A zsidóság és Európa

A 2001-ben független értelmiségiek - köztük az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Miklós történész - kezdeményezésére alakult Kossuth Szabadegyetem Egyesület bevallott célja, hogy népszerűsítse a Kölcsey, Kossuth, Deák, Eötvös, Ady nevével fémjelezhető nemzeti szabadelvű eszmekört és gondolatiságot. Elsődleges célunk, hogy az ismeretterjesztés eszközeivel szolgáljuk az faji, vallási, kisebbségi előítéletek falainak lebontását, egy élhetőbb európai Magyarország felépítését. A Debreceni Egyetem immár másodízben adott otthont előadássorozatunknak, amelynek 2004/2005-ben „A zsidóság és Európa" címet adtuk. Előadóink részint történetileg közelítették meg a máig is virulens antiszemitizmus kérdéskörét: Grüll Tibor az első zsidó háború, illetve a római zsidóellenesség gyökereit kutatta; Kulcsár Árpád a középkori keresztény antijudaizmus és antiszemitizmus kialakulásával foglalkozott; míg Rákóczi István az ibér inkvizíció egy érdekes forrásszövegén keresztül mutatta be a „újkeresztények" áldatlan sorsát a koraújkori Európában. Karsai László a magyarországi zsidó holokauszttal kapcsolatban „régi kérdéseket" felelevenítve törekedett „új válaszok" megfogalmazására. Más előadóink egyéb szempontok szerint járták körül a kérdést: Rugási Gyula a zsidó-keresztény ellentétek teológiai okaira világított rá; Karády Viktor előadása a XX. századi magyarországi antiszemitizmusról formált képet történeti-szociológiai szempontból; Vajda Mihály a múlt századi totalitárius diktatúrák zsidóellenességének társadalomlélektanát elemezte. Heller Ágnes a „zsidókérdés megoldhatatlanságáról" tartott vitafórumot nagyszámú érdeklődő körében. Csepeli György az antiszemitizmus szociálpszichológiájába adott bepillantást, míg Tatár György a mai Európában tapasztalható neoantiszemitizmus és Izrael-ellenesség gyökereit kutatta. Végezetül nem marad más hátra, minthogy a kötet szerkesztői köszönetét mondájának a Debreceni Egyetem vendégszeretetéért, hogy befogadta és támogatta előadássorozatunkat. Az Open Door Öntevékeny Csoport néven működő diákszervezet nagyszerű szervezőmunkája nélkül sem az előadások, sem ez a kötet nem születhetett volna meg. Köszönet illeti továbbá előadóinkat, akik előadásuk megtartása mellett azok kéziratait is elkészítették. Végül hálásak vagyunk a Debreceni Egyetem hallgatóinak, hogy érdeklődésükkel és aktív jelenlétükkel megtisztelték konferenciánkat. Reméljük, a kötetünkben publikált tanulmányok is olyan élményt jelentenek majd számukra, mint az elhangzott előadások. (...) Tisztelettel köszöntök mindenkit. Először is hadd szóljak pár szót arról, miért éppen az antik zsidó-kereszténység tárgykörét választottam a mai előadásom tárgyául, és miért nem egyáltalán a zsidó-kereszténység kérdését. Noha tisztában vagyok vele, hogy mindenkit az aktuális kérdések izgatnak legjobban, ugyanakkor elkerülendő azt a káoszt, ami ma szerte a nagyvilágban tapasztalható ezzel a bizonyos kifejezéssel és szóba jöhető variánsaival kapcsolatban, jobbnak láttam, hogy maradjunk az ókornál, és nemcsak azért mert így közelebb jutunk a kereszténységnek, mint zsidó haireszisznek (elhajlásnak), hogy ne mondjam szektának a születése időszakához.