Közigazgatás-elmélet

A közigazgatással kapcsolatos alapvető ismeretek kidolgozása, megértése és oktatása sem tartozik a könnyen letudható feladatok közé. Nem csak a magyar közigazgatás, hanem a hazai jogi és igazgatási képzés történetében is időről-időre előtérbe kerültek különböző előjelű korszerűsítések. A nehézség elsősorban abból adódik, hogy a közigazgatás „bemutatásában” a rendszerszemléletet nagyon nehéz következetesen érvényesíteni. A különböző megközelítések mást és mást tekintenek a vizsgálódás kiindulópontjának (pl. a szervezetet, a feladatokat, a működést stb.), és emiatt gyakori az egyoldalúság és az összefüggések súlyukhoz méltó bemutatásának az elmaradása. Jó ideje már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a közigazgatás nem azonos a rá vonatkozó joggal. Ebből okszerűen következik, hogy a közigazgatás megismerésével, tudományos kutatásával, fejlesztésével számos tudományág foglalkozik. Az említett felismerés, a komplexitás irányába történő elmozdulás vezetett el a közigazgatástan, mint közigazgatás-tudományi diszciplína kialakulásához. Úgy vélem, hogy a magyar és a kialakulóban lévő európai közigazgatási jog megismerését elengedhetetlenül szükséges elméleti megalapozottsággal is összekötni. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megközelítésnek a közigazgatás-elmélet (közigazgatástan) fontosabbnak ítélt alapintézményeinek a megismertetését tartom. Ennek a kötetnek a célja tehát kettős, egyrészt az egyetemi szintű jogi és igazgatási képzésekben segítse elő a közigazgatás elméleti, nem jogi gyökerű tárgyköreinek az elsajátítását, másrészt a közigazgatási szakma műveléséhez szükséges alapvető ismeretanyagot kívánja bemutatni, rendszerbe foglalni. E kötet előzménye Ivancsics Imre szerzőtársammal írt Bevezetés a közigazgatástanba c. egyetemi jegyzet, akinek ezúton is szeretnék köszönetét mondani a munkához nyújtott szakmai segítségért, támogatásért. (...) A közigazgatástan ún. leíró tudomány, leírja a közigazgatás működését, a tényeket, a jelenségeket. A közigazgatástan tehát tapasztalati és ténytudomány.1 Egy másik megközelítés szerint a közigazgatástan elsősorban a szervezet döntéseit vizsgálja.2 A közigazgatástan közelebbről a közigazgatás egyes alrendszereivel: az államigazgatással, az önkormányzati igazgatással, a közintézményekkel (a köztestületekkel, a közintézetekkel és a közalapítványokkal) foglalkozik. A közigazgatással foglalkozó tudományok között főként az alábbiakat lehet megemlíteni: közigazgatástan, közigazgatási jogtudomány, politikatudomány. Más megközelítésében a közigazgatás-tudomány az igazgatás - vagy szervezéstudomány - egyik ágazata, mely az általános (üzleti, ipari) igazgatás-tudomány eredményeit is alkalmazza. Olyan összegező - szintetizáló - tudomány, mely a közigazgatással foglalkozó tudományok eredményeit hasznosítja. Fontos azonban kiemelni, hogy nem ágazata az ipari igazgatástudománynak. Lényeges különbségek vannak ugyanis közöttük, különösen a környezet és a funkciók tekintetében.