Kriminológia - szakkriminológia

Szerkesztők: Gönczöl Katalin; Kerezsi Klára; Korinek László; Lévay Miklós
További szerzők: Gönczöl Katalin; Lévay Miklós; Korinek László; Vavró István; Görgényi Ilona; Kerezsi Klára; Kó József ; Nagy László Tibor; Virág György; Tóth Mihály; Berta Krisztina; Irk Ferenc; Csemáné Dr. Yáradi Erika; Tamási Erzsébet; Póczik Szilveszter; Ligeti Katalin; Finszter Géza; Farkas Ákos
Cím: Kriminológia - szakkriminológia
Megjelenési adatok: Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2006. | ISBN: 978-963-224-892-9

A magyar kriminológia kutatási eredményekben gazdag, tankönyvekben azonban nem bővelkedő tudományterület. A kriminológia egyetemi oktatását megnehezíti, a diszciplína hazai továbbfejlődését pedig akadályozza az új ismereteket tartalmazó hazai tankönyv hiánya. Ezért kezdeményeztük 2004-ben egy átfogó kriminológiai tankönyv elkészítését. Nagy örömünkre, a felkért szakemberek vállalták a közreműködést és ennek köszönhetően 18 szerző munkájával elkészült a 25 fejezetet tartalmazó Kriminológia -Szakkriminológia c. tankönyv. A mű három szerkezeti egységből áll. Az első rész tudományelméleti, tudomány-történeti és a bűnözés megismerésével, értelmezésével kapcsolatos fejezeteket tartalmaz. A második részben a kriminológiai szempontból leglényegesebb bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportokra vonatkozó ismereteket tárgyaljuk. A harmadik részben a bűnözésre való reagálás kriminológiailag releváns kérdéseit bemutató fejezetek szerepelnek. A tankönyv azoknak a szakoknak a hallgatói számára készült, amelyeken kriminológiát, illetve a bűnözés kérdéskörével, a bűnelkövetőkkel való bánásmóddal és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket oktatnak. A kötet, szándékaink szerint szakkönyv is. Ennek megfelelően munkánkat az egyetemi és főiskolai hallgatókon túl ajánljuk szociálpedagógusoknak, deviánsokkal foglalkozó szociális munkásoknak, szociológusoknak, pszichológusoknak, pszichiátereknek; gyermekvédelmi szakembereknek; pártfogó felügyelőknek, rendőrtiszteknek, ügyészeknek, bíráknak, ügyvédeknek; szociálpolitikusoknak, várostervezőknek és bűnmegelőzési szakembereknek; a bűnözés témájára specializálódott újságíróknak, riportereknek, szerkesztőknek. A tankönyv elkészülte alkalmából megköszönjük a Kiadó szerkesztőjének, dr. Csizner Ildikónak, a tankönyvünkkel való törődést és dr. Czimbalmos Csabának rendkívül alapos kéziratszerkesztői munkáját. Hálásak vagyunk továbbá Laczkovich Dorottyának (ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék) a szerzői kéziratok formai rendbetételéért, lelkiismeretes leírói munkájáért. (...) „kriminológia” szó etimológiailag a latin crimen, azaz bűncselekmény és a görög logiosz (magyarul: tan, valamivel foglalkozó) szavak összetételéből származik; jelentése bűncselekménnyel foglalkozó tudomány. A tárgykörrel más tudományok is foglalkoznak, így például a büntetőjog-tudomány vagy a kriminalisztika. Mi az, pontosabban melyek azok a sajátosságok, amelyek megkülönböztetik a kriminológiát a bűncselekménnyel kapcsolatos más diszciplínáktól? Az azonosításhoz szükséges ismérvek a kriminológia tudományos fogalmából derülnek ki. A definíciót a későbbiekben részletezzük. Itt most csak annyit jelzünk, hogy/á kriminológia alapvetően a bűncselekmények halmazával, azaz a bűnözéssel, illetve részhalmazaival (bűncselekmény típusok, pl. erőszakos bűnözés) mint társadalmi jelenséggel és a konkrét bűncselekménnyel, mint egyedi jelenséggel foglalkozó társadalomtudomány. Az említett tárgykörökben jellemzően a jelenséget, illetve az emberi magatartást magyarázó tényezőknek a feltárására és ennek révén törvényszerűségek megállapítására törekszik.

Kategóriák: Jogtudomány, Pszichológia, Szociológia
Tárgyszavak: Büntetőjog, Jogelmélet, Bűnözés, Bűnelkövetés, Kriminálszociológia, Erőszak, Kriminálpolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Tartalom

5-17

Előszó

Első rész: Általános rész (szerkesztők: Gönczöl Katalin és Lévay Miklós)

21-329

A rész tartalma

1.1: Korinek László-Lévay Miklós: A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban

23-41

A rész tartalma

1.1.1. Problémafelvetés

25-26

1.1.2. A kriminológia fogalma és feladata

26-31

1.1.2.1. Kriminológiai paradigmák mint a kriminológia fogalmát meghatározó tényezők

26-27

1.1.2.2. Fogalommeghatározások a szakirodalomban

27-28

1.1.2.3. A kriminológia tankönyvünkben követett fogalma

28-31

1.1.2.3.1. A kriminológia mint interdiszciplináris, autonóm és alapvetően tapasztalati társadalomtudomány

28-30

1.1.2.3.2. A bűnözés fogalom tartalma a kriminológiában

1.1.2.3.3. A bűnözési kontroll intézményei, mint a kriminológia kutatások tárgya

1.1.2.4. A kriminológia feladata

1.1.3. A kriminológia kutatási részterületei

32-34

1.1.4. A kriminológia helye a bűnügyi tudományok rendszerében

34-39

1.1.4.1 A kriminológia és a jogi bűnügyi tudományok

35-37

1.1.4.1.1. A büntetőjog önfejlődése és a kriminológia

36-37

I. Klasszikus büntetőjogi iskola

II. A cél - racionális büntetőjogi iskola

III. A megelőzés-orientált büntetőjog

1.1.4.1.2. A büntetőeljárás-jog

1.1.4.1.3. A büntetés-végrehajtási jog

1.1.4.2. A kriminológia és a nem jogi bűnügyi tudományok

37-38

1.1.4.2.1. A kriminológia és a kriminalisztika

37-38

1.1.4.2.2. A kriminológia és a kriminálpszichológia

1.1.4.2.3. A kriminológia és a kriminálpedagógia

1.1.4.3. Kriminológia és kriminálpolitika

38-39

1.1.5. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban

39-40

Forrásmunkák

40-41

Ellenőrző kérdések

1.2. Korinek László: A kriminológia tudományának létrejötte

43-68

A rész tartalma

1.2.1. Bevezetés/Problémafelvetés

45-46

1.2.2. A klasszikus iskola

46-53

1.2.3. A pozitivizmus

53-63

1.2.4. A közvetítő iskola

63-65

Forrásmunkák

66-68

Ellenőrző kérdések

1.3. Korinek László: A XX. század kriminológiai elméletei

69-145

A rész tartalma

69-70

1.3.1. Problémafelvetés

1.3.2. Biológiai-testi-lelki adottságokat vizsgáló elméletek

71-82

1.3.2.1. Antropológiai elméletek

71-73

1.3.2.2. Az ikerkutatások

71-74

1.3.2.3. Az örökbefogadási vizsgálatok

74-75

1.3.2.4. Kromoszóma-rendellenességek

76-77

1.3.2.5. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák

1.3.2.6. Kora gyermekkori agyi károsodás

77-78

1.3.2.7. Betegségek

1.3.2.8. Az intelligencia

78-79

1.3.2.9. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések

1.3.2.10. A pszichopátia

80-82

1.3.2.11. A biológiai-testi-lelki tényezőkkel kapcsolatos elméletek összefoglalása

1.3.3. A személyiséggel összefüggő elméletek

83-91

1.3.3.1. A pszichoanalízis

83-85

1.3.3.2. Visszatartási és kötődési elméletek. A társadalmi kontroll

85-87

1.3.3.3. Tanuláselméletek

88-91

1.3.4. Szociológiai bűnözéselméletek

91-97

1.3.4.1. A kultúrkonfliktus

91-92

1.3.4.2. A szubkultúra-elméletek

93-97

1.3.4.2.1. Cohen „klasszikus” szubkultúra-elmélete

93-94

1.3.4.2.2. Miller központi problémák elmélete

94-95

1.3.4.2.3. A bűnelkövetés-lehetőségek elmélete

95-96

1.3.4.2.4. Az erőszak szubkultúrája

96-97

1.3.5. A bűnelkövetés elméletei

97-103

1.3.5.1. A racionális döntés elmélete

98-101

1.3.5.2. A rutintevékenység-megközelítés és a „csekély önkontroll”

101-103

1.3.6. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek

103-111

1.3.6.1. Anómiaelméletek

104-107

1.3.6.1.1. Durkheim anómiaelmélete

104-105

1.3.6.1.2. Merton anómiaelmélete

105-107

1.3.6.2. A társadalmi dezorganizáció elmélete

108-109

1.3.6.3. Szocialista kriminológia

109-111

1.3.7. Intézményelmélet

111-119

1.3.7.1. A címkézéselmélet (Labeling-elmélet)

111-115

1.3.7.1.1. A címkézéselmélet értékelése

115

1.3.7.2. Az interakcionista elméletek

116-119

1.3.8. A többfaktor-megközelítés

120-125

1.3.8.1. A Glueck-féle kutatás

120-122

1.3.8.2. Az európai kutatások

122-123

1.3.8.3. A különféle elméleti magyarázatok integrálása

123-125

l.3.9. Radikális (kritikai) kriminológia

125-139

1.3.9.1. A baloldali realizmus

126-128

1.3.9.2. Az anarchista kriminológia

128

1.3.9.3. A bűnözés magyarázatának feminista megközelítése

128-130

1.3.9.4. Neomarxista megközelítések

131-132

1.3.9.4.1. Richard Quinney

131-132

1.3.9.4.2. Chambliss és Seidman

132

1.3.9.5. Posztrnodern kriminológia

132-135

1.3.9.6. A béketeremtő kriminológia (Peacemaking Criminology)

135-137

1.3.9.7. A „zöld” kriminológia

137-139

1.3.10. A kulturális kriminológia

139-142

1.3.11. Szocialista kriminológia

142-145

Forrásmunkák

145-151

Ellenőrző kérdések

151

1.4. Lévay Miklós: A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése

153-200

A rész tartalma

153

1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői

155-158

1.4.2. A magyar kriminológia kialakulása a dualizmus időszakában

159-165

1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők

159

1.4.2.2. Szociológiai jellegű kriminológiai nézetek, magyarázatok, megközelítések képviselői

159-164

1.4.2.3. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői

164-165

1.4.2.4. A dualizmus kori kriminológia értékelése

165

1.4.3. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban

166-167

1.4.3.1. A korszak értékelése

167

1.4.4. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól az ötvenes évek végéig

168-169

1.4.5. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig

169-188

1.4.5.1. A kriminológia újjászületése, az önálló szaktudománnyá szerveződés időszaka

170-174

1.4.5.2. Kriminológiai kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig

174-184

1.4.5.3. A kriminológiai gondolkodás jellemzői a szocializmus válsága idején

184-188

1.4.6. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei

188-191

1.4.6.1. A rendszerváltozás hatása a kriminológiára

188-190

1.4.6.2. Tudományelméleti, tudománytörténeti munkák

190-191

1.4.6.3. Kriminológia és kriminálpolitika kapcsolata a rendszerváltozás után

191

1.4.7. Összegzés

192

Forrásmunkák

192-200

Ellenőrző kérdések

200

1.5. Korinek László: A kriminológiai kutatási módszerek

201-218

A rész tartalma

201

1.5.1. Problémafelvetés

203

1.5.2. A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása

203-204

1.5.3. Az empirikus társadalomtudomány

204

1.5.4. A gyakorlat és az elmélet viszonya

204-205

1.5.5. A kriminológiai kutatás folyamata

205-206

A kutatás tárgyának kiválasztása

205-206

1.5.6. Az összefüggő láncolatok felvázolása, a probléma konkretizálása

206-207

1.5.7. Kutatási hipotézisek megfogalmazása

207-208

1.5.8. A módszer megválasztása

208-214

1.5.9. A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése

214-215

1.5.10. Az adatok kiértékelése

216

Forrásmunkák

216-217

Ellenőrző kérdések

218

1.6. Vavró István: A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi kriminalitás általános jellemzői

219-246

A rész tartalma

219

1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei

221-223

1.6.2. A bűnözés mérése, statisztikai módszerek

223-225

1.6.3. A kriminálstatisztikai rendszer

225-227

1.6.4. A bűnözés morfológiai jellemzői a kriminálstatisztika szemszögéből

227-229

1.6.5. A kriminalitás és a büntetőeljárás szakaszai

230-231

1.6.6. A bűnözés alanyi oldala

231-238

1.6.7. A bűnözés területi adatai

238-240

1.6.8. Jogkövetkezmények

240-243

Forrásmunkák

243-245

Ellenőrző kérdések

246

1.7. Korinek László: A bűnözés visszatükröződése. Latens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől

247-272

A rész tartalma

247

1.7.1. Problémafelvetés

249

1.7.2. A latens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere

249-257

1.7.2.1. A latens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei

252-253

1.7.2.2. A tettesi megkérdezések legfontosabb eredményei

253-254

1.7.2.3. Az áldozati megkérdezések legfontosabb eredményei

254-255

1.7.2.4. A bűnügyi statisztika valóságtükrözése

256

1.7.2.5. A latens bűnözési vizsgálatok kriminálpolitikai tanulságai

256-257

1.7.3. A bűnözés ábrázolása

257-264

1.7.3.1. A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata

257-259

1.7.3.2. A tömegtájékoztatás torzítása

259-261

1.7.3.3. A tömegtájékoztatás interakciós következményei

261-262

1.7.3.4. A tömegtájékoztatás elméleti modelljei. Erőszakábrázolás

262-264

1.7.4. Félelem a bűnözéstől

264-269

1.7.4.1. A bűnözési félelmet magyarázó elméleti modellek

266-267

1.7.4.2. A bűnözéstől való félelem földrajzi szintjei

267

1.7.4.3. Társadalom- és kriminálpolitikai tanulságok

268-269

1.7.5. Összefoglaló

269-270

Forrásmunkák

270-271

Ellenőrző kérdések

272

1.8. Görgényi Ilona: A viktimológia

273-296

A rész tartalma

273

1.8.1. Problémafelvetés

275

1.8.2. A viktimológia fogalma, irányzatai és helye a bűnügyi tudományok rendszerében

275-278

1.8.3. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek és dokumentumok

278-280

1.8.4. Az áldozat fogalma

280-285

1.8.4.1. Az áldozat fogalmának különböző dimenziói

280-282

1.8.4.2. Áldozat-definíciók a nemzetközi dokumentumokban

282-284

1.8.4.3. A magyarországi fogalom-meghatározás

284-285

1.8.5. A bűncselekmények áldozatainak helyzete az európai uniós standardok tükrében

285-288

1.8.6. A magyar áldozatpolitika legújabb fejleményei

288-293

1.8.6.1. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény megalkotásának indokai

288

1.8.6.2. Az áldozatsegítő támogatásokra vonatkozó általános szabályok

289

1.8.6.3. Az áldozatsegítő szolgáltatások

289-290

1.8.6.4. Az állam általi kárenyhítés

290-293

A kompenzálható bűncselekmények

291

Kompenzálható sérülések

291-292

A kárenyhítésre jogosultak

292

A kárenyhítés formái és mértéke

293

Forrásmunkák

294

Jogszabályok

295

Dokumentumok

295

Internetes honlapcímek

296

Ellenőrző kérdések

296

1.9. Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll, társadalmi bűnmegelőzés

297-329

A rész tartalma

297

1.9.1. Bevezető gondolatok

297-301

1.9.2. A XXI. század bűnözése Magyarországon: a piaci társadalom bűnözése

301-303

1.9.3. A devianciák, ezen belül a hagyományos bűnözés társadalmi reprodukciójának számba jöhető modelljei

303-311

1.9.3.1. Az egyenlőtlen esélyek modellje

304-305

1.9.3.2. A normaszegések reprodukciója a kontroll-modellben

305-306

1.9.3.3. A társadalmi kirekesztődés

306-311

1.9.4. A társadalmi bűnmegelőzés

311-325

1.9.4.1. A szituációs bűnmegelőzés

312-314

1.9.4.2. A társadalompolitika részeként megvalósuló bűnmegelőzési stratégia

314-317

1.9.4.2.1. A társadalmi bűnmegelőzés a nyugati típusú demokráciákban

314-316

1.9.4.2.2. Bűnmegelőzés Közép-Európában, a magyar társadalmi bűnmegelőzési stratégia előzményei

316-317

1.9.4.3. A társadalmi bűnmegelőzés háromszintű európai modellje

317-322

1.9.4.4. Irányelvek, nemzetközi elvárások a stratégiai szemlélet kialakításában

322-325

Forrásmunkák

325-328

Dokumentumok

328-329

A/ Nemzetközi Dokumentumok

328-329

B/ Magyar Dokumentumok

329

Ellenőrző kérdések

329

Második rész: Bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportok (Szerkesztők: Korinek László és Kerezsi Klára)

331-596

A rész tartalma

331

2.1: Kó József: A vagyon elleni bűnözés

333-353

A rész tartalma

333

2.1.1. Problémafelvetés

335

2.1.2. A vagyon elleni bűncselekmények fogalma Mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába, és melyek nem. A kriminológiai és a jogi elhatárolás eltérése. A hazai szabályozás

335-336

2.1.3. Miért fontos? A vagyon elleni bűncselekmények jelentősége, aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva

336-340

2.1.4. Magyar sajátosságok A szabálysértések és a halmazatok jelentősége

340-344

2.1.4.1. Szabálysértések

342

2.1.4.2. A halmazatok jelentősége

342-344

2.1.5. Máshol mi a helyzet? Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi adatok és trendek rövid bemutatása. Összefüggés a GDP és a bűnözés alakulása között. A fejlett, a fejlődő és az elmaradott országok jellemzői

344-346

2.1.6. Mit nyerünk, és mit veszítünk? A vagyon elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése A bűnözés, mint társadalmi jövedelem újraelosztó rendszer bemutatása. Az okozott kár megítélése társadalmi szempontból. A bűnözés által indukált gazdasági fejlődés

346-347

2.1.7. Elkövetők és áldozatok

347-350

2.1.7.1. A vagyon elleni bűncselekményt elkövetőkre váró büntetés

349-350

2.1.8. Mi a magyarázat? A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméletek

350-352

2.1.8.1. Szegénység, bűnözés, szükségletbűnözés

350-352

Forrásmunkák

352-353

Ellenőrző kérdések

353

2.2. Nagy László Tibor: Az erőszakos bűnözés

355-376

A rész tartalma

355

2.2.1. Problémafelvetés

357

2.2.2. Az erőszakos bűnözés fogalma

337-358

2.2.3. Az erőszak gyökerei

358-359

2.2.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája

359-363

2.2.4.1. Az erőszakos bűnözés volumene és tendenciái

359-360

2.2.4.2. Az erőszakos bűnözés struktúrája

360

2.2.4.3. Az erőszakos bűncselekmények tipológiája

360-361

2.2.4.4. Az erőszakos bűnözés látenciája

362

2.2.4.5. Az erőszakos bűnözés minőségi átalakulása

362

2.2.4.6. Az erőszakos bűnözés területi jellemzői

363

2.2.5. A szexuális erőszak

363-364

2.2.6. Az elkövetők jellemzői

364-365

2.2.7. Az áldozatok

366-367

2.2.8. Az erőszakos bűnözés oksága

367-372

2.2.8.1. A makrokömyezeti hatások

367-368

2.2.8.2. Média és erőszak

368

2.2.8.3. Alkohol, drog, erőszak

369

2.2.8.4. Mikrokörnyezeti ártalmak

369-370

2.2.8.5. A biológiai és a pszichés tényezők szerepe

370-371

2.2.8.6. A sértetti közrehatás

371-372

2.2.9. Az erőszakos bűncselekmények profilaxisa

372-374

Forrásmunkák

374-375

Ellenőrző kérdések

376

2.3. Virág György: Családon belüli erőszak

377-398

A rész tartalma

377

2.3.1. Problémafelvetés

379-380

2.3.2. A családon belüli erőszak fogalma

380-381

2.3.3. A családon belüli erőszak tipizálása

381-382

2.3.4. A családon belüli erőszak a számok tükrében - adatok és kutatási eredmények

383-389

2.3.4.1. Nemzetközi felmérések, kutatási eredmények

383-384

2.3.4.2. Meghatározó kutatástörténeti munkák

384-386

2.3.4.3. Magyar statisztikai adatok

386-387

2.3.4.4. Hazai kutatási eredmények

387-389

2.3.5. Elméletek a családi erőszak magyarázatára

389-391

2.3.5.1. Pszichológiai, pszichoanalitikus elméletek

389

2.3.5.2. Szociológiai elméletek

390-391

2.3.5.2.1. Erőforrás-elmélet

390

2.3.5.2.2. Csere/kontrollelmélet

390

2.3.5.2.3. Patriarchátuselmélet

391

2.3.5.2.4. Szociális tanuláselmélet

391

2.3.6. A családon belüli erőszak kezelése - társadalmi reakciók

392-395

2.3.6.1. Nemzetközi folyamatok

392

2.3.6.2. Állami, társadalmi reakciók a megelőzés szintjei szerint

392-394

2.3.6.3. Magyarországi folyamatok

394-395

Forrásmunkák

396-397

Ellenőrző kérdések

398

2.4. Tóth Mihály: A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés

399-420

A rész tartalma

399

2.4.1. Problémafelvetés

401

2.4.2. Fogalmi kérdések, a definiálás nehézségei

401-406

2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája

406-408

2.4.4. A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezők, jellemző ügycsoportok

409-411

2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények néhány jellemző kriminológiai vonása

412-416

2.4.6. Nemzetközi tendenciák a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben

416-418

Forrásmunkák

418-420

Ellenőrző kérdések

420

2.5. Berta Krisztina: A szervezett bűnözés

421-443

A rész tartama

421

2.5.1. Problémafelvetés

423

2.5.2. Fogalom-meghatározás, elhatárolás

423-426

2.5.2.1. A szervezett bűnözés fogalma

423-425

2.5.2.2. A szervezett bűnözés kapcsolata, avagy elhatárolása a terrorizmustól

425-426

2.5.3. A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei

426-427

2.5.4. A szervezett bűnözés kialakulása, történetisége, változása napjainkig

427-428

2.5.5. A szervezett bűnözés jellemzői

428-431

2.5.5.1. Irányultsága

429

2.5.5.2. Módszereinek jellemzői

429-430

2.5.5.3. A szervezett bűnözés létét, terjedését elősegítő tényezők

430-431

2.5.6. Helyzetkép a szervezett bűnözésről Európában

431-435

2.5.6.1. Az európai szervezett bűnözői csoportok

431-432

2.5.6.2. Napjaink szervezett bűnözését elősegítő főbb faktorok - a keresletre tekintettel

432-434

2.5.6.3. A szervezett bűnözés helyzete Magyarországon

434-435

2.5.7. A szervezett bűnözés elleni harc

435-442

2.5.7.1. Európai fellépés a szervezett bűnözés ellen

436-441

2.5.7.1.1. A szervezett bűnözés elleni európai biztonsági filozófia

437-439

2.5.7.1.2. Európai intézmények

439-440

2.5.7.1.3. Az európai - és nemzetközi - jogi szabályozás

440-441

2.5.7.2. A magyar jogrendszer és intézményi struktúra a szervezett bűnözés elleni harcban

442

Forrásmunkák

442-443

Felhasznált irodalom

443

Ellenőrző kérdések

443

2.6. Korinek László: A terrorizmus

445-465

A rész tartalma

445

2.6.1. Problémafelvetés

447

2.6.2. A terrorizmus fogalma

447-449

2.6.3. A terrorizmus fajtái

449-450

2.6.4. A terrorizmus jelenkori megjelenési formái

450-451

2.6.5. A média szerepe

451-452

2.6.6. A terrorista merénylet társadalmi hatása

452-453

2.6.7. A terrorista személyiség

453

2.6.8. A terrorista csapdája

453-454

2.6.9. Az állam csapdája

454-455

2.6.10. A terrorizmus finanszírozása

455-457

2.6.11. A terrorizmus elleni harc

457-459

2.6.12. A büntetőjog válasza a terrorizmusra

459-462

2.6.13. Háború vagy bűnüldözés

462-463

2.6.14. Az antiterrorista harc korlátai

463-464

Forrásmunkák

464-465

Ellenőrző kérdések

465

2.7. Lévay Miklós: Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései

467-500

A rész tartalma

467

2.7.1. Problémafelvetés

469-471

2.7.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései

471-480

2.7.2.1. Alkohológiai alapfogalmak és elméleti kérdések

471-473

2.7.2.2. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseinek kriminológiai kérdései

474-476

2.7.2.2.1. Cselekményi oldallal kapcsolatos kutatások: alkoholizálás és erőszakos bűnözés

474-475

2.7.2.2.2. Személyi oldallal összefüggő kutatások

475-476

2.7.2.2.3. Alkoholfogyasztás, alkoholizmus és bűnelkövetés kapcsolata

476

2.7.2.3. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései Magyarországon

476-480

2.7.2.4. Bűnmegelőzési kérdések

480

2.7.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései

481-496

2.7.3.1. A kábítószer-problémával kapcsolatos fogalmak

481-484

2.7.3.2. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolatának kriminológiai kérdései

485-489

2.7.3.2.1. A kábítószer-bűnözés kriminológiája

485

2.7.3.2.2. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolata

485-489

2.7.3.3. A kábítószer-probléma epidemiológiai jellemzői Magyarországon

489-491

2.7.3.4. A kábítószer-bűnözés jellemzői Magyarországon

492-494

2.7.3.5. Bűnmegelőzési kérdések

495-496

Forrásmunkák

496-500

Ellenőrző kérdések

500

2.8. Irk Ferenc: A közlekedési bűnözés

501-524

A rész tartalma

501

2.8.1. Problémafelvetés

503-504

2.8.2. Közlekedés-kriminológiai alapvetés a baleset-megelőzéshez

504-505

2.8.3. A baleseti okkutatás

506-508

2.8.4. A balesetekben szerepet játszó objektív (nem emberi) tényezők

508-510

2.8.4.1. Az ember által befolyásolhatatlan tényezőkről

508

2.8.4.2. A közlekedő ember által befolyásolhatatlan tényezőkről

508-510

2.8.4.3. A közlekedő ember által (részben vagy egészben) befolyásolható tényezőkről

510

2.8.5. A balesetekben szerepet játszó főbb fiziológiai és pszichológiai tényezők

511-515

2.8.5.1. A fiziológiai tényezőkről

511-513

2.8.5.2. A pszichológiai tényezőkről

513-515

2.8.6. A balesetekben szerepet játszó főbb szociológiai tényezők

516-518

2.8.6.1. Szociológiai előfeltételek

516-517

2.8.6.2. Szociológiai következmények

517-518

2.8.7. A közlekedés összefüggéseinek elemzése

518-522

2.8.7.1. Az egyén és környezet kapcsolata

518-519

2.8.7.2. Viktimológiai szempontok

519

2.8.7.3. A közlekedési rendszer összefüggései

520

2.8.7.4. A vezetési biztonság és hibázás meghatározó szempontjai

521-522

Forrásmunkák

522-523

Ellenőrző kérdések

523-524

2.9. Csemáné Dr. Yáradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés

525-542

A rész tartalma

525

2.9.1. Problémafelvetés

527-528

2.9.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma

528-529

2.9.3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megismerési forrásai és jellemzői

529-534

2.9.3.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a kriminálstatisztika tükrében

529-532

A) A gyermekbűnözés

530-531

B) A fiatalkorúak bűnözése

531-532

2.9.3.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés - nemzetközi kitekintés, új tendenciák

532-534

2.9.4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés okai

534-537

2.9.4.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés makrostrukturális okai

534-535

2.9.4.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés mikrostrukturális okai

535-536

2.9.4.3. A bűnözés új tendenciáinak okai

537

2.9.5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése

537-538

2.9.6. Összefoglaló

539

Forrásmunkák

539-542

Ellenőrző kérdések

542

2.10. Tamási Erzsébet: Nemek és bűnözés

543-558

A rész tartalma

543

2.10.1. Problémafelvetés

545

2.10.2. Fogalom

545-546

2.10.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról

546-547

2.10.4. A feminista kriminológia

547-549

2.10.4.1. Elvek

548

2.10.4.2. Irányzatok

548-549

2.10.5. A női áldozatok

549-550

2.10.6. Gender vakság- férfikutatás

550-553

2.10.7. A nemek kutatása a magyar kriminológiában

553-554

2.10.8. A női bűnözés - férfi bűnözés összehasonlítása

554-556

2.10.9. A nemek kutatásának távlatai és kérdései

556

Forrásmunkák

557-558

Ellenőrző kérdések

558

2.11. Kerezsi Klára: A karrier-bűnözés, karrier-bűnözők, bűnözői karrier

559-578

A rész tartalma

559

2.11.1. Problémafelvetés

561

2.11.2. A karrier-bűnözés vizsgálatának elméleti alapjai és történeti előzményei

561-566

2.11.2.1. A bűnelkövetők tipologizálásának kezdetei

563-564

2.11.2.2. Napjaink tipológiái és a bűnözői karrier

564-566

2.11.3. A karrierbűnözők jellemzői

566-572

2.11.3.1. Intenzív részvétel a bűnözésben

567-570

A részvétel mérése

567

A kriminális részvétel rizikótényezői

567-570

2.11.3.2. Nagyszámú bűncselekmény elkövetése

570-571

2.11.3.3. Az elkövetett bűncselekmények súlya

571

2.11.3.4. A bűnöző karrier hossza

571-572

2.11.4. A visszaesés mérése és mérőeszközei

573-574

2.11.5. A karrier-bűnözéssel kapcsolatos kriminálpolitika

574-576

Forrásmunkák

576-578

Ellenőrző kérdések

578

2.12. Póczik Szilveszter: A bűnözés és a kisebbségek

579-596

A rész tartalma

579

2.12.1. Problémafelvetés

581

2.12.2. Fogalmak

581-582

2.12.3. Kisebbségek a globalizálódó világban: népesedési és migrációs kihívások

582-585

2.12.3.1. Európai helyzetkép

584-585

2.12.4. Migráció- és integrációelméletek

585-586

2.12.5. Etnikai csoportokkal kapcsolatos konfliktusforrások

586-589

2.12.5.1. A kisebbségekkel kapcsolatos biztonsági kockázatok

587-589

2.12.6. Alkalmazkodási modellek

589-592

2.12.6.1. A befogadó társadalmak alkalmazkodási mechanizmusai

589

2.12.6.2. Etnokulturális kisebbségek alkalmazkodási mintázata

589-592

a) Sikeres integráció, asszimiláció

589-590

b) Transzformáció, átmeneti megrekedés, negatív modernitás

590

c) Diszkrimináció, szegregáció, ellentársadalom

590

d) Fejlett munkakultúrájó zárt etnokulturális kisebbségek modern környezetben

590-591

e) Megrekedés egy premodern, periférikus helyzetben: roma kisebbségek Európában és Magyarországon

591-592

2.12.7. Modern rendészet kisebbségi és migrációs környezetben

592-593

2.12.8. A multikulturális társadalom koncepciójának kérdőjelei

593

Forrásmunkák

594-596

Ellenőrző kérdések

596

Harmadik rész: Kriminológia és bűnözés kontroll (Szerkesztő: Lévay Miklós)

597-708

A rész tartalma

597

3.1. Ligeti Katalin: Kriminálpolitika és pönológia

599-626

A rész tartalma

599

3.1.1. Problémafelvetés

601

3.1.2. A kriminálpolitika fogalma

601-604

3.1.3. A jogállami kriminálpolitika alapelvei

604-607

3.1.3.1. Humanitás

605-606

3.1.3.2. Koherencia és racionalitás

606-607

3.1.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer és a kapcsolódó szervezetek

607-610

3.1.4.1. A magyar büntető igazságszolgáltatás jogi keretei, szervezetei és személyei

607-609

3.1.4.2. A büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szervezetek és személyek hazánkban

609-610

3.1.5. A kriminálpolitika feladata

610-618

3.1.5.1. A bűnmegelőzés eszközrendszerének kidolgozása

611

3.1.5.2. A büntetendő magatartások és a szankciórendszer meghatározása

612-614

3.1.5.3. A büntetőeljárás és a büntetés végrehajtás kialakítása

614-618

3.1.5.4. A bűncselekmény által okozott hátrányok kiküszöbölése

618

3.1.6. Kriminálpolitikai modellek

619-620

3.1.7. Nemzetközi és európai kriminálpolitika

620-623

3.1.7.1. Az ENSZ kriminálpolitikája

620-621

3.1.7.2. Az Európa Tanács kriminálpolitikája

621-622

3.1.7.3. Az Európai Unió kriminálpolitikája

622-623

Forrásmunkák

624-626

Ellenőrző kérdések

626

3.2. Finszter Géza: A bűnüldözés működési modelljei

627-666

A rész tartalma

627

3.2.1. Problémafelvetés

629

3.2.2. Bűnüldözés és rendvédelem

629-637

3.2.2.1. Az oksági- és a kontroll kriminológia a bűnüldözésről

631-632

3.2.2.2. A bűnüldözés, mint szabályozási egység

632-635

3.2.2.3. A bűnüldözés: hatósági feladat és funkció

635-637

3.2.3. A rendészet joga

637-638

3.2.4. A modern rendőrségek

638-641

3.2.5. A rendészeti igazgatás kettős természete

641-654

3.2.5.1. Rendészet, rendvédelem és honvédelem

645-647

3.2.5.2. A rendészeti kultúra

647-650

3.2.5.3. A rendészet negatív közigazgatás

651-654

3.2.6. A helyi rendőri erők alkalmazásának stratégiája

654-661

3.2.6.1. A közösségi rendőrség és a zéró tolerancia

657-659

3.2.6.2. Európai tapasztalatok

659-661

3.2.7. A bűnüldözés magyar modellje

661-664

Forrásmunkák

665-666

Ellenőrző kérdések

666

3.3. Kerezsi Klára: A közösségben végrehajtott büntetések; a helyreállító igazság-szolgáltatás

667-685

A rész tartalma

667

3.3.1. Problémafelvetés

669

3.3.2. Az alternatív szankciók fogalma, helyük a büntető igazságszolgáltatás rendszerében

669-673

3.3.2.1. A közösségi szankciók fogalma

670-671

3.3.2.2. A közösségi büntetések a büntetőeljárás különböző szakaszaiban

671-673

3.3.3. Az alternatív szankciók és jogkövetkezmények hazai rendszere

674-680

3.3.3.1. Vádemelés elhalasztása

675

3.3.3.2. Pártfogó felügyelet

676-677

3.3.3.3. Közérdekű munka

677-678

3.3.3.4. Feltételes szabadságra bocsátás

678-679

3.3.3.5. Az alternatív szankciók új formái: az intenzív pártfogó felügyelet, a házi őrizet és az elektronikus felügyelet

679-680

3.3.4. Az alternatív szankciók végrehajtása

680-682

3.3.5. A helyreállító igazságszolgáltatás

682-683

Forrásmunkák

683-685

Ellenőrző kérdések

685

3.4. Farkas Ákos: A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai

687-708

A rész tartalma

687

3.4.1. Problémafelvetés

689

3.4.2. A rendszerelméletről dióhéjban

689-698

3.4.2.1. A nyílt rendszer sajátosságai

691-692

3.4.2.2. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer

692-693

3.4.2.3. A büntető igazságszolgáltatás rendszer elemei

693-694

3.4.2.4. A büntető igazságszolgáltatással mint rendszerrel kapcsolatos fenntartások

695-697

3.4.2.5. Modellek a büntető igazságszolgáltatásban

697-698

3.4.3. A büntető igazságszolgáltatás hatékonysága

698-705

3.4.3.1. A hatékonyság mint pénzkérdés

698-699

3.4.3.2. A hatékonyság mint a büntetőeljárás hatékonysága

699-700

3.4.3.3. A hatékonyság mint közgazdasági kategória

701-702

3.4.3.4. A hatékonyság mint rendszerhatékonyság

702-705

3.4.4. Összegzés helyett

705-707

Forrásmunkák

707-708

Ellenőrző kérdések

708

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék