Informatika és büntetőjog

A magyar jogrendszer az 1990-es évek elején óriási feladatokkal szembesült. A köztársaság kikiáltásával és az állami intézményrendszer átalakulásával egyidejűleg kezdte éreztetni hatását Kelet-Európábán is a világ fejlett régióiban néhány évtized alatt kibontakozott információs forradalom. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak mind a közjog, mind a magánjog területén új szemlélettel kellett kezelnie ezeket a több oldalról érkező kihívásokat. Az információs alapjogok is ebben az időben kerültek be az Alkotmány állampolgári alapjogokról szóló fejezetébe. A közjogi, politikai változások és az információs forradalom egymást erősítő hatásai ezekben az új jogintézményekben ismerhetők fel a legmarkánsabban. Az információs alapjogok Információs alapjogok néven foglalhatjuk közös kategóriába a közérdekű adatok nyilvánosságához, megismerhetőségéhez való jogot, amit információszabadságnak (freedom of information) is neveznek, és a magánszféra {privacy) adatainak védelméhez való jogot, röviden az adatvédelmet (data protection). A közérdekű adatok nyilvánossága az állampolgári politikai részvétel és a hozzá szükséges információs bázis biztosítását szolgálja. Az Alkotmány 61 .§. (1) bekezdése deklarálja a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot. „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” Ennek fontosságát jól jellemzi az a helyzet, hogy többnyire még a parlamenti ellenzék is a kormány és szervei által megadott adatokból kénytelen dolgozni és ezek alapján próbálhat alternatív javaslatokat felépíteni. Az így kialakított információs háttér azonban természetesen tudatos válogatással készül, és a végrehajtó hatalom által választott megoldások, döntések igazolását sugalmazza. Tehát a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érdemi érvényesülése nélkül ma már elképzelhetetlen a reális politikai oppozíció is. A magánszféra védelme informatikai szempontból a személyes adatok védelmét jelenti, melyről az Alkotmány 59.§. (1) bekezdése így rendelkezik: „A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a személyes adatok védelméhez való jog.” A személyes adatai által leírt, így mintegy objektiválódott emberi személyiség szabadságának, méltóságának védelme az az alkotmányos cél, amely az adatvédelem elvei mögött áll.