Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

Az életmód és a művelődés múltja felé fordulást, jelentette ki Hanák Péter, magyarázhatjuk „akár a lassúbb sodrású békekor szenzációéhségével, a kuriózum iránti fogékonyságával, vagy akár a civilizációs ártalmaktól sújtott és fenyegetett 20. század végi ember vágyakozásával a régmúlt »szép idők«, a természethez közelebb álló közösségek hite és romlatlansága iránt, vagyis illúziókkal és nosztalgiákkal”. Az ehhez a témához vonzódó s annak kutatásában elmerülő historikus számára azonban, fűzte hozzá, „az elődök életmódjának, szokásainak, gondolkodásának, kultúrájának megismerése nem egyszerűen egy szolidabb fajta tudományos fantasztikus irodalom, egy múltba irányított történeti turisztika kellemes izgalmát ígéri, hanem az élet egykori teljességének és fokozatos kiteljesedésének fejlődésmenetét: tehát művelődési eszménnyé emelkedik”. Az idézett sorok megjelenése óta eltelt negyedszázad igazolta az egykor Hanák által kezdeményezett úttörő vállalkozás, a Hogyan éltek elődeink ? című kötet programját. Nem utolsósorban azért, mert időközben megérlelődött a felismerés, hogy a mindennapi életnek az életstílus és a köznapi gondolkodás, valamint a mentalitás fogalmában összegződő megannyi ténye a vagyoni, jövedelmi vagy foglalkozási helyzettel egyenértékűre formálja mindannyiunk életét. Nemcsak a jövedelem megszerzésének a módja és mértéke, hanem a jövedelem elköltésének a mikéntje és a róla való gondolkodás is nélkülözhetetlen tudnivalókkal szolgál a társadalom-történész számára. Ezzel együtt időközben radikálisan átalakult az életmód tudományos fogalma is, amely a társadalmi szerkezet tényeit legföljebb kiegészítő és színesítő adalék helyett a társadalomtörténet kulcskategóriájává emelkedett. A kulturális antropológia tudományából újabban sokat okuló történetírás a gazdaság emberi életet általánosan és mélyen meghatározó jelentősége helyett vagy épp a mellett ma már a kultúra hasonlóan univerzális hatókörét is elismeri. A minden csak kultúra elvét napjainkban nagy garral hirdető (és ezt az elvet aprópénzre váltó) történészi hitvallás a teljes múltbeli emberi élet felmérésének és elbeszélésének a reményében szorgalmazza komoly hévvel az életvitel, a történelmi mindennapiság, valamint a mentalitás e témához méltó történészi színrevitelét. Ennek jegyében szólunk magunk is arról a rövid, bár vitathatatlanul markáns negyedszázadról, amely Trianon és az ország második világháborús veresége közti negyedszázadot töltötte ki. Nem célunk a szokványos országtörténet újbóli felelevenítése. Helyette a valamikori életlehetőségek kereteit felvázolva főként arra törekszünk, hogy dokumentumok és egyedi példák megidézésével beszéljük el a szóban forgó társadalmi kereteket részben vagy egészben kitöltő, olykor át- és felülíró emberi szándékok és törekvések sokféle korabeli eseményét.