Állami népoktatás

Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozik is, egyenjogú tagja. Ez a nagy horderejű rendelkező kijelentés vezeti be a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868 : LXIV. törvénycikkelyt. Egyes túlzó nemzetiségiek részéről állandó a panasz, hogy ezen törvény máig sincs végrehajtva, mert ezek a túlzók, a törvénynek az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára vonatkozó rendelkezéseit államellenes, titkos céljaikra akarnák kihasználni. Ez a veszélyes törekvés a képviselőházban a közel múltban illetékes oldalról nyert rendre-utasitást. A nemzetiségi törvénynek, — igy szólt Wlassics miniszter a képviselőház f. évi április hó 17-iki ülésén, — nemcsak szavai vannak, hanem szelleme is van és ez mindjárt a bevezetésben jut kifejezésre, a mikor azt mondja, hogy az államnak összes honpolgárai az alkotmány alapelve szerint politikai tekintetben^ egy_ nemzetet képeznek: az osztatlan egységes magyar nemzetet. Ezt azt elvet tekintem mintegy devizül, a melynek szövétneke mellett kell a törvény minden egyes szakaszát magyarázni és ptt, a hol az osztatlan egységes magyar nemzet veszélyeztetve van, a törvény szavát sem tudom végrehajtani, mert különben a törvény ellentétbe jönne magának a törvénynek szellemével. A túlzó nemzetiségek vélt sérelmeik felsorolásánál következetesen elhallgatják a nemzetiségi törvény bevezető alaprendelkezését, a mely az oszthatlan egységes magyar nemzetről szól, pedig ezer éves alkotmányunknak ez a sarkköve, a melyet semmi áron nem engedünk kiemelni; e tekintetben megalkuvásnak nincsen helye. A magyar állam kiépítésének és megerősítésének munkája nem enged szünetelést és nem tür megszakítást.« — így szólt a koronás király a nemzethez a mostani országgyűlés megnyitásakor. Ime, a törvényhozás minden tényezője, a koronás király és az országgyűlés teljes összhangban az oszthatlan egységes magyar nemzet kiépítését és megerősítését tűzi ki legfőbb célul. E nagy cél elérésére irányul az alkotmányos korszak beállta óta a kormányzat főtörekvése. Minden igaz hazafi jóleső örömmel látja és tapasztalja, hogy a magyar nemzeti állam mindinkább kijegecesedik. A most lefolyt népszámlálás legbecsesebb eredménye, hogy e hazában a magyar, mint államfenntartó elem, már absolut többségben van, s ha ehhez még a magyar faj nagymérvű expansiv erejét számításba veszszük, — nincs kétségünk abban, hogy erős és öntudatos kormányzat és a társadalom lelkes és kitartó közremunkálásával aránylag rövid idő alatt megteremthető az egységes homogen magyar nemzet s az örökre, biztosított magyar nemzeti állam. E nagy_cél elérésére szolgáló eszközök között egyik kiváló fontossággal bíró tényező a nemzeti népnevelés, nemcsak azért, mivel a népnevelés adja meg a nemzet millióinak a legszükségesebb alapvető ismereteket, de még azért is, mivel a népnevelés legbiztosabb eszköze a hazafias szellem és a magyar nyelv terjesztésének. Nem puszta véletlen az tehát, hanem a törvényhozás bölcseségéről tesz tanúságot, hogy mihelyt létrejött a kiegyezés s beállt az alkotmányos korszak, megalkottatott 1868-ban a népoktatási törvény, — a melynek alapvető._rendelkezése az általános tankötelezettség, ,s az iskola-állítás jogának^ és kötelességének megállapítása.