T.E.T
Szerző:
Gordon, Thomas Cím: T.E.T
Alcím: A tanári hatékonyság fejlesztése
Sorozatcím: Gordon könyvek
Fordító: Gorzó Andrea
Megjelenési adatok: Assertiv Kiadó, Budapest, 1999. | ISSN: 1416-6348 | ISBN: 963-85850-5-6

Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Neveléslélektan, Nevelési rendszer, Gordon-pedagógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Neveléslélektan, Nevelési rendszer, Gordon-pedagógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-11
Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet?
13
Hogyan hasznosíthatják a szülők a legjobban ezt a könyvet?
14
Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők
15-16
I. Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem
17-31
Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban?
18-21
Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók
21-22
A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások
23-25
Az „Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája
25-27
Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos
27-28
Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával?
29-30
Hogyan oldjuk fel a „tekintélyelv vagy engedékenység" vitát?
30-31
II. Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje
32-53
Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok
34-36
Milyen a jó tanár-diák kapcsolat?
37
A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja
37-40
Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség
40-41
A mozgó vonal a mindig változó téglalapban
42-43
Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)?
43-44
Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt
44-45
A környezet és a helyzet hatása
45
Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás?
46-49
Kié a probléma?
49-51
Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása?
51-52
Miért fontos a problémamentes terület?
52-53
III. Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái?
54-87
Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái?
56-57
Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja
58-64
Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát?
60-62
Három gyakori félreértés
62-64
Miért hatásos az elfogadás nyelve?
65-68
A problémával küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei
68-71
Passzív hallgatás (csend)
69
Hatásos megerősítő reagálások
69
Mit lehet elérni az „ajtónyitókkal"?
69-71
Szükség van az aktív hallgatásra
71
Mi is valójában a kommunikáció?
72-74
Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást?
74-83
Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz?
83-84
„Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!"
84-87
A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolot hatásuk: lajstrom
88-96
Kommunikációs gátak
88-94
1. Parancsolás, utasítás, irányítás
88
2. Figyelmeztetés, fenyegetés
89
3. Prédikálás, megleckéztetés, „kellene" és „jobb lenne, ha"
89
4. Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása
89-90
5. Tanítás, kioktatás, logikus érvelés
90
6. Bírálat, kritizálás, helytelenítés, biztatás
91
7. Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés
91-92
8. Szidás, megbélyegzés, kifigurázás
92
9. Értelmezés, elemzés, megállapítás
92-93
10. Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás
93
11. Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések
93-94
12. Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése
94
A kommunikációt megkönnyítő dolgok
95-96
1. Passzív hallgatás (csend)
95
2. Megerősítő reagálások
95
3. „Ajtónyitó" segítő kérdések, beszélgetésindítók
95
4. Aktív hallgatás
96
IV. Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása
97-127
Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket?
97-107
Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással?
107-111
Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az ömállótlan diákoknak?
112-117
Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket?
117-121
Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken?
121-125
Mit lehet elérni a háromoldalú értekezletekkel?
125-126
Összefoglalás
127
V. Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik?
128-155
Mit tegyünk a tanár problémáival?
129-131
Az eredménytelen konfrontációk hatása
131-132
Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések?
133-135
Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések?
135-136
Miért eredménytelenek a közvetett közlések?
137-138
„Te-közlés" vagy „én-közlés"
138-139
Mi a baj a te-közlésekkel?
139-141
Miért eredményesebbek az én-közlések?
141-143
Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést?
143-146
Hogyan váltsunk át az én-közlés után?
146-148
Hogyan dühítik fel magukat a tanárok?
148-152
Az én-közlések kockázatosak is lehetnek
152-153
Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel?
153-155
VI. Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából?
156-176
Az átlagos osztályterem hiányosságai
156-158
Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról?
158-159
Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet?
160
Hogyan gazdagítsuk a környezetet?
160-161
Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket?
161-162
Hogyan szűkítsük a környezetet?
162
Hogyan tágítsuk a környezetet?
163
Hogyan rendezzük át a környezetet?
163-164
Hogyan egyszerűsítsük a környezetet?
164-165
Hogyan rendszerezzük a környezetet?
165-166
Hogyan tervezzünk előre?
166-168
Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén?
168-174
Miért okoz problémát a „szétszórt idő"?
168-170
Miért fontos az „egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert?
170-171
Miért fontos az „optimális idő" - és hogyan teremtsük meg?
172-174
A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei
174-176
VII. Iskolai konfliktusok
177-211
Mi is a konfliktus?
179
Mi okozza a konfliktust?
180
Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat?
180-182
A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer
182-189
Mit tudunk az I. módszerről?
186-187
Mit tudunk a II. módszerről?
187
Tétovázás, ingadozás
187-188
Az I. és a II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik
188-189
Tekintély az osztályban
189-192
1. fajta tekintély
190-191
2. fajta tekintély
191-192
A hatalom korlátái az osztályteremben
192-197
A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül
192-195
A hatalom romboló hatású a diákokra nézve
195-197
A diákok megküzdési mechanizmusai
197-205
Lázadás, ellenállás, dac
197-198
Megtorlás
198-199
Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása
199
Mások hibáztatása, pletykálkodás
200
Csalás, másolás, „puskázás"
200
Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása
200-201
Győzni akarás, a veszítés gyűlölete
201
Szervezkedés, klikkek kialakítása
201-202
Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás
202-203
A hízelgés
203
Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése
203-204
Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió
204-205
Miért ne használjuk a II. módszert?
205-206
Hogyan hat a hatalom a győztesre?
206-207
Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását?
208-211
„Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza
208
A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását"
209
A „kultúraátadás felelősségének" mítosza
209-210
„Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre"
210
A „szigorú, de igazságos" mítosza
211
VIII. A konfliktusmegoldás versengéses módszere
212-242
A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere
214-215
Hogyan működik a III. módszer az iskolában?
216-220
A III. módszer előfeltételei
220-221
A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat
221-228
1. lépés: A probléma (konfliktus) meghatározása
222-224
2. lépés: A lehetséges megoldások keresése
224-225
3. lépés: A megoldások értékelése
225
4.lépés: A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal)
226-227
5.lépés: A döntés végrehajtási módjának meghatározása
227
6.lépés: A megoldás sikerességének utólagos értékelése
227-228
A III. módszer alkalmazása az osztályban
229-230
Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele
231-234
A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban
235-242
Nincs neheztelés
235
Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció
235-236
„Több szem többet lát"
236-238
A III. módszert nem kell „eladni"
238-239
Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre
239
A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket
239
A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat
240-241
A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek
241-242
IX. A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolákban
243-271
Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel?
244-250
Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel?
250-256
Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására?
256-258
Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztály gyűlések?
258-262
A félelem legyőzése
259
Előkészületek
259-260
A gyűlés lefolytatása
260-261
A tanár szerepe
261
A szabályalkotó gyűlés előnyei
261-262
Mennyi időre van szükség?
262
A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák
263-269
„Megoldások" vagy „igények" versengése
263-264
Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást
264-265
Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal?
265-267
„És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?"
267
Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba
268
Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat?
268-269
Előfordul, hogy az I. módszerre van szükség?
269-271
X. Az értékek összeütközése az iskolában
272-292
Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését?
273-274
Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában?
275-277
Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában?
277-278
Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?
278-279
Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?
280-281
Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket?
281-292
Váljunk eredményes tanácsadóvá!
281-285
Mutassunk példát, adjunk mintát!
285-288
Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká!
288-292
Találjuk meg az „elfogadáshoz szükséges higgadtságot"!
292
XI. Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé
293-307
Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak?
294-295
A tanárok beosztottak
294
A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában
294-295
Merevség, ellenállás a változással szemben
295
Egységes értékrend megszabása
295
Mások hibáztatása
295
Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben?
296-298
Ismerjük fel szerepünk fontosságát!
296
Mindig az „ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat!
296-298
„A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?"
298-301
Egységben az erő
301
Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken?
301-304
A gyűlés előtt
303
A gyűlés alatt
303-304
A gyűlés után
304
Hogyan legyünk eredményes tanácsadók?
304-306
Váljunk diákjaink pártfogójává!
306-307
Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon?
308-336
A szülő-tanár-diák kapcsolat
308-309
A szülő mint gyermeke tanítója
309-310
Kire tartozik gyermekünk tanulása?
310-313
Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté?
313-314
A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva
314-315
„Elvezethetjük a lovat a vízhez, de "
316
Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket?
316-317
Ha gyermekünknek problémája van az iskolában
317-321
Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal?
321-325
„Nézd, anyu, csak két hármast kaptam"
325-328
Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra?
328-331
Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat?
331-332
Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját?
332-335
Jobb kapcsolatok kiépítése
335-336
Kapcsolataim hitvallása
336
Köszönetnyilvánítás
337-338
Ajánlott olvasmányok
339-342
Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom
343
Hátsó borító