Általános és bioszervetlen kémia

A tankönyv átdolgozása során a legfontosabb feladatnak azt tekintettük, hogy az orvostanhallgatókat és a biológiát egyetemi szakként választó hallgatókat megismertessük egyrészt a kémia tudományának alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémes és nemfémes elemek biológiai szerepével a bioszervetlen kémiában vagy szervetlen biokémiában. A válogatásnál ezúttal is két elvet tartottunk kiemelendőnek: (1) építsünk a középiskolában megszerzett kémiai alapokra és (2) megfeleljünk az élettudományok elvárásainak. Ezért számos helyen csak utalunk az adott terület már ismert alapjaira, viszont bővebben magyarázzuk a lehetséges kapcsolatokat a biokémiával, a biológiával, az élettannal és így tovább. A válogatott fejezetek átfogják az általános kémia legfontosabb területeit, de a tárgyalásmód leíró jellege (a matematikai módszerek alkalmazásától eltekintettünk) számos fogalom vagy összefüggés bemutatását nem tette lehetővé. Az első rész az atomok és a molekulák felépítését tekinti át, továbbá a halmazok jellemző tulajdonságait mutatja be. A második részben a kémiai egyensúlyok alkalmazásait mutatjuk be, ezt követi a kémia egy-egy alapvető területének (kémiai termodinamika, reakciókinetika és elektrokémia) ismertetése. Az anyagot úgy rendszereztük, hogy az alapfogalmak felhasználásával a kémiai törvényszerűségek alkalmazására kerüljön a hangsúly. Ezért a könyv számos kidolgozott példát is tartalmaz. Javasoljuk, hogy a példákat előbb próbálják megoldani és csak ezután ellenőrizzék az eredményt. Az apróbetűs részek az ismeretek pontosítását és elmélyítését szolgálják. A bioszervetlen kémia a fémes és nemfémes elemek lehetséges szerepét tárgyalja. A „klasszikus” szervetlen kémia az elemek és vegyületeik (szénvegyületek kivételével) fizikai és kémiai sajátságaival, szerkezetével, reakcióival stb. foglalkozik, kapcsolata az élettudományokkal csak esetleges. Az utóbbi két-három évtized jelentős ismeretanyagot szolgáltatott a fémek és a biológiai rendszerek tulajdonságairól. Ennek tulajdonítható, hogy a két tudományterület: a szervetlen kémia (ezen belül is a komplex vegyületek kémiája) és a biokémia kapcsolata, ill. kölcsönhatása kifejezetté vált, új interdiszciplináris tudományág született. A bioszervetlen kémia határait nem könnyű kijelölni, a fizikai kémiától a klinikai kémiáig, ill. a klinikai orvostudományokig terjed. Ezen terebélyesedő tárgy iránti érdeklődés számos forrásból ered: (a) a mikroanalitikai módszerek érzékenységének ugrásszerű növekedése, (2) fizikai-kémiai vizsgálati módszerek térhódítása pl. spektroszkópia, magmágneses rezonancia (NMR), elektronspin-rezonancia (ESR), (3) az ionok és a biológiai molekulák komplexeinek tanulmányozása, (4) környezetvédelem, (5) fémion-komplex gyógyszerek, (6) a nyomelemek jelentőségének felismerése a növényi és az állati szervezetekben.