A könyv története

Mi a könyv? A válasz magától értetődőnek látszik. Nem árt azonban az óvatosság: noha a könyv mindennapi használati tárgy, éppen létének látszólagos evidenciája burkolja be a költő által is megénekelt csodálatos árnypalástba. A könyv szó szöveget hordozó (vagy üres) lapok összekötött vagy összefűzött együttesét jelöli. Moreri Szótára.2 szerint a könyv „egymással összekapcsolt papírlapok együttese, amelyekre valamit írtak”. Ez a meghatározás a könyv tárgyi-anyagi valóságára utal, ahogyan azt a szó etimológiája is mutatja: a latin nyelvekben használatos szavak (a francia livre, az olasz libro, a spanyol libro és a portugál livro) a latin //Perből származnak, amely kifejezés eredetileg a külső kéreg és a fa teste közötti vékony hártyát jelölte - tehát az írás egy lehetséges hordozóját. A Sankt Gálién könyvtárában ókori kéziratokat kereső itáliai humanisták 1416-ban találhattak ott „egy fakéregből készült könyvet. Márpedig a latin nyelv a fakérgek bizonyos fajtáit libri néven ismerte, Jeromos szerint innen származik a könyvek elnevezése. Noha a szóban forgó könyv tartalma a legkevésbé sem volt irodalmi, én mégis nagy tisztelettel viseltettem iránta, méghozzá különös régisége okán...”! A germán nyelveket vizsgálva hasonló megállapításokra juthatunk. Az angol boof{ és a német Buch szavak az ónémet hokis (bükk) szóból eredeztethetők. A görög biblion kifejezés a bibloszból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt jelölte. A tő további leszármazottai: bibliothéké - könyvtár, szó szerinti értelmében könyvszekrény), de innen nyerte nevét a Szentírás, a Biblia és a középkori latinban használatos bibliopolis kifejezés is. Az írással kapcsolatos alapfogalmak túlnyomó része az indoeurópai skrb gyökből ered, amelyet nemcsak a görög grapheinben ismerhetünk fel, hanem a latin nyelvcsaládban használatos kifejezésekben is (latin: scribere, francia: écrire, olasz: scrivere). Ebből a gyökből ered számos germán (angol: to seript, német: schreiben) és a szláv (skpbu) kifejezés, de a skrbből származnak a francia gratter (kapar, vakar) ésgraver (bevés) igék is. A gyök jelentése: jeleket hagyni egy arra alkalmas hordozón. Amint kísérletet teszünk a szó jelentésének pontosítására, előtűnnek a könyv meghatározásával kapcsolatos nehézségek. A köznapi szóhasználatban a könyv a mindenütt megtalálható használati tárgyat, azaz a nyomtatott könyvet jelöli. Pedig a könyv határai meglehetősen bizonytalanok. A könyvet elméletileg meg kell különböztetnünk a folyóirattól és az újságtól, azaz a periodikusan megjelenő nyomtatványoktól. Persze, ha fellapozzuk a folyóiratok repertóriumait, kiderül, hogy a fentebbi distinkció a legkevésbé sem egyértelmű: a sorozatszerűen összegyűjtött és egybekötött folyóiratokat általában „könyvként” emlegetjük. Az évente egy alkalommal megjelenő periodikumokra, az évkönyvekre szintén hajlamosak vagyunk könyvként tekinteni.