Kutatásról nyelvészeknek
Szerző: Fóris ÁgotaCím: Kutatásról nyelvészeknek
Alcím: Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. | ISBN: 978-963-19-6323-6
A tudományos kutatás és az eredmények közlésének módszertanáról számos könyv jelent meg, nagyobb részben angolul. Magyarul is egyre több általános szemléletű és a konkrét eljárások leírásával foglalkozó kutatás-módszertani publikáció lát napvilágot, a nyelvtudomány területéről azonban hiányzik egy, az általános elméleti és módszertani alapokba bevezetést nyújtó, összefoglaló jellegű munka. A saját kutatásaim során többször szembesültem azzal, hogy mekkora szükség volna a nyelvészek számára írt olyan kutatás-módszertani kézikönyvre, amely a kutatás egyes fázisainak algoritmusán túl a tudományos kutatás fogalmi rendszerében való eligazodáshoz is segítséget ad. Az ötlet, hogy nyelvészek számára írjak a kutatás alapjairól, mégis akkor vetődött fel bennem, amikor kutatás-módszertan-órát tartottam alkalmazott nyelvészet szakos hallgatóknak. A tananyag kialakítása során tisztázni kellett, hogyan lehet úgy általános képet nyújtani a kurzus hallgatóinak tudományról, kutatásról, módszerekről és eszközökről, hogy az a nyelvészeti tanulmányaikat és későbbi munkájukat megfelelően előkészítse. A konkrét módszerek ismertetése sem lehetséges anélkül, hogy a tudományos szemléletmód lényegével, a tudományos kutatás alapfogalmaival ne ismerkednének meg a hallgatók. A lexikográfia és a terminológia tárgyában széles körben kibontakozott hazai kutatások tapasztalatai szintén azt mutatják, hogy a nyelvészet, különösen az alkalmazott nyelvészet fogalmi rendszerében található ellentmondások feloldása a tudományos kutatás elveinek, módszereinek az egységes értelmezésén keresztül tehető meg. A nyelvészeti kutatás módszere a nyelvtudomány különböző ágaiban más és más, eltérő módon dolgozik a leíró, a generatív grammatikával foglalkozó, a szociolingvista vagy az idegennyelv-elsajátítást vizsgáló nyelvész. Azonban az eltérések ellenére valamennyi kutatás közös alapokon nyugszik, és sok közös tulajdonsággal rendelkezik, ezek egy része minden konkrét munkában megtalálható, más része a vizsgált téma sajátosságaitól függően jelenik meg. Számos olyan módszert is alkalmaznak a kutatások során, amelyeket a szociológia, a pszichológia vagy a matematika módszereiből kölcsönöztek. A feladat tehát a tudományos kutatásmódszertan általános kérdéseibe való bevezetés nyelvészek számára. Ehhez tisztázni kell, mi a tudomány, mi a tudományos kutatás, milyen módszerek léteznek, és ezek közül melyek fontosak egy nyelvész számára. Ezért ebben a könyvben nem az egyes nyelvészeti ágak módszertani kérdéseit tárgyalom részletesen - ezt részben megteszik ezek összefoglaló monográfiái, részben pedig a nyelvészekre vár, hogy megírják a még hiányzó munkákat a számos részletkérdésről -, hanem a kutatás általános kérdéseit tekintem át. A nyelvtudomány az emberi nyelvet tanulmányozza. Arról, hogy a nyelv tanulmányozása filozófiai, biológiai, társadalmi, pszichológiai vagy filológiai szemléletmóddal közelíthető-e meg célszerűbben, számos vita folyt és folyik napjainkban is. A nyelvnek, az egyes természetes nyelveknek a történeti vizsgálata, a nyelvek szerkezetének vagy a nyelvhasználat kérdéseinek tanulmányozása, a nyelv és a gondolkodás viszonyának analízise stb. számos megközelítésmód és nyelvészeti ág kialakulását eredményezte. A közös ezekben a tudományos szemlélet, különböznek viszont kutatási módszereikben. Egységes fogalmi és terminológiai alapokról is csak részben beszélhetünk a nyelvészetben, ami megnehezíti és lassítja a kutatásokat és az egységes gondolkodásmód kialakulását. A tudományos kutatás módszertani alapjainak kidolgozása a természettudományokból indult, és ma is ezeken a területeken a legfejlettebb és a legpontosabban kimunkált. Kialakították például azokat az algoritmusokat, melyek egy-egy típusú kísérletsor elvégzéséhez szükségesek. A természettudományos egyetemi oktatásban a laboratóriumi gyakorlatok és/vagy a terepgyakorlatok természetes részei a hallgatók képzésének, ahol a feladat - többek között -azoknak az algoritmusoknak az elsajátítása, amelyek a kutatáshoz és a későbbi munkavégzéshez feltétlenül szükségesek. A nyelvészeti oktatás legtöbb területén egyelőre még nincs kidolgozva olyan jellegű gyakorlatsorozat, amely a különböző nyelvészeti területek egy-egy jellegzetes adatgyűjtési és feldolgozási fázisát fejlesztené készségszintre.
Kategóriák: Szociológia, Nyelvtudomány
Tárgyszavak: Nyelvészet, Tudományos kutatás, Kutatásmódszertan, Publikáció, Adatgyűjtés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nyelvészet, Tudományos kutatás, Kutatásmódszertan, Publikáció, Adatgyűjtés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-6
Előszó
7-12
1. A tudomány
13-40
1.1. A tudomány, a tudományosság és a tudományos kutatás
14-21
1.2. A tudomány osztályozása
21-27
1.3. A tudományos kutatás célja és a célok meghatározása
27-34
A kutatóintézmények kutatásainak célját meghatározó tényezők
28-32
1. Az intézmény tudományági profilja
28-29
2. A korábbi kutatásokból származó tapasztalatok, hagyományok és eredmények
29
3. Az intézmény rendelkezésére álló szellemi kapcsolatok
29-30
4. A rendelkezésre álló eszközrendszer
30
5. A cél megoldásával elérhető eredmények tudományos, gazdasági jelentősége
30-31
6. Külső megrendelés, megbízás esetén a megbízó előírásai
31
7. A kutatókollektíva innovatív képessége
31
8. Az intézmény tudományos, adminisztratív és gazdasági kapcsolatrendszere
31-32
Az egyének tudományos célkitűzését meghatározó tényezők
32-34
1. A kutató tudományos felkészültsége, új ismeretek megszerzésének lehetősége
32
2. A kutató viszonya a tudományos kutatás hálózatához
32-33
3. A kutatóval szemben támasztott munkaköri és társadalmi elvárások
33
4. A feladatok megoldásához rendelkezésre álló feltételek rendszere
33
5. Korábbi kutatások során szerzett tapasztalatok, eredmények
33-34
6. Saját érdeklődés
34
1.4. A tudományos kutatás tárgyi eszközei
34-37
1.5. Áltudomány
37-40
2. A tudományos kutatás osztályozása
41-66
2.1. A kutatás célja szerint: alapkutatás és alkalmazott kutatás
42-47
Alapkutatás
42-43
Alkalmazott kutatás
43-47
2.2. A kutatási módszerek szerint: elméleti kutatás és empirikus kutatás
47-50
Elméleti kutatás
48-49
Empirikus kutatási módszerek
49-50
2.3. A kutatási folyamat iránya alapján: induktív kutatás és deduktív kutatás
50-54
Induktív kutatás
51-52
Deduktív kutatás
52-54
2.4. Kvalitatív kutatás és kvantitatív kutatás
54-59
Kvantitatív kutatás
55-58
Kvalitatív kutatás
58-59
2.5. A kutatás az irodalmi előzményekhez való viszony alapján: primer kutatás és szekunder kutatás
59-61
2.6. A nyelvészeti kutatások osztályozási lehetőségei
61-66
3. A tudományos kutatás legfontosabb fogalmai
67-112
3.1. A tudományos elmélet
68-71
3.2. Alapfogalmak, alaptételek
71-75
3.3. Definíció
76-78
3.4. A mérés
79-82
3.5. Az osztályozás
82-85
3.6. Az absztrakció
85-87
3.7. A hipotézis
87-90
Munkahipotézis
88-89
Tudományos hipotézis (sejtés)
89-90
3.8. A modell
90-97
3.9. A kód
97-102
3.10. Az algoritmus
102-107
3.11. A hálómodell
107-112
4. Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás általános módszerei
113-141
4.1. Általános követelmények
113-116
4.2. Megfigyelés
116-119
4.3. Tudományos kísérlet
119-123
4.4. Esettanulmány
123-124
4.5. Interjú
124-125
4.6. Kérdőíves adatfelvétel
125-127
4.7. Publikált adatok másodelemzése
128-129
4.8. Forráselemzés
129-131
4.9. Mintavétel
131-136
4.10. Korpusz
136-139
Viszgálati korpusz
136-137
Elektronikus korpusz (e-korpusz)
137-139
4.11. Hibaszámítás
139-141
5. Publikáció - a kutatási eredmények közlése
143-183
5.1. Folyóiratban megjelenő tudományos közlemény
144-153
Lektorált folyóirat
147
Referált folyóirat
148
Referáló folyóirat
149
Tudományos ismeretterjesztő folyóirat
149
A publikációk értékrendje
150-153
5.2. Kritika, recenzió
153
5.3. Előadás tudományos konferencián
154-158
5.4. Könyv (monográfia, tankönyv stb.)
159-165
5.5. Doktori értekezés
165-173
Bevezetés
167
Köszönetnyilvánítás
168
Szakirodalmi áttekintés
168
Célkitűzés
168
Vizsgálati módszerek
169
Eredmények
169-170
Az eredmények összefoglalása
170-171
Tézisek
171
Irodalom
171
Források
171-172
Függelék
172
Mellékletek
172
A doktori értekezés értékelése és vitája
172-173
5.6. Szakdolgozat (diplomamunka)
173-175
5.7. Kutatási beszámoló
175-177
5.8. Hivatkozás és idézés
177-179
5.9. Az eredmények értékelése, tudománymetria
179-181
5.10. A viták szerepe a tudományos kutatások során
182-183
6. A kutatás jogi és etikai kérdései
185-204
6.1. A kutatás jogi szabályozása
185-187
6.2. A szerzői jogi törvény
187-191
6.3. A szabadalmi törvény
191-192
6.4. Az innovációs törvény
192-196
6.5. Az akadémiai törvény
197-198
6.6. A felsőoktatási törvény
198-199
6.7. Íratlan szabályok - a kutatói etika
199-204
7. A kutatás gazdasági vonatkozásai
205-212
8. A kutatás és oktatás kapcsolata
213-224
Az egyetemi képzés szerkezete
217-218
Végzettég, tudományos fokozat
218-219
A doktori képzés
219-222
Címek
222-223
Egyetemi beosztások
223-224
Irodalom
225-229
Források
230
Függelék
231-234
Tárgymutató
235-239
Kolofon