Élet és jellem

A jelen könyv a «Lebenskunde» folytatása és szellemileg nagykorú fiatal embereknek van szánva. A szerző a «Jugendlehre»-nek és más műveinek néhány fejtegetését itt is fölvette, mert e könyv céljaira különösen alkalmasaknak látszottak. A «Lebensführung» jelen új kiadása tetemesen bővült, nevezetesen a «Jellem és sors», «A családi élet etikája*, «Az ember és a pénz*, «Lelkiismereti kérdések*, «Szociális kultúra* c. fejezetekkel. Más fejezetek is új szakaszokkal gyarapodtak. A bővítések után a jelen könyv most már minden rendbeli gondolkodó emberekhez fordul — jóllehet főként fiatal emberek életkérdéseire van tekintettel — és nevezetesen úgy is tekinthető, mint «Etika, nevelők számára». Miért jelenik meg ez a fordítás ? Erre feleljen meg maga a könyv. Korszerű, mélyen járó és érett tartalma megérdemli, hogy könnyebben hozzáférhessenek hazánkban olyanok is, kiknek az eredetivel küzködniök kellene. — A fordítás megkészítésében nem annyira filológiai szempontok vezettek, hanem elsősorban az a törekvés volt irányadó, hogy a szerző gondolatai, lehetőleg az eredetinek jellegével szóljanak az olvasóhoz, de úgy, «mintha magyar ember először magyarul írta volna meg» (Pázmány). Néhány idegen szót és kevésbé megszokott szólást mentsen az eredetinek gazdagsága és eredetisége, a pregnáns kifejezésre való törekvés és nem utolsó helyen az a körülmény, hogy nekünk az itt tárgyalt eszmekörre nincs még eléggé kiforrott nyelvünk. Ez a harmadik magyar kiadás az előző kettőnek (1913. és 1914.) gondosan átnézett és átjavított lenyomata. Az eredetinek legújabb kiadása (Berlin, 1919. 72—77. ezer) a jelen fordításban alapúl vett 1911-iki kiadásnak változatlan lenyomata. (...) Mi szükség van az életbölcseség és jellemalakítás új kalauzára? Nem mondja-e meg utolérhetetlen határozottsággal a vallás, mit kell és mit nem szabad tennünk ? Igen; de épen e pontban a mai fiatalember nagyon nehéz helyzetben van. Ezer meg ezer hang emelkedik a szentelt hagyományok bölcsesége ellen és mind azt mondja, hogy azoknak ma már nincs joguk az embernek törvényeket szabni. «A vallás törvényei — halljuk — nem felelnek meg a mai kultúráiét szükségleteinek; ellenségei az életnek, és nem számolnak a valósággal». Mindenfelé új erkölcsiségről és az összes értékek átértékeléséről beszélnek. Szóval nincsen már szilárd és általánosan elismert életigazság, hanem csak ellenmondó nézetek kaosza.