277
   VI. 4. §. Ideális elegyek képződésének termodinamikai alapjai
277-280
   VI. 5. §. A kémiai potenciál
280-286
   VI. 6. §. Reális elegyek; fugacitás és aktivitás
286-289
   VI. 7. §. Folyadékok elegyeinek gőznyomás- és forráspontviszonyai, I.
289-296
   VI. 8. §. Folyadékelegyek parciális gőznyomásának változása az összetétellel; Konovalov törvényei
296-300
   VI. 9. §. Folyadékelegyek gőznyomás- és forráspontviszonyai, II.; az egyensúlyi diagramok
300-305
   VI. 10. §. Folyadékelegyek desztillációja
305-312
   VI. 11. §. Korlátozottan elegyedő, ill. nem elegyedő folyadékokból álló rendszerek gőznyomása; a vízgőz-desztilláció
312-317
   VI. 12. §. Híg oldatok gőznyomás-csökkenése
317-319
   VI. 13. §. Híg oldatok forráspont-emelkedése és fagyáspont-csökkenése
319-322
   VI. 14. §. Az ozmózisnyomás és az ozmotikus munka
322-327
   VI. 15. §. A diffúzió
327-331
   VI. 16. §. Oldatok belső súrlódása
331-332
   VI. 17. §. A korlátozott oldódás; az oldhatóság változása a hőmérséklettel és a nyomással
332-343
   VI. 18. §. Megoszlás két oldószer között; az extrakció
343-344
VII. A fázisegyensúlyok
[345]-374
   VII. 1. §. A fázistörvény
[345]-348
   VII. 2. §. Egykomponensű rendszerek heterogén egyensúlyai
348-353
   VII. 3. §. Kétkomponensű rendszerek heterogén egyensúlyai
353-364
   VII. 4. §. Háromkomponensű rendszerek heterogén egyensúlyai
364-370
   VII. 5. §. A fázisegyensúlyok termodinamikájának alapjai; a termodinamikai fázisdiagramok
370-374
VIII. A kémiai egyensúlyok (Több komponensű rendszerek kémiai átalakulásokkal; nemelektrolitok kémiai egyensúlyai)
[375]-441
   VIII. 1. §. A kémiai affinitás és a kémiai egyensúly
375-380
   VIII. 2. §. A tömeghatás törvénye és az egyensúlyi állandó
380-385
   VIII. 3. §. A kémiai reakciók izotermája; a normálaffinitás
386-390
   VIII. 4. §. A kémiai egyensúly változása a hőmérséklettel és a nyomással
390-395
   VIII. 5. §. Kémiai folyamatok szabadentalpia-változásainak és egyensúlyi állandójának kiszámítása
396-399
   VIII. 6. §. A tömeghatás törvényének alkalmazása homogén kémiai egyensúlyokra
399-408
   VIII. 7. §. Az egyensúlyi konverzió kiszámítása
408-412
   VIII. 8. §. Szimultán és részegyensúlyok számítása
412-415
   VIII. 9. §. A tömeghatás törvényének alkalmazása heterogén kémiai egyensúlyokra
415-425
   VIII. 10. §. Az egyensúlyi állandó teljes kiszámítása a termodinamika III. főtétele alapján
425-430
   VIII. 11. §. Az anyagok állandósága és „reakcióképessége”
430-441
IX. Roakelókinetlka (A kémiai folyamatok sebessége és mechanizmusa)
[442]-603
   IX. 1. §. A reakciókinetika tárgya; a reakciók oszlályozása kinetikai szempontból
[442]-444
   IX. 2. §. A reakciósebesség
444-603
      A ) Homogén reakciók
449-511
         IX. 3. §. Az elsőrendű reakciók
449-451
         IX. 4. §. A másod- és nagyobb rendű reakciók
451-454
         IX. 5. §. Összetett reakciók; egyensúlyra vezető reakciók sebessége
454-456
         IX. 6. §. Sorozatos reakciók; a kvázistacionárius gyökkoncentráció elve
456-462
         IX. 7. §. Párhuzamos reakciók; a stacionárius állapot kinetikája
462-467
         IX. 8. §. A reakciósebesség változása a hőmérséklettel; a kémiai reakciók aktiválási elmélete
467-476
         IX. 9. §. A himolekulás molekulareakciók
476-480
         IX. 10. §. Az atom- és gyökreakciók
480-485
         IX. 11. §. A monomolekulás reakciók
485-489
         IX. 12. §. A láncreakciók
489-495
         IX. 13. §. A robbanások
495-498
         IX. 14. §. Az oldatreakciók kinetikája
498-501
         IX. 15. §. A homogén katalízis
501-505
         IX. 16. §. Polimerek képződésének sebessége
505-511
      B) Heterogén reakciók
511-568
         IX. 17. §. A heterogén folyamatokról általában
511-512
         IX. 18. §. Fázisok keletkezésének sebessége
512-517
         IX. 19. §. Az oldódás sebessége
517-519
         IX. 20. §. A heterogén kémia reakciók sebessége
520-523
         IX. 21. §. Heterogén folyamatok mozgó fázisok között; az ellenáram módszere
523-525
         IX. 22. §. A heterogén katalízis
525-529
         IX. 23. §. A felületi reakciók kinetikája
529-538
         IX. 24. §. A katalizátorok hatékonysága
538-542
         IX. 25. §. Az aktív centrumok és a multiplettek elmélete
542-549
         IX. 26. §. A heterogén katalízis elektronelmélete
549-551
         IX. 27. §. A fémek és a félvezetők katalitikus hatása
551-565
         IX. 28. §. A hordozós katalizátorok
565-568
      C) A fotokémiai folyamatok
568-579
         IX. 29. §. A fotokémia alapjelenségei
568-573
         IX. 30. §. A fotokémiai reakciók mechanizmusa
573-577
         IX. 31 §. A fotokémiai szenzibilizáció
577-579
      D) A sugárkémiai reakciók
579-591
         IX. 32. §. A sugárkémia alapjelenségei
579-582
         IX. 33. §. A sugárkémiai reakciók mechanizmusa
582-584
         IX. 34. §. A víz radiolízise
584-586
         IX. 35. §. Oldott anyagok radiolízise; a védőhatás
586-588
         IX. 36. §. A sugárkémiai reakciók sebessége
588-591
      E) Az irreverzibilis folyamatok termodinamikájának alapjai
591-603
         IX. 37. §. Az irreverzibilis folyamatok termodinamikai tárgyalásának alapelvei
591-593
         IX. 38. §. A folyamatok sebessége és a termodinamikai paraméterek közötti összefüggés; a lineáris törvény
593-594
         IX. 39. §. Az Onsager-féle reciprocitási relációk
594-595
         IX. 40. §. Az entrópiatermelés sebessége
596-603
X. Elektrokémia
[604]-749
   X. 1. §. Bevezetés
[604]-606
   X. 2. §. Faraday törvénye, az elektrolízis hatásfoka
606-608
   X. 3. §. Az oldott elektrolitok molekuláris állapota
608-749
      A) Az elektrolitok vezetőképessége
611-642
         X. 4. §. Az elektromos vezetőképesség
611-614
         X. 5. §. Az ionok mozgékonysága és az elektrolitok vezetőképessége
614-618
         X. 6. §. Az átviteli szám
618-622
         X. 7. §. Az ionok relatív mozgékonysága
622-625
         X. 8. §. A gyenge elektrolitok vezetőképessége
625-627
         X. 9. §. Az erős elektrolitok vezetőképessége
627-633
         X. 10. §. A hőmérséklet hatása a vezetőképességre
634-635
         X. 11. §. Az oldószer hatása a vezetőképességre (nemvizes oldatok)
636-637
         X. 12. §. Az elektrolitok diffúziója oldatban
638-639
         X. 13. §. Olvadékok és kristályok vezetőképessége
640-642
      В) A galvánelemek; az elektródfolyamatok egyensúlyai
643-689
         X. 14. §. Elektromos energia termelése kémiai folyamattal
643-645
         X. 15. §. A galvánelemek elektromotoros erejének kiszámítása az áramtermelő folyamat egyensúlyi állandójából
645-649
         X. 16. §. Az elektródpotenciálok
650-654
         X. 17. §. A gázelektródok
654-656
         X. 18. §. A normál- és standard-elektródpotenciál
656-658
         X. 19. §. A keverékelektródok
658-660
         X. 20. §. A másodfajú elektródok
660-662
         X. 21. §. A koncentrációs elemek és a diffúziós potenciál
663-667
         X. 22. §. A redoxipotenciálok
667-674
         X. 23. §. Az üvegelektród
674
         X. 24. §. Egyensúlyok kiszámítása az elektromotoros erőből
675-680
         X. 25. §. Az elektrokémiai áramforrások
681-689
      C) Az elektrolízis
689-706
         X. 26. §. A bomlásfeszültség és a leválási potenciál
689-693
         X. 27. §. A polarizáció és a diffúziós áram
694-698
         X. 28. §. Az elektródfolyamatok kinetikájának alapjai
698-702
         X. 29. §. A passzivitás és a korrózió
703-706
      D) Elektrolitok egyensúlyai oldatokban
706-749
         X. 30. §. Az elektrolitoldatok ozmotikus sajátságai
706-710
         X. 31. §. Oldott elektrolitok aktivitása; az ionerősség törvénye
710-713
         X. 32. §. Gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlyai
713-719
         X. 33. §. A sók hidrolízise
720-723
         X. 34. §. A pufferoldatok
723-727
         X. 35. §. A sav—bázis-indikátorok
727-731
         X. 36. §. A redoxiindikátorok
731-732
         X. 37. §. A savak és bázisok protolilikus, valamint elektron-elmélete
732-736
         X. 38. §. Az oldatok aciditása
736-739
         X. 39. §. A sók oldhatósági egyensúlyai
739-741
         X. 40. §. A membránegyensúlyok és a membránpotenciálok
741-745
         X. 41. §. Az ioncserélők egyensúlyai
745-747
         X. 42. §. Az amfoter elektrolitok
747-749
XI. Felületi jelenségek
[750]-777
   XI. 1. §. Bevezetés
[750]-752
   XI. 2. §. Gázok adszorpciója szilárd felületen
752-757
   XI. 3. §. A gázkromatográfia alapjai
757-760
   XI. 4. §. Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületen
760-763
   XI. 5. §. Elektrolitok adszorpciója; az elektrokinetikus potenciál
763-769
   XI. 6. §. Adszorpció szabad folyadékfelületen; az adszorpció hatása a felületi feszültségre
769-771
   XI. 7. §. A nedvesítés és a nedvesítőszerek
771-774
   XI. 8. §. A felületi hártyák sajátságai
774-777
Függelék
[778]-783
   1. Fontos fizikai-kémiai állandók
[778]-779
   2. A görög abc
779
   3. A CGS- és az SI-mértékrendszer összehasonlítása
780-781
   4. Néhány fizikai-kémiai mennyiség új neve a fizikai-kémiai definíciók és jelölések készülő szabályzata szerint
782-783
Ajánlott szakkönyvek
[784]-791
Név- és tárgymutató
[792]-840
Kolofon
840
Hátsó borító