A clunyi reform hatása Magyarországon corvina logo

Szerző: Galla Ferenc
Cím: A clunyi reform hatása Magyarországon
Sorozatcím: A Szent István Akadémia Történelmi-, Jog- és Társadalomtudományi Osztályának felolvasásai ; 2/4. | Sorozat szerkesztő: Balanyi György
Megjelenési adatok: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. , Pécs, 1931.

coverimage Amidőn III. Leó pápa a római Szent Páter-templomban Nagy Károlyt császárrá koronázta, a nyugati kereszténység egyik évszázados törekvése valósult meg, mely á régi birodalom emlékeiből és Szent Ágostonnak „De Civitate Dei" művéből táplálkozott. Mindamellett az új alapítás közvetlenül főleg a császár világraszóló hódításainak és személyes uralkodói képességeinek volt eredménye s belső megszilárdulásához nélkülözte a történeti fejlődés lassú menetét, mely a pogány Rómát fokozatosan a világ urává tette. A nagy terjedelmű birodalom határainak védelme, továbbá a faj és műveltség tekintetében egymástól elütő népek kormányzása a kor teljesítőképességét meghaladó feladat volt, mellyel az egyébként tehetetlen utódok nem bírtak megküzdeni. A Karolingok szüntelen versengése, a hűbéresek és nemesi pártok egymásközti villongása, végül a szakadatlan barbár betörések csak siettették Nagy Károly alkotásának széthullását. A népvándorlás borzalmait idézték fel a minden oldalról jövő pogány támadások. Délen a szaracénok elfoglalták az olasz szigeteket, ismételten kirabolták az örök várost és nagyobb ellenállás híján állandóan nyugtalanították Itáliát, Délfranciaországot s a Pireneusok alatt meghúzódó apró keresztény államokat. A X. század hetvenes éveiben, az Alpokon átkelve, még Svájcot és Délnémetországot is elárasztották, a 'foglyok ezreit hurcolván el magukkal. Fogságukba esett a Rómából hazatérő Majolus clunyi apát is, kinek váltságáért közel 500 font ezüstöt fizetett ü gyászbaborult monostor. A dánok és a normannok gyorsjáratú hajóikról a birodalom északi területeit, elsősorban Északfranciaországot pusztították. de olykor, a Rajnán felevezve, Mainzig is elportyáztak. A keleti határokat, a különféle szláv törzsek fosztogatták, melyek a Keleti-tenger és az Adria vonalán telepedtek meg. A legnagyobb riadalmat az eddig ismeretlen magyar nép megjelenése okozta. A kalandozó magyarok nemcsak a szomszédos országokat pusztították, hanem a versengő hűbéresek behívására könnyű lovaikon, mint a szélvész bejárták a Duna-és Rajnamenti területeket, Svájcot és Franciaországot is; áttörtek a Pireneusok szűk völgyein, az Alpok járatlan szorosain, ahol Hannibál serege is elpusztúlt s gyakran felkeresték minden barbár támadás végső célját, Itáliának kincsekben gazdag városait és kolostorait. A birodalom felbomlásával megakadt a nyugati keresztény társadalom szellemi és gazdasági fejlődése, melyet Nagy Károly megindított a római kultúra romjain. A szüntelen külső és belső harcokban az élet bizonytalanná vált, a társadalmi rend felbomlott s az igazság és szeretet helyébe az ököljog lépett. A nép széles rétegeiben a tisztult vallásosság és jámborság helyett felburjánzott a pogányságból áthozott ezerféle babona, a lopás, iszákosság, erkölcstelenség és a házasság szentségének megvetése.
Kategóriák: Történelem, Vallástudomány
Tárgyszavak: Vallás, Egyház, Reform, Cluny, Egyházi reform
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
A clunyi reformmozgalom keletkezése és fejlődése
3-30
   Előzmények
3-8
   A clunyi monostor és a szerzetesi reform
8-24
   Az egyházi reform
24-30
Clunyi reformhatások Magyarországon
31-136
   I. Géza fejedelem kora
31-51
      A történeti helyzet
31-32
      Szent Vikbert
32-34
      Piligrim
35-38
      Szent Wolfgang
38-43
      Szent Adalbert
44-51
   II. Szent István kora
52-86
      A térítés általános jellege
52-54
      Clunyi hatások Szent István király életében
54-61
      Szent István összeköttetései a clunyi monostorral
62-63
      Clunyi hatások Szent Imre életében
64-67
      Szent Adalbert tanítványai
67-70
      Querfurti Brúnó és Romuald
70-74
      Bonipert és Fulbert
74-76
      Szent Gellért és Günther
76-80
      A zarándokcsapatok
80-82
      A clunyi szellemű pápák Szent István korában
82-86
   III. A pogány visszahatás és az invesztituraharc kora
87-119
      Németalföldi kapcsolatok
87-90
      A halotti kultusz
91-95
      IX. Leó pápa szerepe a magyar-német harcokban
95-98
      Királyaink és az invesztituraharc
98-108
      A reformeszmék és századvégi törvényeink
108-119
   IV. A reformeszmék diadala hazánkban
120-136
      A második esztergomi zsinat
120-123
      A reformeszmék érvényesülése a XII. század folyamán
123-127
      Reformhatások a káptalani életben
128-129
      Clunyi szokások a monostori életben
129-136
La riforma di Cluny e L'Ungheria
137-148
Tartalom
149
Hátsó borító