Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak
Szerző: Gál István LászlóCím: Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. | ISBN: 978-963-058-536-1
Az üzleti életben a döntéshozatalt megelőző mérlegelés során többfajta kockázattal szembesül a döntéshozó; a kockázatot a várható hozamokkal összevetve lehet meghozni a döntést, többek között egy projekt elindításáról. Létezik azonban egy speciális kockázat, amely jelentőségét tekintve semmivel sem kisebb például az árfolyamkockázatnál vagy a piaci kockázatnál, ez a büntetőjogi kockázat. Ugyan lehet és kell is jogászokat (jogtanácsosokat, ügyvédeket) alkalmazni a felmerülő problémák megoldására vagy tanácsadás céljából, a döntéshozó azonban csak akkor tudja a megfelelő kérdéseket feltenni a jogban járatos szakembernek, ha maga is tisztában van a gazdasági büntetőjog alapvető összefüggéseivel, emellett - tegyük hozzá rögtön, hiszen ez talán még fontosabb szempont - ő viseli a büntetőjogi felelősséget. Régóta érett bennem az elhatározás, hogy gazdasági büntetőjogi kézikönyvet írjak közgazdászok számára. A büntetőjog leginkább elkülönülő szegmense a gazdasági büntetőjog, amelynek igényes elsajátítása elképzelhetetlen többirányú háttértudás nélkül. Napi szinten tisztában kell lenni a büntetőjogi normákon túl például a csődjog, a versenyjog, a társasági jog, az adójog, a vámjog stb. szabályaival, ráadásul emellett legalább alapvető szintű gazdasági ismeretek is elengedhetetlenül fontosak. Közgazdász kollégáim rendelkeznek a megkívánt gazdasági háttérösszefüggések ismeretével, viszont a többségük számára a büntetőjog területe ismeretlen vagy csak rendkívül felületesen ismert, misztikus
szabályösszességet jelent. Büntetőjogász kollégáim többsége viszont elbizonytalanodik, amikor néha véletlenül a közgazdaságtan mezejére téved. Erre talán a legjobb példa egy olyan kérdéskör, amelyet nagyjából egyforma arányban vizsgálnak jogászok és közgazdászok: a pénzmosás elleni küzdelem. Banki szakemberek (többségük természetesen közgazdász) előadásaiban az alapos közgazdasági elemzés mellett erősen érződik a jogi szabályozás, illetve alapvetően és általánosságban a jog (ezen belül a büntetőjog) logikájának, működési elveinek felületes ismerete, illetve félreértése. Ha viszont egy büntetőjogász beszél a pénzmosásról, hajlamos a paragrafusok és háttérjogszabályok tömegével körülbástyázni magát, és csak homályosan utal a téma gazdaságilag releváns összefüggéseire. Biztos vagyok ugyanakkor abban, hogy egy rendkívül lényegre törő, csak a legszükségesebb összefüggéseket bemutató általános büntetőjogi bevezetés áttanulmányozása után a közgazdász végzettséggel rendelkezők minden lényeges gazdasági büntetőjogi kérdést megfognak érteni, át fognak látni. A büntetőjog, véleményem szerint - garanciális szempontok miatt is az összes jogág közül a leglogikusabb, leggyorsabban áttekinthető és megérthető, és a legkisebb terjedelmű jogszabályanyag.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalom
5-7
ELŐSZÓ
9-10
I. ÁLTALÁNOS BÜNTETŐJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ALAPVETÉS
[11]-90
1. A gazdasági büntetőjog fogalma és szerepe a gazdaságban
13-19
2. Alapvető jogszabályiam kérdések
20-27
3. A gazdasági bűnözés és a gazdasági bűncselekmény
27-49
4. A bűncselekmény résztvevői
50-54
5. A büntetőjogi jogkövetkezmények tana
55-70
6. Történeti visszapillantás
71-76
7. Bűnügyi statisztikai kérdéskörök
77-83
8. A gazdasági bűncselekmények csoportosítása, a gazdasági bűncselekmények és gazdálkodással összefüggő bűncselekmények
84-87
9. A gazdaságpolitika és a kriminálpolitika kapcsolódási pontjai
88-90
II. A GAZDASÁGI BÜNTETŐJOG FŐ TÉMAKÖREI
[91]-251
1. A számviteli információs rendszer és a büntetőjog
93-99
1.1. A számviteli információs rendszer
93-95
1.2. A számvitel rendjének megsértése
95-99
2. A hitelezővédelem büntetőjogi eszközei
100-107
2.1. Az üzleti vállalkozások finanszírozása és a vállalati krízis
100-101
2.2. A csődbűncselekmény
101-106
2.3. Tartozás fedezetének elvonása
106-107
2.4. Hitelezési csalás
107
3. A marketingtevékenység büntetőjogi korlátái
108-119
3.1. A marketing és a marketingtevékenység fogalma
108-109
3.2. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
109-111
3.3. Minőség hamis tanúsítása
111
3.4. Áru hamis megjelölése
112-113
3.5. A fogyasztó megtévesztése
113-114
3.6. Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban
115-117
3.7. Árdrágítás
118-119
4. A gazdálkodó szervezetek integritását, törvényes működését és a tagjaik érdekeit sértő bűncselekmények
120-125
4.1. A vállalat és környezete, a vállalkozások szervezeti típusai
120
4.2. Menedzsment
120-121
4.3. Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése
121-122
4.4. Saját tőke csorbítása
122-123
4.5. Valótlan érték megjelölése
123-124
4.6. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
124-125
5. Üzleti hírszerzés - titokvédelem
126-132
5.1. Az üzleti hírszerzés fogalma és területei
126-130
5.2. A gazdasági titok megsértése
130-132
6. A pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (valamint a bélyegek) büntetőjogi védelme
133-149
6.1. A pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
133-140
6.2. A pénzhamisítás
141-143
6.3. A pénzhamisítás elősegítése
144
6.4. Hamis pénz kiadása
144-145
6.5. Bélyeghamisítás
145-146
6.6. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
146
6.7. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
146-149
6.8. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése
149
7. Az illegális jövedelem kifehérítése - a pénzmosás büntetőjogi szabályozása
150-178
7.1. A pénzmosás volumene, lehetséges gazdasági hatásmechanizmusai és a pénzmosás ellen küzdő nemzetközi intézmények
150-153
7.2. A pénzmosás fogalma és fázisai
153-157
7.3. A pénzmosás hatályos magyar büntetőjogi szabályozása
157-168
7.4. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
168-178
8. A közvetítő pénzügyi piac és a tőzsde érdekeit sértő bűncselekmények
179-190
8.1. A pénzügyi közvetítés
179-181
8.2. A pénzügyi közvetítőkre vonatkozó szabályozás büntetőjogi vetületei- a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatások
181-183
8.3. A tőzsde és a büntetőjog
184
8.4. A bennfentes kereskedelem
185-188
8.5. Tőkebefektetési csalás
188-190
9. Az államháztartás bevételeinek büntetőjogi védelme
191-209
9.1. Az államháztartás szerepe a gazdaságban és a közjavak
191-193
9.2. Adóelkerülés, adókikerülés, adókijátszás és feketemunka
193-196
9.3. Az adócsalás
197-199
9.4. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás
200-201
9.5. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése
201-203
9.6. Visszaélés jövedékkel
203-204
9.7. Jövedéki orgazdaság
205
9.8. Jövedékkel visszaélés elősegítése
205-207
9.9. Csempészet
207-209
9.10. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység
209
10. A gazdasági büntetőjog és az informatikai bűncselekmények
210-218
11. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme és az európai büntetőjog körvonalai
219-222
11.1. Az Európa-jog hatása a büntetőjogra
219-220
11.2. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése
220-222
12. Egy gazdasági büntetőjogi példa az illegális gazdasági tevékenységre: a piramisjáték
223-224
13. A gazdasági büntetőjog határterületei - rövid összefoglalás
225-
13.1. A gazdasági vesztegetés
225-227
13.2. A terrorizmus finanszírozása
227-232
13.3. A környezetvédelmi büntetőjog alapvonalai
232-237
13.4. Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel
237-238
13.5. Illegális gazdasági tevékenységek: kábítószer-kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, prostitúció, zsarolás és pénzbehajtás
238-242
13.6. A sikkasztás és a csalás
242-245
13.7. A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés
245-247
13.8. Az orgazdaság
246-247
13.9. A vásárlók megkárosítása
247-248
13.10. A szerzői jog és az iparjogvédelem büntetőjogi kérdései
248-250
13.11. A hitelsértés
250-251
III. ZÁRÓ GONDOLATOK
253-254
IRODALOMJEGYZÉK
255-256
Hátsó borító