A hiszti

Biztosan előfordult már mindenkivel, hogy az eddig rendesen viselkedő és jólneveltnek hitt csemetéje - amennyiben nem történik az, amit ő szeretne - egyik pillanatról a másikra a földre vágja magát, üvölteni kezd, vagy éppen rongybabaszerűen csüng az anyja kezében. Ez általában valamilyen hivatalban, postán, ismerős boltban vagy a város főterén történik. Ilyenkor a szegény kismama szégyentől piros arccal próbálja a gyereket elvonszolni a tett színhelyéről, mentegetőzve, hogy az ő gyereke nem szokott ilyet csinálni. Kisfiam most kezd ilyen korba kerülni, így engem is nap mint nap próbára tesz. Egyre gyakrabban bizonytalanodom el, hogy jól csinálok-e mindent vele kapcsolatban, és nem rontottam-e már most el a gyermeknevelést. Milyen korban kezdődik el ez a fajta viselkedés? Mi ez a dackorszak? Hiszti pusztán vagy az önérvényesítés kezdetleges eszköze? Ha ez utóbbi, akkor hogyan kezeljük, mit tehetünk azért, hogy gyermekünk önmagával is vívott küzdelmét megkönnyítsük? Erre és még számos más, az ún. „hisztivel" kapcsolatos kérdésre próbálok meg válaszolni egyszerűen, érthetően. Remélem, ez a könyv segít megérteni azt, hogy mi zajlik gyermekünk lelkében, hogyan viszonyuljunk hozzá. Talán a könyv elolvasása után magunkról sem gondoljuk majd azt, hogy azért ilyen „akaratos, hisztis ez a gyerek", mert elrontottunk valamit. Alihoz, hogy a fenti kérdéseket teljes mértékben megértsük, és meg is tudjuk válaszolni, szükséges áttekinteni a csecsemő lelki fejlődését, az ún. pszichológiai születését újszülöttkortól egészen a hisztis korszak, más néven dackorszak megjelenéséig, vagyis úgy 2-3 éves koráig. Mindig is foglalkoztatott az a dolog, hogy hogyan tudom minél jobban megérteni a kisfiamat. Már az első hónapokban szakiroda-lom után néztem, hogy megértsem, mit, miért csinál, mi járhat a fejecskéjében, milyen bonyolult lelki folyamatok zajlanak benne, dacára annak, hogy egy édesanya ösztönösen tudja, mit kell csinálni a csecsemővel, és már nagyon hamar különbséget tud tenni a sírások között, melyekre tudja a gyógyírt is. Én mégis gyakran elbizonytalanodtam és kétségek közt vívódtam, vajon jól csinálok-e mindent. Sokszor megnyugvást jelentett, ha egy könyvben megerősítést találtam. Fontosnak tartom leírni, hogy mi is történik egy kisgyermek lelkében. Mivel nem tudják elmondani, így a pszichológusok információi kétféle forrásból származnak: egyrészt a pszichoterápiában részt vevő páciensek fejlődésének, változásának megfigyeléséből, másrészt pedig csecsemők és anyjuk kapcsolatának vizsgálatából. Mindkét forrás egybehangzó válaszokat adott a tekintetben, hogy hogyan is játszódik le ez a folyamat. Lényeges megérteni az egyes korszakok lelki hátterét, hiszen min-fejlődési fázis egymásra épül, így a korábbi szakasz már tartalmazhatja a későbbi csíráit, ill. a későbbi szakasz a korábbiakra épül, és nagyrészt azokból fejlődik tovább. Mahler kutatásai során próbálta megválaszolni azt a kérdést, hogy hogyan fejlődik ki a kisgyermekből az önálló, integrált egyéniség tudata. Újszülöttkortól úgy 3 éves korig különféle fejlődési korszakokat határolt el egy-mástól, melyeknek különféle tudományos neveket adott.