Normalitás és patológia a gyermekkorban corvina logo

Szerző: Freud, Anna
Cím: Normalitás és patológia a gyermekkorban
Megjelenési adatok: ANIMULA, Budapest, 1993. | ISBN: 963-8089-784

coverimage A pszichoanalízis kialakulása óta, amikor azt a felfedezést tették, hogy "a hisztériások főleg visszaemlékezéseikben szenvednek" (Breuer és Freud 1893), az analitikusokat inkább foglalkoztatja páciensük múltja, mint jelen élményei, inkább a növekedés és fejlődés időszaka, mint az érett kor. Az élet korai történéseinek e tanulmányozása széles körben keltett olyan reményeket, hogy az analitikusok a gyermekkor szakértőivé válnak, még ha csak a felnőttek terápiájával foglalkoznak is. A lelki fejlődés ismeretétől, az egyént formáló külső és belső erők kölcsönhatásainak megértésétől várták, hogy automatikusan kompetensnek minősíti őket minden esetben, amikor a gyermek érzelmi stabilitása, vagy normál funkciói támasztanak kétségeket. A pszichoanalitikai munka legkorábbi szakaszát tekintve az irodalom áttekintéséből kitűnik, hogy kevés történt e remények beteljesítése terén. Abban az időben az erőfeszítések teljes mértékben ténymegállapításra, s annak a módszernek a tökéletesítésére irányultak, amely olyan új tényeket tárt fel, mint a libidinális fázisok (orális, anális, fallikus), az ödipusz- és a kasztrációs komplexus, infantilis amnézia, stb. Mivel e fontos felfedezések eredetüket a felnőttek analíziséből levont következtetéseknek köszönhették, a gyermekkori események rekonstrukciójának módszerét nagyra értékelték és egyre több olyan adat összegyűjtésére használták, amelyek ma a pszichoanalitikus gyermekpszichológia lényegét képezik. Ugyanakkor nem telt el egy-két évtized ebben a munkában, és számos analitikus szerző a ténymegállapítás határain túlra merészkedett, s az új ismereteket alkalmazni kezdte a gyermekkel szembeni viselkedésben. Az erre való kísértés szinte ellenállhatatlan volt. A felnőtt neurotikusok terápiás analízise hagyott kétségeket számos szülői és környezeti attitűd és hatás káros következményeit illetően, mint pl. a szexuális kérdésekben való őszintétlenség, irreálisan magas morális standardok, túlzott szigorúság vagy engedékenység, frusztrációk, büntetések vagy csábító viselkedés. Elérhető célnak tűnt, hogy a szülők felvilágosításával és a nevelés körülményeinek megváltoztatásával eltüntessék ezeket a veszélyeket a következő gyermek-generációból, s hogy ezzel - a neurózis megelőzését szolgálandó - létrehozzák azt, amit reménykeltőén "pszichoanalitikus nevelésnek" neveztek. Az e cél elérését szolgáló kísérletezést soha nem adták fel, bármilyen nehezen elérhetőnek és meghökkentőnek is tűntek néha az eredmények. Az ezeket a kísérleteket kísérő bizonytalanság nagy része elkerülhetetlen volt. Abban az időben lehetetlen volt teljes betekintést nyerni az ösztönök, indulatok, tárgykapcsolatok, Én-szervezettség, Én-funkciók és Én-védő mechanizmusok, internalizációk és ideálok, az Ösztönén és az Én egymástól való kölcsönös függése és az ebből eredő fejlődési defektusok, regressziók, szorongások, kompromisszum-képzések és jellemtorzulások bonyolult hálózatában.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Pszichoanalízis, Gyermeklélektan, Gyermek, Terápia, Analízis, Gyermekkor, Normalitás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
3-5
1. fejezet: A gyermekkor pszichoanalitikus szemlélete: közvetett és közvetlen vizsgálat
7-18
   Rekonstrukciók a felnőttek analíziséből és alkalmazásuk
7-10
   A gyermekanalízis kezdete és eredményei
10-11
   A közvetlen gyermek-megfigyelés a pszichoanalitikus gyermeklélektan szolgálatában
11-18
      Az analitikus figyelme kizárólagosan a mélytudat felé fordul
11-13
      A tudatalatti derivátumai mint a megfigyelés tárgya
13
      A védekező mechanizmus mint a megfigyelés tárgya
14-15
      A gyermekkori viselkedés mint a megfigyelés tárgya
15-17
      Az Én mint a megfigyelés tárgya
17-18
2. fejezet: A gyermek- és felnőtt-analízis kapcsolata
19-34
   A terápia alapelvei
19
   Gyógyító tendenciák
20
   Technika
21
   A szabad asszociáció hiánya
21-22
   Értelmezés és verbalizáció
22-23
   Ellenállások
23-25
   Indulatáttétel
25-26
   A gyermek-analitikus mint új tárgy
26-29
      A gyermek-analitikus mint a libidinális és agresszív indulatáttétel tárgya
27-28
      A gyermek-analitikus mint az externalizáció tárgya
28-29
   Infantilis függőség a gyermek- és felnőtt-analízisben
29-32
      Függőség a felnőtt-analízisben
30
      Függőség a gyermek-analízisben
30-32
      Újabb tanulmányok a függőségről
32
   A belső és külső erők egyensúlya a gyermek- és a felnőtt-analitikus szemével
33-34
3. fejezet. A normalitás megállapítása a gyermekkorban
35-64
   I. Rész
35-39
         Patogén okok korai felfedése, megelőzés és előrejelzés
35-36
      A külső események lefordítása a belső gyakorlat nyelvére
36-37
      A gyermek és a felnőtt közötti különbségek négy területe
37-39
   II. Rész
40-56
      A fejlődési vonalak fogalma
40-41
      A fejlődési vonalak prototípusa: a függőségtől az érzelmi önállóságig és a felnőtt tárgykapcsolatokig
41-43
      Néhány, a testi önállósághoz vezető fejlődési vonal
43-48
         A szoptatástól a racionális táplálkozásig
44-45
         A szükségletek spontán elvégzésétől a hólyag- és végbél-kontrollig
46-47
         Rendelkezési képesség és képtelenség a test-Én felett
47-48
      A fejlődési vonalak további példái
48-52
         Az egocentrizmustól a társkapcsolatokig
49
         A testtől a játékig és a játszástól a munkáig
49-52
      A fejlődési vonalak összefüggései
52-56
         Alkalmazásuk: az óvodába kerülés, mint illusztráció
54
         Szükséges szint a "függőségtől érzelmi önállóságig" vezető vonalon
54-55
         Szükséges - szint a testi függetlenséghez vezető vonalon
55
         Szükséges szint a társkapcsolatokhoz vezető vonalon
55-56
         Szükséges szint a játéktól a munkáig vezető vonalon
56
   III. Rész
57-64
      A regresszió mint alapelv az egészséges fejlődésben
57
      A regresszió három típusa
57-58
      A regresszió az ösztön- és libidó-fejlődésben
58-59
      Regressziók az Én-fejlődésben
59-63
         Időbeni Én-regressziók a normális fejlődésben
59-60
         A másodlagos gondolkodási folyamatok deteriorizációja a gyermekek ébredő életében
60-62
         Más Én-regressziók stresszhatás alatt
62-63
         Én-regresszió mint az elhárító tevékenység eredménye
63
      Időleges és állandó ösztön- és Én-regressziók
63-64
      A regresszió és a fejlődési vonalak
64
4.fejezet. A kórosság vizsgálata I. Néhány általános megállapítás
65-86
   Deszkriptív kontra metapszichológiai kórmegállapítás
66-68
   Statikus kontra fejlődési terminológia
68-70
      Hazugság
68-69
      Lopás
69-70
   Kritériumok a betegség fokának megállapításához
70-73
   Kórmegállapítás a fejlődés alapján
73-75
      Egyenlőtlen ösztön- és Én-fejlődés
74
      A fejlődési vonalak diszharmóniája
75
   Permanens regressziók és következményeik
76-82
      Kórmegállapítás a szorongás és a konfliktus típusa alapján
78-79
      Kórmegállapítás általános jellemzők alapján
79
      Frusztráció-tűrés és szublimációs képesség
79-80
      A szorongás elviselése
80-81
      Regresszív kontra progresszív tendencia
81-82
   A gyermek metapszichologiai szemlélete
82-83
   Egy diagnosztikai profil vázlata
83-86
5. fejezet. A kórosság vizsgálata II. A felnőtt pszichopatológia néhány infantilis előállapota
87-123
   Az infantilis neurózis
87-90
   Fejlődési zavarok
90
   Külső stressz
90-91
   Belső stressz
92-123
      Alvászavarok
92-93
      Táplálkozási zavarok
93-94
      Archaikus félelmek
94
      A tipegő magatartás-zavarai
94
      Átmeneti kényszeres fázis
95
      A fallikus fázis, a kora-serdüléskor és a serdülőkor zavarai
95-96
      Antiszocialitás, nehezen nevelhetőség és bűnözés, mint a gyermekkor diagnosztikai kategóriái
96-99
         A kor-tényező a szociális fejlődésben. Jogi és pszichológiai vonatkozások
96-98
         Az újszülött mint önmaga törvénye
98
         A gondozó anya mint az első külső törvényhozó
98-99
         A külső kontroll kiteijesztése az ösztönökre
99
      A külső ösztön-kontroll internalizálása
99-103
         A lelki működés alapelvei és hatásuk a szocializációra
99-100
            Az Én-funkciók fejlődése mint a szocializálődás előfeltétele
100-101
         A szocializációt támogató Én-mechanizmusok
101-102
         Az ösztön-Én tulajdonságai mint a szocializálődás akadályai
102-103
      A szocializálódás hibái
104-106
      A családi standardoktól a közösségi standardokig
106-107
      A homoszexualitás mint diagnosztikai kategória a gyermekkori zavarokban
107-115
         Tárgy választás: az életkor tényező
108-110
         Prognózis kontra rekonstrukció
111-113
         A normális fejlődés homoszexualitást elősegítő vagy gátló tényezői
113-115
      Más gyermekkori perverziók és hozzászokási betegségek mint diagnosztikai kategóriák
115-122
         Hozzászokási betegségek
117
         Transzvesztitizmus
117-120
         Fétisizmus
120-122
      Előrejelzés
123
6. fejezet. Terápiás lehetőségek
124-136
   A klasszikus felnőtt pszichoanalitikus terápia: tartománya és meghatározása
125-126
   Pszichoanalitikus terápia gyermekeknél
126
   Intrapszichikus konfliktus a gyermek-analízisben
126-132
      A "normális" gyermekkori konfliktusok és az analízis
126-127
      A fejlődési zavarok és az analízis
127
      Az infantilis neurózis és a gyermek-analízis mint választott kezelési mód
127-130
      Az infantilis neurózis egy alfaja az analízisben
130-131
      Összefoglalás
131-132
   A nem neurotikus zavarok terápiája
132-135
      A terápiás elemek a pszichoanalízisben
132-133
      A terápiás elemek kiválasztása a diagnosztikai kategóriák szerint
133-135
   Következtetések
135-136
Irodalom
137-140
Tárgy- és névmutató
141-155
Hátsó borító