Tíz könyv az építészetről
Szerző: Vitruvius, Marcus PollioTovábbi szerzők: Hajnóczi Gábor ; Marosi Ernő
Cím: Tíz könyv az építészetről
Fordító: Gulyás Dénes
Megjelenési adatok: Quintus, Szeged, 2009. | ISBN: 978-963-88494-2-7
„Cum divina tua mens et numen, imperator Caesar...” írta Augustusnak ajánló sorait mintegy kétezer évvel ezelőtt a császár építésze, Vitruvius. Műve az eltelt
hosszú évszázadok során fennmaradt, és most a Kiadó ajánlja első teljes magyar nyelvű fordítását az Olvasónak. Ha stílszerűen szeretnénk ezt tenni, azt mondhatnánk: „Lectori salutem!”. Vitruvius alakja nagyon kevéssé ismert, teljes nevét sem tudjuk pontosan. Azok az ókori források, amelyek említik (Plinius, Frontinus), csak „Vitruvius”-ról tudnak és a „Pollio” csak később, Caetius Faventinus kivonatos művében bukkan fel. Az utókor nem mint építészt tartja számon, hanem mint a De architectura szerzőjét, amely az egyetlen ókorból fennmaradt építészeti traktátus. Életéről és építészi működéséről is szinte kizárólag saját elméleti művének utalásaiból van tudomásunk. Mint írja, nem szerzett hírnevet és vagyont kollégáival ellentétben, és abban bízott, hogy kézikönyve révén kap majd meg minden elismerést. A Kr. e. első század elején születhetett. Szülei jó nevelésben részesítették, amelynek során technikai és bölcseleti ismeretekre egyaránt szert tett. (VI. könyv előszava, 4). Iulius Caesar alatt mint hadmérnök működött és a hadjáratok során valószínűleg Galliában is járt.2 Caesart követően Augustust is hadmérnökként szolgálta. M. Aurelius, P. Minidius és Gn. Cornelius építészekkel együtt a ballisták, skorpiók és más hadigépek építésére, valamint karbantartására felügyelt. Volt azonban más megbízatása is, mégpedig a vízvezetékek ellenőrzése. Működése során Augustus nővérének, Octaviának támogatását élvezhette, mivel annak ajánlására idős korában afféle nyugdíjat kapott az államtól. (1. előszó 2). Építészi működéséből az egyetlen fanumi bazilikáról van tudomásunk (V. 1, 6-10), ennek maradványait azonban mindeddig nem sikerült egyértelműen azonosítani. Itt van tehát a mű, a De architectura, amelyet az elmúlt századok alatt annyit magasztaltak és ugyanannyiszor el is utasítottak, de amelyet igazán sohasem lehetett figyelmen kívül hagyni az építészetről való ondolkodásban.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Ókor, Római Birodalom, Tudományos irodalom, Latin irodalom, Építészet elmélete
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Ókor, Római Birodalom, Tudományos irodalom, Latin irodalom, Építészet elmélete
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-8
Hajnóczi Gábor: A kétezer éves Vitruvius
9-23
Jegyzetek
25-27
Első könyv
29-47
Előszó
29
Első fejezet (Az építész tanulmányai)
29-34
Második fejezet (Az építészet alapfogalmai)
34-36
Harmadik fejezet (Az építészet részei)
36-37
Negyedik fejezet (Az egészséges helyek kiválasztása)
37-39
Ötödik fejezet (A falak és a tornyok elrendezése)
39-42
Hatodik fejezet (Az utcák iránya a szelekre való tekintettel)
42-46
Hetedik fejezet (A középületek helyének kiválasztása)
46-47
Második könyv
49-68
Előszó
49-50
Első fejezet (Az építészet kezdetei)
50-52
Második fejezet (A filozófusok az elemekről)
52-53
Harmadik fejezet (A tégla)
53-54
Negyedik fejezet (A homok)
54
Ötödik fejezet (A mész)
55
Hatodik fejezet (A puteoli föld)
55-57
Hetedik fejezet (A kőbányák)
57-58
Nyolcadik fejezet (A falszerkezetek fajtái)
58-64
Kilencedik fejezet (Az épületfa)
64-67
Tizedik fejezet (A kétféle fenyőfa)
67-68
Harmadik könyv
69-89
Előszó
69-70
Első fejezet (A templomok arányai)
70-73
Második fejezet (Az öt templomtípus)
73-74
Harmadik fejezet (Az öt templomfajta)
74-84
Negyedik fejezet (A templomok alapozása)
84-85
Ötödik fejezet (Az ión oszloprend)
85-89
Negyedik könyv
91-108
Előszó
91
Első fejezet (A három oszloprend keletkezése, a korinthoszi fejezetek)
91-94
Második fejezet (Az oszloprendek díszítései)
94-96
Harmadik fejezet (A dór oszloprend)
96-100
Negyedik fejezet (A cella és a pronaosz)
100-102
Ötödik fejezet (A templomok fekvése)
102
Hatodik fejezet (A templomkapuk és kereteik)
102-106
Hetedik fejezet (A toszkán templom)
10б-107
Nyolcadik fejezet (Körtemplomok)
107-108
Kilencedik fejezet (Az oltárok)
108
Ötödik könyv
109-129
Előszó
109-110
Első fejezet (A fórumok és a bazilikák)
110-112
Második fejezet (Kincstár, börtön, tanácsház)
112-113
Harmadik fejezet (A színház helyének kiválasztása)
113-114
Negyedik fejezet (A harmóniatan)
114-116
Ötödik fejezet (A színház hangvedrei)
116-117
Hatodik fejezet (A színház helyének kiválasztása akusztikai szempontból)
117-118
Hetedik fejezet (A színház építése)
118-120
Nyolcadik fejezet (A görög színház)
120-121
Kilencedik fejezet (A színház mögötti oszlopcsarnokok)
121-123
Tizedik fejezet (A fürdők)
123-125
Tizenegyedik fejezet (A palaestrák)
126-127
Tizenkettedik fejezet (Kikötők)
127-129
Hatodik könyv
131-145
Előszó
131-132
Első fejezet (Az éghajlati viszonyok szerepe a magánházak tervezésénél)
133-135
Második fejezet (A magánépületek szimmetriái)
135-136
Harmadik fejezet (Az udvarok és a körülöttük levő helyiségek)
136-138
Negyedik fejezet (Az épület tájolása)
139
Ötödik fejezet (Építkezés különböző társadalmi helyzetűeknek)
139-140
Hatodik fejezet (A falusi házak elrendezése)
140-141
Hetedik fejezet (A görög lakóház elrendezése)
142-143
Nyolcadik fejezet (Az épületek szilárdsága)
143-145
Hetedik könyv
147-163
Előszó
147-151
Első fejezet (A padlók)
151-152
Második fejezet (Stukkómunkák)
152-153
Harmadik fejezet (Boltozatok)
153-155
Negyedik fejezet (Stukkózás nedves helyeken)
155-156
Ötödik fejezet (A falfestészetről)
156-158
Hatodik fejezet (A márvány)
158
Hetedik fejezet (A természetes festékek)
159
Nyolcadik fejezet (A cinóber és a higany)
159-160
Kilencedik fejezet (A cinóber készítése, hegyizöld, az arméniai kék és az indigó)
160-161
Tizedik fejezet (Mesterséges festékek. A fekete)
161
Tizenegyedik fejezet (Világoskék és sárga)
161-162
Tizenkettedik fejezet (Ólomfehér, rézgálic és szandaraka)
162
Tizenharmadik fejezet (A bíbor)
162
Tizennegyedik fejezet (Mesterséges festékpótlékok)
163
Nyolcadik könyv
165-179
Előszó
165-166
Első fejezet (A víz keresése)
166-167
Második fejezet (Az esővíz)
167-169
Harmadik fejezet (Hőforrások)
169-175
Negyedik fejezet (A víz megvizsgálása)
175
Ötödik fejezet (A szintezés módja)
176
Hatodik fejezet (A vízvezeték építése)
176-179
Kilencedik könyv
181-199
Előszó
181-184
Első fejezet (A világmindenség és a bolygók)
184-188
Második fejezet (A Hold)
188-189
Harmadik fejezet (A Nap pályája és a csillagképek)
189
Negyedik fejezet (Az északi csillagképek)
190-191
Ötödik fejezet (A déli csillagképek)
191
Hatodik fejezet (Az asztrológiáról)
192
Hetedik fejezet (Az analemma szerkesztése)
192-194
Nyolcadik fejezet (Az órák fajtái és feltalálóik)
194-199
Tizedik könyv
201-231
Előszó
201
Első fejezet (A gépek és a szerszámok)
202-203
Második fejezet (Az emelőgépek)
203-208
Harmadik fejezet (Az egyenes és a forgó mozgás)
208-210
Negyedik fejezet (A vízemelő gépek)
210-211
Ötödik fejezet (A vízimalom)
211
Hatodik fejezet (A vízemelő csavar)
211-214
Hetedik fejezet (Kteszibiosz vízemelő szerkezete)
214-215
Nyolcadik fejezet (A víziorgona)
215-216
Kilencedik fejezet (Az út mérése)
216-218
Tizedik fejezet (Katapulták és skorpiók)
219-220
Tizenegyedik fejezet (A ballisták)
220-223
Tizenkettedik fejezet (A katapulták és a ballisták megfeszítése)
223-224
Tizenharmadik fejezet (Ostromgépek)
224-226
Tizennegyedik fejezet (Teknösbéka az árkok betöltésére)
226-227
Tizenötödik fejezet (Más teknősbékák és Hégétór teknősbékája)
227-229
Tizenhatodik fejezet (A vánédelem)
229-231
Jegyzetek
233-245
Szójegyzék
247-256
Névmutató
257-262
Kolofon
Hátsó borító