Fizika corvina logo

Szerző: Gulyás János
További szerzők: Rácz Mihály; Tomcsányi Péter; Varga Antal
Cím: Fizika
Alcím: Ennyit kell(ene) tudnod
Megjelenési adatok: Akkord/Panem, Budapest, 1994. | ISBN: 963-7628-53-3

coverimage Ebben a könyvben a középiskolában oktatott fizikai ismeret-anyag tömör összefoglalását kívánjuk közreadni. A szigorúan vett törzsanyag mellett kitérünk olyan kiegészítésekre, elméleti megfontolásokra is, amelyek a felsőfokú intézményekbe jelentkező, illetve az átlagosnál jobban érdeklődő diákok igényeit is kielégítik. Fontosnak tartjuk a középiskolai tananyagból való kitekintést is, éppen az igényesebb olvasók érdekében. Az ismeret-anyagot ugyanakkor a kísérleti fizika szemszögéből dolgozzuk fel, így olvasmányosabb, szemléletesebb, közérthetőbb a tárgyalás. Az elméleti levezetések főleg magyarázatként, hipotézisként szerepelnek. A könyv segítséget kíván nyújtani mind a nappali, mind az esti, illetve a levelező középiskolai tanulóknak az aktuális órai anyag megtanulásához, a korábban tanult ismeretek felfrissítéséhez, valamint az érettségi és felvételi vizsgára való felkészüléshez, sőt az elsőéves főiskolai és egyetemi hallgatók is hasznát vehetik. A kötet jellege megkövetelte, hogy a kísérleti és gyakorlati előzményeket, a hozzákapcsolódó definíciókat, törvényeket tömören fogalmazzuk meg. A kísérleteket E, a definíciókat [d] , a törvényeket E, a példákat 0, a levezetéseket [l] jelöléssel láttuk el. A definíciók, a tételek és a levezetések mellett függőleges vonal található. (...) A mechanika a mozgások jelenségeivel foglalkozik. Két fő része a KINEMATIKA és a DINAMIKA. A kinematika a mozgások leírásával, a dinamika pedig a mozgások megvalósulásának feltételeivel foglalkozik. A statika, amely az egyensúly feltételeit tárgyalja, a dinamika speciális eseteként fogható fel. Először a pontszerű, majd a kiterjedt testek mozgását vizsgáljuk. Egy testet pontszerűnek tekintünk, ha a mozgás leírásakor lényeges távolságokhoz képest a test mérete elhanyagolható. A Föld pontszerűnek tekinthető, ha a Nap körüli keringését vizsgáljuk, saját forgása szempontjából viszont kiterjedt testként kell kezelnünk. A pontszerű testet szokás tömegpontnak vagy anyagi pontnak is nevezni. A mozgások leírásához vonatkoztatási rendszert használunk, amelyben megadjuk a test helyét az időben. Mozgásról akkor beszélünk, ha a test helye változik az időben. Egy test mozgását akkor ismerjük, ha bármely pillanatban meg tudjuk adni a helyét. Mozgása során a test a vonatkoztatási rendszer különböző pontjaiban található. Ezek a pontok alkotják a test mozgásának pályáját. A mozgás pályája az a görbe, amelyen a test mozgása során halad. Legyen a mozgás során a test egy adott pillanatban a pálya A pontjában, míg A-t idő múlva a pálya B pontjában. Az A pontból a B pontba mutató vektort a test A-s elmozdulásának nevezzük. A megtett út a pályagörbe egy adott darabjának s hosszúsága. A mozgásokat a pálya alakjától, illetve időbeli lefolyásuktól függően különböző csoportokba soroljuk, pl.: egyenes vonalú, periodikus, egyenletes, harmonikus stb. mozgások.Az elmozdulás és az út hosszúság dimenziójú fizikai mennyiségek. Mértékegységük nemzetközi megegyezések alapján a méter. A hosszúság mérésére - a nagyságtól függően - különböző mérőeszközeink vannak. A legközismertebb a méterrúd, a mérőszalag, a tolómérő és a csavarmikrométer. Az idő a természetben szabályosan ismétlődő jelenségek alapján mérhető. Ilyenek például a Föld forgása vagy az inga lengése. Az idő alapegysége a másodperc (s), de használjuk a percet, az órát, a napot és az évet is.
Kategóriák: Csillagászat, Fizika
Tárgyszavak: Mechanika, Relativitáselmélet, Hőtan, Részecskefizika, Atomfizika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyeight/Impresszum
Tartalom
5-9
Bevezetés
11
1. Mechanika
13-146
   1.1. A tömegpont kinematikája
13-24
      1.1.1. A mozgások leírása
13-14
      1.1.2. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
15-17
         Az átlag- és pillanatnyi sebesség
17
      1.1.3. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
18-20
      1.1.4. A szabadesés
20-22
      1.1.5. Nem nulla kezdősebességű, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
22-24
   1.2. A tömegpont dinamikája
24-34
      1.2.1. Erőmérő készítése
25-26
      1.2.2. Newton I. törvénye
26-27
      1.2.3. Newton II. törvénye
27-29
         A dinamika alapegyenlete
28-29
      1.2.4. Newton III. törvénye
29-30
      1.2.5. Nevezetes erőhatások
30-32
         A nehézségi erő
30
         A súly és a súlytalanság
31
         A kényszererő
31-32
      1.2.6. Súrlódási jelenségek
32-33
         A csúszási súrlódási erő
32
         A tapadási súrlódási erő
32-33
      1.2.7. Az impulzus
33-34
   1.3. Összetett mozgások
34-43
      1.3.1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgások összetétele
34-43
         A függőleges hajítás
35
         Sebesség és gyorsulás görbe vonalú pályán
35-36
         A vízszintes hajítás
37-38
         A ferde hajítás
38-39
         A körmozgás
39-42
         Az egyenletes körmozgás
42-43
   1.4. Munka és az energia
43-52
      1.4.1. A munka fogalma
43-46
         A munka definíciójának általánosítása
44-46
      1.4.2. Speciális munkavégzések
46-49
         Az emelési munka
46
         A súrlódási munka
47
         A gyorsítási munka
47-48
         A rugó megnyújtása során végzett munka
48-49
      1.4.3. A teljesítmény
49-50
      1.4.4. Az energia
50-52
         A mozgási energia
50-51
         A helyzeti energia
51-52
      1.4.5. A hatásfok
53
   1.5. A pontrendszerek mozgásának leírása
53-64
      1.5.1. A pontrendszer
53-55
      1.5.2. A pontrendszer impulzusa, az impulzusmegmaradás tétele
55-57
      1.5.3. A pontrendszer tömegközéppontja
58-60
      1.5.4. Ütközések
60-63
         A tökéletesen rugalmatlan ütközés
60-61
         A tökéletesen rugalmas ütközés
61-62
         Az ütközés lefolyása
62-63
      1.5.5. Munkatétel a pontrendszerre
63-64
   1.6. A tömegvonzás
64-71
      1.6.1. Kepler törvényei
64-66
      1.6.2. A bolygómozgás dinamikai leírása
66-68
      1.6.3. Az általános tömegvonzás törvénye
68-69
      1.6.4. A tehetetlen és súlyos tömeg
70
      1.6.5. A gravitációs eró'térben mozgó test
71
   1.7. Merev testek egyensúlya
71-86
      1.7.1. A merev test fogalma
71-72
      1.7.2. A forgatónyomaték
72-73
      1.7.3. Merev testre ható erők összegzése
73-77
         Szöget bezáró erők összege
74
         Párhuzamos, azonos irányú erők összegzése
74-75
         Párhuzamos, ellentétes irányú erők eredője
75-77
      1.7.4. Merev test egyensúlyának feltétele
77-78
         Merev test tömegközéppontja és súlypontja
77-78
      1.7.5. Egyszerű gépek
79-84
         Az emelő
79-80
         A hengerkerék
80
         Csigák és csigasorok
80-82
         Lejtő típusú egyszerű gépek
82-84
      1.7.6. Egyensúlyi helyzetek
84-86
   1.8. A forgómozgás
86-93
      1.8.1. Rögzített tengely körül forgó merev test
86-89
         Egyenletes forgómozgás
86-87
         Az egyenletesen változó forgómozgás
87-88
         Merev test síkmozgása
88-89
      1.8.2. A forgómozgás alaptörvénye
89-91
      1.8.3. A forgási energia
91-92
      1.8.4. A perdület
92
      1.8.5. A haladó és a forgómozgás analógiája
93
   1.9. Deformálható testek mechanikája
93-98
      1.9.1. Rugalmas nyújtás és összenyomás
94-96
         A nyújtás
94-95
         Az összenyomás
96
      1.9.2. Hajlítás, nyírás, csavarás
96-98
         A hajlítás
96-97
         A nyírás
97-98
         A csavarás
98
   1.10. Folyadékok és gázok mechanikája
99-110
      1.10.1. A nyomás egyenletes terjedése folyadékokban
99-100
      1.10.2. A hidrosztatikai nyomás
101-102
      1.10.3. A felhajtóerő és Arkhimédész törvénye
102-105
      1.10.4. Folyadékok és gázok áramlása
105-109
      1.10.5. A közegellenállás
109-110
   1.11. A rezgőmozgás
111-128
      1.11.1. A rezgőmozgás kitérés-idő függvénye, kapcsolat a körmozgással
111-114
         A sebesség-idő függvény
113
         A gyorsulás-idő függvény
114
      1.11.2. Egyirányú rezgések összetétele
114-117
      1.11.3. Egymásra merőleges rezgések összetétele
117-119
      1.11.4. A rezgőmozgás dinamikai leírása
119-124
         A rugón rezgő test rezgésideje
119-120
         Az ingamozgás
120-121
         A fizikai inga
122-123
         A rezgő rendszer energiája
123-124
      1.11.5. A csillapított rezgés
124-125
      1.11.6. A kényszerrezgés és a rezonancia
125-128
      1.11.7. Csatolt rezgések
128
   1.12. Hullámok
128-146
      1.12.1. Mechanikai hullámok
128-142
         A hullám matematikai leírása
132-133
         A polarizáció
133
         A felületi és térbeli hullámok terjedése
133-134
         A hullámok visszaverődése
134-135
         A hullámok törése
135-137
         Az interferencia
137-142
      1.12.2. Állóhullámok
142-143
      1.12.3. A hang
144-146
2. Hőtan
147-172
   2.1. A hőmérséklet fogalma és mérése
147-149
      2.1.1. Hőmérők, hőmérsékleti skálák, hőtágulás
148-149
   2.2. Gáztörvények
149-153
      2.2.1. Gay-Lussac első törvénye
150-151
      2.2.2. Gay-Lussac második törvénye
151-152
      2.2.3. Boyle-Mariotte törvény
152-153
   2.3. Általános gáztörvény, ideális gázok állapotegyenlete
153-155
   2.4. Ideális gázok állapotváltozásai
156-158
      Izobár folyamatok
156
      Izochor folyamatok
157
      Izoterm állapotváltozás
157-158
   2.5. A kinetikus gázelmélet
158-161
   2.6. A hőmérséklet molekuláris értelmezése, a gázok belső energiája
161-163
   2.7. A termodinamika első főtétele
163-164
   2.8. A hő mértéke, a hőmennyiség, a hőkapacitás
165-168
   2.9. Halmazállapot-változások, fázisátalakulás
168-169
   2.10. A hőfolyamatok iránya, a termodinamika második és harmadik főtétele
169-172
3. Elektromágnességtan
173-251
   3.1. Az elektromos mező
173-200
      3.1.1. Alapjelenségek
173-177
         Vezetők és szigetelők
174-176
         Coulomb törvénye
176-177
      3.1.2. Az elektromos tér és a térerősség
178-184
         Az elektromos tér szemléltetése erővonalakkal
179-181
         Munkavégzés elektromos térben, a feszültség
182-183
         Potenciál
183-184
      3.1.3. Kapacitás, kondenzátorok
184-190
         Kondenzátorok kapcsolása
186-188
            Soros kapcsolás
186-187
            Párhuzamos kapcsolás
187-188
         A kondenzátor energiája
188-189
         Kondenzátor szigetelőkkel
189-190
      3.1.4. Az elektromos áram fogalma, az áramerősség
190-192
      3.1.5. A vezetők ellenállása, Ohm törvénye
192-196
         Fémes vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás
193
         Az ellenállás hőmérsékletfüggése
193-194
         Ellenállások soros kapcsolása
194-195
         Ellenállások párhuzamos kapcsolása
195-196
      3.1.6. Feszültségforrás, rövidzárási áram
196-198
      3.1.7. Az elektromos munka és a teljesítmény
198-200
   3.2. A mágneses mező
200-226
      3.2.1. A mágnesség
200-207
         Alapjelenségek
200-202
         A mágneses indukció mérése magnetométerrel
202-205
         Mágneses indukcióvonalak
205-206
         Tekercs mágneses tere
206
         Egyenes vezető mágneses tere
207
      3.2.2. Mágneses törvények és összefüggések
207-209
         Mozgási indukció
207-208
         Lenz-törvény
208-209
      3.2.3. A váltakozó áram
209-221
         Váltakozó feszültség előállítása
209-210
         A váltakozó feszültség effektív értéke
210
         Kondenzátort tartalmazó áramkör vizsgálata
210-211
         Nyugalmi indukció
211-213
         Kölcsönös és önindukció
213-214
         Önindukció
215-216
         Tekercs mágneses terének energiája
217-218
         Tekercs váltakozó áramú ellenállása
218-220
         Az RLC-kör
220-221
      3.2.4. A feszültségrezonancia
221-223
      3.2.5. Az áramrezonancia
223-224
      3.2.6. A rezgőkörök vizsgálata
224-226
   3.3. A változó elektromos mező
226-228
   3.4. Elektromágneses hullámok
228-251
      3.4.1. Geometriai optika
230-246
         A visszaverődés és törés speciális problémái
233-238
            Visszaverődés gömbfelületről
233-235
            Fény áthaladása párhuzamos síklapokkal határolt optikai törőközegen (plánparalel lemez)
235-236
            Fény áthaladása egymással szöget bezáró síklapokkal határolt optikai törőközegen (prizma)
236-237
            Fény áthaladása gömbfelületekkel határolt optikai törőközegen (lencse)
237-238
         Optikai leképezése
239-246
            Sík tükör
240
            Homorú tükör
240-246
      3.4.2. Hullámoptika
246-251
         A polarizáció
248-251
4. Atom- és magfizika
252-289
   4.1. Atomfizika
252-289
      4.1.1. Az atomos felépítésre utaló megfigyelések
252-254
      4.1.2. Az elektron felfedezése
254-259
         Az elektrolízis
254-255
         A Millikan-kísérlet
256
         A hidegemisszió
256
         A Richardson-hatás
257
         Az izzóelektromos hatás
257
         A katódsugárcső
258-259
      4.1.3. Az energiakvantum megjelenése
260-262
         A hőmérsékleti sugárzás
260-261
         A kristályok fajhője
262
      4.1.4. Az elektromágneses hullám adagossága
262-264
         A fotoeffektus (fényelektromos jelenség)
262-264
         A Compton-effektus
264
      4.1.5. Az elektron mint hullám
265
      4.1.6. A részecske-hullám kettősség
265-266
      4.1.7. Atommodellek
267-270
         A Thomson-modell
267
         A Rutherford-modell
267-268
         A Bohr-modell
268-270
         A valószínűségi modell
270
      4.1.8. Kémiai kötések
270-271
         A heteropoláris (ionos) kötés
271
         A homeopoláris (kovalens) kötés
271
         A fémes kötés
271
   4.2. Magfizika
272-277
      4.2.1. Az atommag létezése
272
      4.2.2. Az atommag felépítése
273-277
         A proton felfedezése
269
         A neutron felfedezése
273-274
         A nukleonok
274-276
         Erős kölcsönhatás
276
         Az atommag sűrűsége
276-277
   4.3. Energiaviszonyok a magban
277-282
      4.3.1. A tömegdefektus
277-279
      4.3.2. A héjmodell (1934)
279-280
      4.3.3. A cseppmodell (1936)
280-281
      4.3.4. A fajlagos kötési energia
281-282
   4.4. A radioaktivitás
282-287
      4.4.1. A radioaktív sugárzás
282-283
      4.4.2. A radioaktív sugárzások jellemzői
283-284
      4.4.3. A természetes radioaktivitás
284-286
      4.4.4. Az indukált radioaktivitás
286-287
   4.5. A magenergia felhasználása
287-289
      4.5.1. A hasadásos reaktor
287-288
      4.5.2. A fúziós energia
288-289
5. Részecskefizika
290-304
   5.1. Az elemi részecskék természete
290-292
      5.1.1. Hullám-és részecske
290-291
      5.1.2. Vizsgálati eljárások
291-292
   5.2. A nagy energiák
292-294
   5.3. Az első részecskék felfedezése
294-298
      5.3.1. Az elektron és a foton
294
      5.3.2. A proton
294
      5.3.3. A neutron
295
      5.3.4. A kozmikus sugárzás
295-296
      5.3.5. Antirészecskék
296-297
      5.3.6. Mezonok
297-298
   5.4. Részecskegyorsítók
298-299
   5.5. A felfedezések sokasága
300-302
   5.6. A rendszerezés lehetősége
303-304
6. Relativitáselmélet
305-318
   6.1. A klasszikus relativitás
305
   6.2. A fénysebesség állandóságának elve
306-308
   6.3. Az egyidejűség relativitásának elve
308-310
   6.4. A speciális relativitás elmélete
311-313
   6.5. A speciális relativitás néhány következménye
313-314
   6.6. Az energia és a tömeg ekvivalenciája
314-315
   6.7. Az általános relativitáselmélet alapja
315-318
7. Csillagászat
319-342
   7.1. A csillagászat rövid története
319-323
   7.2. A Naprendszer
324-330
   7.3. A Nap, a legközelebbi csillag
330-334
   7.4. A csillagok keletkezése és fejlődése
335-338
   7.5. Galaxisunk és szomszédai
338-340
   7.6. A világegyetem kialakulásának elmélete
340-342