Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek

Az ember élete szinte elképzelhetetlen társadalmon kívül. Minden korban voltak olyan gondolkodók, akik a társadalom működésének szabályszerűségeit vizsgálták, hogy ezáltal képet kapjanak az emberi együttélést befolyásoló, irányító hatásokról, változásokról. A különböző korok tudósai más és más nézőpontból vizsgálták koruk és a megelőző korok társadalmait. Ezek a vizsgálódások azonban a filozófiai és a történelemtudomány fogalmi keretei között történtek. A felvilágosodás koráig a politikai állam és a civil társadalom nem vált el egymástól. A társadalom mint önálló entitás fogalmilag nem volt megragadható az emberiség számára. Hosszú időn keresztül csupán a társadalom egy kiválasztott rétege vehetett csak részt a politikai életben, az „általános akarat”, „közakarat” formálásában. Ez a réteg alapvetően a születési előjogokkal rendelkezők (nemesek) csoportja volt. A gazdasági változásoknak köszönhetően (új termelési módok, technológiák alkalmazása) azonban kialakult és megerősödött a polgárság rétege amely egyre nagyobb gazdasági befolyásra tett szert. Ezáltal egy olyan helyzet állt elő, hogy a polgárság a gazdaságban már befolyást nyert, ugyanakkor a politikai döntéshozatalban még nem. Ennek következtében a gazdaság és a politika szétvált egymástól. Ez a szétválás eredményezte a politikai állam és a civil társadalom elkülönülését. Amikor a politikai állam és a civil társadalom szétválása megtörtént, lehetőség nyílt a társadalmat különálló egységként vizsgálni. Ekkor alakulhatott ki a szociológia tudománya, mint a társadalom működésének általános szabályszerűségeit vizsgáló tudomány. Az említett társadalmi gazdasági változások önmagukban nem hívták volna törvényszerűen életre a szociológia tudományát.