Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem

Az új kézikönyv figyelemmel van arra, hogy a gyermekekkel, családokkal foglalkozó szakterület nem sorolható egy tudományág kizárólagos területére sem, interdiszciplináris, ágazatközi kérdésről van szó, amit jól fémjelez a könyv címe is. A gyermekek védelmének alapját a gyermekjogi megközelítés adja. A gyermeki jogok biztosítása előfeltétele a gyermekek megfelelő védelmének. A gyermekek védelmét közvetlenül vagy közvetetten számos jogszabály szabályozza. A kézikönyv ezért nemcsak egy jogszabály, a gyermekvédelmi rendszert alapvetően meghatározó Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) feldolgozását adja, hanem a jogszabályi határokat átlépve komplex módon közelíti meg a kérdéskört, érintve elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyvét, azaz a Családjogi Könyvet, valamint az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (1991. évi LXIV. törvény). A kézikönyv is elsődlegesen a szülő felelősségéből indul ki, majd ezt követően bontja ki az állam (önkormányzat) támogató szerepét, hangsúlyozva annak kötelezettségét is. A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve (Ptk. Családjogi Könyv) többek között a gyermeki jogoknak, a szülői felügyeleti jognak, a szülői felelősségnek és az örökbefogadásnak tulajdonít nagy jelentőséget. A Ptk. Családjogi Könyvében a korábbi, alapelvek mellett - mint pl. a gyermek érdekének fokozott védelme - számos új elv is megjelenik, így különösen a gyermek családban nevelkedéshez fűződő joga, a méltányosság és a gyengébb fél védelme. Fontos, hogy azok a szülők, akik a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése vagy más szülői felügyeletet érintő kérdésben nem tudnak megegyezni, értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás meglétéről a bírósági vagy a gyámhivatali eljárás során vagy azt megelőzően. A megújult családjogi szabályozás ezért előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen, illetve kötelező közvetítésen alapuló mediációval történő rendezését. A kapcsolattartás ma is meglévő kereteit bővíti a Ptk. Családjogi Könyve, amikor lehetővé teszi annak időtartama alatt a gyermek külföldre vitelét is, ha a gyámhivatal, illetve a bíróság másként nem rendelkezik, illetve a szülők elmérgesedett viszonya esetére törvényi szinten rendelkezik az ún. felügyelt kapcsolattartás lehetőségéről. A hazai jogszabályok mellett a gyermekeket érintő ügyek szabályozásánál és elbírálásánál - hasonlóan a családok védelméhez - egyre jelentősebbek lesznek a nemzetközi normák, az ENSZ és az Európa Tanács többoldalú nemzetközi egyezményei, ajánlásai, valamint az Európai Unió elsődleges jogforrásai is. Az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően megnyílt a lehetőség a határon átnyúló együttműködésre, ezért elengedhetetlen, hogy figyelemmel legyünk mindezen szervezetek tevékenységére, dokumentumaira.