T.E.T corvina logo

Szerző: Gordon, Thomas
Cím: T.E.T
Alcím: A tanári hatékonyság fejlesztése
Sorozatcím: Gordon könyvek
Fordító: Gorzó Andrea
Megjelenési adatok: Assertiv Kiadó, Budapest, 1999. | ISSN: 1416-6348 | ISBN: 963-85850-5-6

coverimage A tanárok akkor alkalmazhatják sikeresen a Tanári Hatékonyság Fejlesztése módszereit az iskolában, ha együttműködő tanulási környezet támogatja őket az otthonokban. Ezért javasoljuk, hogy vegyék rá diákjaik szüleit a T.E.T.-tel* való megismerkedésre. (A Kiegészítő fejezet foglalkozik a szülők tanári szerepével, és azzal, hogyan lehet jobb tanulási környezetet kialakítani otthon.) A tanárok sikeresebben tudják alkalmazni a T.E.T. szemléletét osztályaikban, ha igazgatójuk és kollégáik megértik és támogatják a T.E.T. filozófiáját. Ezért fontos az igazgatóval és a tantestület többi tagjával is megismertetni a T.E.T.-et. (A IX. fejezet speciális módszereket ajánl ahhoz, hogyan osszák meg a T.E.T.-tanfolyamokon szerzett tapasztalataikat iskolájukban vagy iskolai körzetükben.) A T.E.T. teljes és egységes rendszer. Sajátos gyakorlati fogásai és alapelvei akkor működnek a leghatékonyabban, ha ön már mindet megismerte és megértette. Javasoljuk, hogy beszélgessen diákjaival a T.E.T.-ről; magyarázza el, mi ez, miért és hogyan fogják majd együtt használni az osztályban. így csökken ellenállásuk az ön új módszereivel szemben, és partnerré válnak abban, hogy tanulásuk élvezetesebb legyen. A T.E.T. speciális gyakorlati fogásokat ad önnek ahhoz, hogy könnyebben és szívesebben végezze munkáját, de ezeket a fogásokat addig kell gyakorolnia, amíg vérévé nem válnak, önön múlik, hogy az osztályban és az osztályon kívül is alkalmat teremtsen a szükséges gyakorlat megszerzéséhez. (...) Mivel a szülők az első és általában a legnagyobb befolyással bíró tanítóik gyermekeiknek, ennek a könyvnek valamennyi fejezete segíti Önt mint szülőt abban, hogy egyre eredményesebb tanárrá váljon otthonában. Tekintse magát egyszerre tanárnak és szülőnek, és tekintse otthonát egyfajta osztálynak - egyfajta tanulási környezetnek. A T.E.T. alapján elsajátítható gyakorlati fogások és módszerek segítik Önt abban, hogy otthonában az eddiginél sokkal jobb tanulási környezetet alakítson ki. Amikor gyermekei elérik az iskoláskort, ön arra kényszerül, hogy tanító funkciója egy részét átadja a hivatásos tanároknak. Ezért ajánljuk, hogy tegyen meg mindent azért, hogy gyermekei tanárait megismertesse a T.E.T.-tel. (Lásd a Kiegészítő fejezetet arra vonatkozóan, hogyan növelheti ön a befolyását a tanároknak az ön gyermekeivel fennálló kapcsolatára.) A gyermekei önnek, a szülőnek mondják el az összes panaszukat a tanárokról és az iskoláról. Ne álljon a tanárok és az iskola oldalára, de azt se tételezze fel automatikusan, hogy gyermekei kifogásai mindig megalapozottak. Tanulja meg odafigyelve, de ítéletmentesen meghallgatni gyermekeit. (Nézze át a III. és IV. fejezetet ahhoz, hogy eredményesebben tudjon segíteni gyermekeinek a saját iskolai problémáik megoldásában.) A T.E.T. teljes és egységes rendszer. Sajátos gyakorlati fogásai és alapelvei akkor működnek a leghatékonyabban, ha ön már mindet megismerte és megértette. Ha magáévá tette az eredményes tanításnak ezt a szemléletét, akkor nemcsak jobb tanára lesz gyermekeinek, de egyúttal azt is tudni fogja, hogy gyermekei többi tanára mikor eredményes és mikor nem. Ez az Ön feladata. Végül is a saját gyermekeiről van szó.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Neveléslélektan, Nevelési rendszer, Gordon-pedagógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-11
Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet?
13
Hogyan hasznosíthatják a szülők a legjobban ezt a könyvet?
14
Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők
15-16
I. Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem
17-31
   Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban?
18-21
   Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók
21-22
   A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások
23-25
   Az „Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája
25-27
   Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos
27-28
   Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával?
29-30
   Hogyan oldjuk fel a „tekintélyelv vagy engedékenység" vitát?
30-31
II. Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje
32-53
   Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok
34-36
   Milyen a jó tanár-diák kapcsolat?
37
   A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja
37-40
   Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség
40-41
   A mozgó vonal a mindig változó téglalapban
42-43
   Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)?
43-44
   Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt
44-45
   A környezet és a helyzet hatása
45
   Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás?
46-49
   Kié a probléma?
49-51
   Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása?
51-52
   Miért fontos a problémamentes terület?
52-53
III. Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái?
54-87
   Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái?
56-57
   Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja
58-64
      Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát?
60-62
      Három gyakori félreértés
62-64
   Miért hatásos az elfogadás nyelve?
65-68
   A problémával küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei
68-71
      Passzív hallgatás (csend)
69
      Hatásos megerősítő reagálások
69
      Mit lehet elérni az „ajtónyitókkal"?
69-71
      Szükség van az aktív hallgatásra
71
   Mi is valójában a kommunikáció?
72-74
   Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást?
74-83
   Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz?
83-84
   „Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!"
84-87
A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolot hatásuk: lajstrom
88-96
   Kommunikációs gátak
88-94
      1. Parancsolás, utasítás, irányítás
88
      2. Figyelmeztetés, fenyegetés
89
      3. Prédikálás, megleckéztetés, „kellene" és „jobb lenne, ha"
89
      4. Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása
89-90
      5. Tanítás, kioktatás, logikus érvelés
90
      6. Bírálat, kritizálás, helytelenítés, biztatás
91
      7. Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés
91-92
      8. Szidás, megbélyegzés, kifigurázás
92
      9. Értelmezés, elemzés, megállapítás
92-93
      10. Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás
93
      11. Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések
93-94
      12. Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése
94
   A kommunikációt megkönnyítő dolgok
95-96
      1. Passzív hallgatás (csend)
95
      2. Megerősítő reagálások
95
      3. „Ajtónyitó" segítő kérdések, beszélgetésindítók
95
      4. Aktív hallgatás
96
IV. Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása
97-127
   Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket?
97-107
   Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással?
107-111
   Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az ömállótlan diákoknak?
112-117
   Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket?
117-121
   Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken?
121-125
   Mit lehet elérni a háromoldalú értekezletekkel?
125-126
   Összefoglalás
127
V. Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik?
128-155
   Mit tegyünk a tanár problémáival?
129-131
   Az eredménytelen konfrontációk hatása
131-132
   Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések?
133-135
   Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések?
135-136
   Miért eredménytelenek a közvetett közlések?
137-138
   „Te-közlés" vagy „én-közlés"
138-139
   Mi a baj a te-közlésekkel?
139-141
   Miért eredményesebbek az én-közlések?
141-143
   Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést?
143-146
   Hogyan váltsunk át az én-közlés után?
146-148
   Hogyan dühítik fel magukat a tanárok?
148-152
   Az én-közlések kockázatosak is lehetnek
152-153
   Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel?
153-155
VI. Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából?
156-176
   Az átlagos osztályterem hiányosságai
156-158
   Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról?
158-159
   Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet?
160
   Hogyan gazdagítsuk a környezetet?
160-161
   Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket?
161-162
   Hogyan szűkítsük a környezetet?
162
   Hogyan tágítsuk a környezetet?
163
   Hogyan rendezzük át a környezetet?
163-164
   Hogyan egyszerűsítsük a környezetet?
164-165
   Hogyan rendszerezzük a környezetet?
165-166
   Hogyan tervezzünk előre?
166-168
   Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén?
168-174
      Miért okoz problémát a „szétszórt idő"?
168-170
      Miért fontos az „egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert?
170-171
      Miért fontos az „optimális idő" - és hogyan teremtsük meg?
172-174
   A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei
174-176
VII. Iskolai konfliktusok
177-211
   Mi is a konfliktus?
179
   Mi okozza a konfliktust?
180
   Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat?
180-182
   A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer
182-189
      Mit tudunk az I. módszerről?
186-187
      Mit tudunk a II. módszerről?
187
      Tétovázás, ingadozás
187-188
      Az I. és a II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik
188-189
   Tekintély az osztályban
189-192
      1. fajta tekintély
190-191
      2. fajta tekintély
191-192
   A hatalom korlátái az osztályteremben
192-197
      A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül
192-195
      A hatalom romboló hatású a diákokra nézve
195-197
   A diákok megküzdési mechanizmusai
197-205
      Lázadás, ellenállás, dac
197-198
      Megtorlás
198-199
      Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása
199
      Mások hibáztatása, pletykálkodás
200
      Csalás, másolás, „puskázás"
200
      Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása
200-201
      Győzni akarás, a veszítés gyűlölete
201
      Szervezkedés, klikkek kialakítása
201-202
      Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás
202-203
      A hízelgés
203
      Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése
203-204
      Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió
204-205
   Miért ne használjuk a II. módszert?
205-206
   Hogyan hat a hatalom a győztesre?
206-207
   Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását?
208-211
      „Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza
208
      A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását"
209
      A „kultúraátadás felelősségének" mítosza
209-210
      „Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre"
210
      A „szigorú, de igazságos" mítosza
211
VIII. A konfliktusmegoldás versengéses módszere
212-242
   A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere
214-215
   Hogyan működik a III. módszer az iskolában?
216-220
   A III. módszer előfeltételei
220-221
   A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat
221-228
      1. lépés: A probléma (konfliktus) meghatározása
222-224
      2. lépés: A lehetséges megoldások keresése
224-225
      3. lépés: A megoldások értékelése
225
      4.lépés: A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal)
226-227
      5.lépés: A döntés végrehajtási módjának meghatározása
227
      6.lépés: A megoldás sikerességének utólagos értékelése
227-228
   A III. módszer alkalmazása az osztályban
229-230
   Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele
231-234
   A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban
235-242
      Nincs neheztelés
235
      Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció
235-236
      „Több szem többet lát"
236-238
      A III. módszert nem kell „eladni"
238-239
      Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre
239
      A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket
239
      A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat
240-241
      A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek
241-242
IX. A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolákban
243-271
   Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel?
244-250
   Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel?
250-256
   Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására?
256-258
   Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztály gyűlések?
258-262
      A félelem legyőzése
259
      Előkészületek
259-260
      A gyűlés lefolytatása
260-261
      A tanár szerepe
261
      A szabályalkotó gyűlés előnyei
261-262
      Mennyi időre van szükség?
262
   A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák
263-269
      „Megoldások" vagy „igények" versengése
263-264
      Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást
264-265
      Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal?
265-267
      „És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?"
267
      Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba
268
      Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat?
268-269
   Előfordul, hogy az I. módszerre van szükség?
269-271
X. Az értékek összeütközése az iskolában
272-292
   Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését?
273-274
   Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában?
275-277
   Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában?
277-278
   Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?
278-279
   Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?
280-281
   Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket?
281-292
      Váljunk eredményes tanácsadóvá!
281-285
      Mutassunk példát, adjunk mintát!
285-288
      Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká!
288-292
      Találjuk meg az „elfogadáshoz szükséges higgadtságot"!
292
XI. Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé
293-307
   Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak?
294-295
      A tanárok beosztottak
294
      A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában
294-295
      Merevség, ellenállás a változással szemben
295
      Egységes értékrend megszabása
295
      Mások hibáztatása
295
   Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben?
296-298
      Ismerjük fel szerepünk fontosságát!
296
      Mindig az „ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat!
296-298
   „A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?"
298-301
      Egységben az erő
301
   Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken?
301-304
      A gyűlés előtt
303
      A gyűlés alatt
303-304
      A gyűlés után
304
   Hogyan legyünk eredményes tanácsadók?
304-306
   Váljunk diákjaink pártfogójává!
306-307
Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon?
308-336
   A szülő-tanár-diák kapcsolat
308-309
   A szülő mint gyermeke tanítója
309-310
   Kire tartozik gyermekünk tanulása?
310-313
   Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté?
313-314
   A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva
314-315
   „Elvezethetjük a lovat a vízhez, de "
316
   Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket?
316-317
   Ha gyermekünknek problémája van az iskolában
317-321
   Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal?
321-325
   „Nézd, anyu, csak két hármast kaptam"
325-328
   Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra?
328-331
   Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat?
331-332
   Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját?
332-335
   Jobb kapcsolatok kiépítése
335-336
      Kapcsolataim hitvallása
336
Köszönetnyilvánítás
337-338
Ajánlott olvasmányok
339-342
Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom
343
Hátsó borító