Politika és politikatudomány

A politikatudomány története nem írható meg, jelentősége és feladata nem fogalmazható meg anélkül, hogy ne tisztáznánk, mit is értünk a politika tudományán. Vajon az ókorban élt klasszikusok, Platón vagy Arisztotelész politológusok voltak-e? Vajon politikatudósi feladat-e arról értekezni, hogy milyen politikai rendszer lenne a leghasznosabb egy adott politikai közösség számára? Vajon képes-e egy politológus a meteorológusokhoz hasonló pontossággal - vagy még sikeresebben - előre jelezni a politikai eseményeket? A politikatudomány mint klasszikus társadalomtudomány nagyon ritkán törekedhet arra, hogy „x = valami” formában törvényeket, alapigazságokat fogalmazzon meg. A következőkben egymással rivalizáló elméletekről, módszerekről, megközelítésekről olvashatunk majd, amelyek között igazságot csak az állandóan igazolni vagy cáfolni igyekvő, nyílt tudományos vita tehet. A politikatudomány tárgya a politika - ebben a kijelentésben nincs vita a politológusok között. Abban azonban, hogy mit értünk a politika és a tudomány fogalmán, már nincs egyetértés az egyes tudósok és irányzatok között. A politika és a tudomány kapcsolatát boncolgatva a legfontosabb kérdés arra vonatkozik, hogy vajon vizsgálható-e a tudomány keretében a politika mint az emberi cselekvés egy sajátos terepe? Lehet-e rendszerezett tudásunk a politikáról, a politikai eseményekről? A politikatudomány mint társadalomtudomány vizsgálatánál az értékmentesség problémája megkerülhetetlennek tűnik. A pozitivista gondolkodás szerint ugyanis csak az a tevékenység nevezhető tudománynak, tudományos kutatásnak, amely képes objektív fogalmakkal dolgozni és az értékeket kiküszöbölni. A politikával foglalkozók azonban úton-útfélen a politikai viselkedést orientáló és motiváló értékekbe botlanak, amelyek figyelmen kívül hagyása szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik. Vajon ebben az esetben beszélhetünk-e egyáltalán a politika tudományáról?