A szepesi bányavárosok története

Szepes-vármegyének délkeleti vidéke ősidők óta híres érctermő hely. A meddig a szóhagyomány és a történetírás vissza tekinteni tud, a Gölnic-folyó völgyében és környékén mindig bányaművelésre bukkan. A kies vármegyének más vidékein is találtak régente és újabban is különféle érceket. Például a Magas-Tátrában, a Poprád-folyó felső völgyében, a Lőcselublói-hegység legdélibb ágaiban és a Magura-hegységben már az ősidőkben, s még inkább a XII. század közepe óta, sok helyütt folytak érckutatások. Ezek néhol és kevés ideig jövedelmezők is voltak, sőt itt-ott még ma is azok. De a termelésnek ez az ága Szepesben csak a Gölnic vizét környező hegysorok völgyeiben fejlődött ki átalános népfoglalkozássá. Ott pedig évszázadokon át olyan jelentőssé vált, hogy ama völgyek egész lakosságának jó- és balsorsát, világnézetét és közjellemét mindenha az érctúrzás szerencséje kormányozá. Ez a bányavidék, jó időkben széles országrésznek kincsesháza, az éjszaki szélességnek körülbelül 48-adik foka 4-edik perce és 48-adik foka 58-adik perce, s a Ferrótól számított keleti hosszúságnak 37-edik foka 56-odik perce és 38-adik foka 45-ödik perce között van. Az Alacsony-Tátra főcsúcsától, a Királyhegytől kelet és délkelet felé, a mecenzéfi és aranyidkai magaslatokig terjed. Éjszaki szélét a Hernád-folyó völgye szegi be, a délit pedig a Gölnic-folyó völgye, s odább keletre a Cseresznyés- (Csermosnya-) pataké. Hegysorai tulajdonképen csak éjszakkeleti mellékágai a gömör-szepesi-érchegységnek, melynek főtömege Gömör-vármegyében emelkedik. Még pontosabban megmutatják a földképen ezt a bányavidéket azok a városok, s nagy- és kisközségek, melyeknek határaiban ősidők óta máig is folyik az érctúrzás. Ezek nyugatról keletre igy sorakoznak egymás mellé: a Hernád-folyó és déli mellékvizei völgyeiben: Igló a Hernád szép tágas medencéjében, Teplicska a Sövénymögi (Za-plotami) nevű hegykúp délnyugati meredek lejtőjén, Márkusfalva a Hernád mellett, Kotterbach a hasonló nevű patak szűk völgyeiben, Porács a Kovás- (Gálmusz-) hegység Magasdomb (Viszoki-vrsok) nevű csúcsának déli menedékes oldalán, Felső- és Alsó-Szlovinka a Hollófej (Rabenkopf) nevű hegykúp éjszak-keleti lábánál, Krompach a Szlovinkai-patak alsó völgyében és a Hernád partján, s Kluknó szintén a Hernád mellett; a Gölnic-folyó és mellékvizei völgyeiben: Sztracena, lmrichfalva, Istvánfalva és Nagy-Hnilec a Gölnic felső folyásának szűk völgyzugaiban, Szepespatak (Kis-Hnilec) a Vas-patak zegzugos völgyében, Merény a Vas-patak és a Gölnic-folyó egyesülő kis medencéjében, Zavadka a Tilalmas- (Hégény-) hegység Fenyveske (Szoszninka) nevű kúpjának délnyugati lejtőjén, Lassúpatak és Ovíz a hasonló nevű vízerek szűk völgyeiben, Svedlér, Szepes-Remete, Nagy-Kunchfalva, Prakfalva és Gölnicbánya a Gölnic középső folyása mellett, Zakárfalva a Szurdokos-hegy (Klippberg) keleti lejtőjén, Jekelfalva a Gölnic alsó völgyében és Margitfalva a Gölnic és Hernád összefolyásánál; a Kassai-hegycsoport nyugati oldalán: Nagy-Folkmár és Kojsó a Kojsói-patak völgyében, s Kis- Folkmár és Opáka az Opákai-patak mellett; a vármegye délkeleti szögletében Szomolnokhuta és Szomolnok a Szomolnoki-patakot szegélyező hegyoldalakon; s végre Abauj-Torna vármegye szomolnoki szélén Stoósz, mely régebben szintén szepesi bányaváros volt.