A kriminalisztika tendenciái

Csendőrség, városi és járási rendőrhatóságok, valamint vizsgálóbírák, királyi ügyészségek s általában a bűnügyekkel foglalkozó egyének részére” című, „Dr. Grósz János grázi cs. kr. államügyész munkája és egyéb források nyomán” alcímű kötetét. Ami már címében-alcímében (és tartalmában) is nagy hasonlóságot mutatott a „kriminalisztika atyjának” tekintett Hans Gross „Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik” című 1893-as művével, ami az egyetemes kriminalisztika történetbe az első összefoglaló műként vonult be. Itt jegyezzük meg, hogy már mintegy hatvan évvel Gross műve előtt, pontosan 1838-ban Jagemann von Ludwig Hugo Franz „Handbuch der gerichtlichen Untersuchungskünde” címmel jelentetett meg az akkori tudást összefoglaló müvet, azonban ez nem vált még olyan ismert és meghatározó alapművé, mint a grázi professzoré. A sort Soltész Imre-Kármán Elemér szerzőpáros folytatta 1911-ben Budapesten meg- jelent „Útmutatás a bűnügyi nyomozás alkalmával követendő eljárásra nézve a M. Kir. Csendőrség számára” című kötetével. A II. világháború előtt8 a legnagyobb terjedelmű összefoglaló mű Ridegh Rajmond-Olchváry-Milvius Attila szerzőpáros tollából született „Bűnügyi Nyomozástan” címmel. Sajnálatos módon ennek csak I. kötete készült el 1936-ban, feltehetően a világégés miatt a II. rész megírása, illetve kiadása elmaradt. Az 1940-es és 50-es években főleg rendőri kézikönyvek, módszertani útmutatók születtek, azonban 1959-ben már megjelent Cséka Ervin-Vass Kálmán bevezető jegyzete, majd Viski László szerkesztésében az első összefoglaló tankönyv. Az egyetemi jogi karok oktatásához Vargha László szerkesztésében készült egységes jegyzet 1965-ben, majd 1980-ban.13 Külön jegyzetet írt14, illetve szerkesztett Bócz Endre, Finszter Géza, továbbá Bíró Gyula. A Rendőrtiszti Főiskolán18 1983/1984-ben születtek meg a krimináltaktikai és technikai kötetek, majd folyamatosan metodikai jegyzetek. Jogi kari kriminalisztika tankönyv 1998-ban jelent meg először két szerző jegyzésével, ami 2005-ben már 600 oldalas, három szerzős Kriminalisztika Tankönyv és Atlasszá ért. Kétkötetes, 1200 oldalas enciklopédiát szerkesztett 2004-ben Bócz Endre, amelyben a kriminalisztikai szakterületek specialistái (36) foglalták össze a legfontosabb aktuális ismereteket. Az átfogó elméleti művek, az enciklopédia, az egyetemi tankönyvek, jegyzetek és tanulmányok, szakfolyóiratok mellett egy-egy téma monografikus feldolgozása is megindult az 1950-es években, amelynek részleteire a IV. fejezetben térünk ki. Mindenesetre megállapítható belőlük, hogy a kriminalisztika elméletének számtalan aspektusát ölelik fel a művek. A szerzők már sok mindent lefektettek, kidolgoztak. Kérdésként merül fel a ma kutatójának, hogy melyek azok a részek, mezők, amelyek a tudományos vizsgálódások tárgyai lehetnek a diszciplínán belül.