Társaságok a tőzsdén
További szerzők:
Halász Vendel; Kecskés András; Mohai GyörgyCím: Társaságok a tőzsdén
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011. | ISBN: 978-963-258-139-2

Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Tőzsde, Társaságok, Részvény, Vállalat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Tőzsde, Társaságok, Részvény, Vállalat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
7-17
Előszó a Társaságok a tőzsdén című könyvhöz
19-20
Tisztelt Olvasó!
21-22
I. Részvénytársaságok tőzsdére lépése
23-165
1. A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás
25-37
1.1. A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás meghatározása
25-27
1.2. A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás kapcsán jelentkező előnyök
27-31
1.2.1. Tőkeemelés
27-28
1.2.2. Alternatív tőkeforrásokhoz való hozzájutás
28-29
1.2.3. Megbízhatóság és megnövekedett presztízs
29-30
1.2.4. Likviditás és a részvények értékelésére gyakorolt hatás
30-31
1.2.5. Menedzsment és munkavállalói motiváció
31
1.2.6. Járulékos előnyök
31
1.3. A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás kapcsán jelentkező hátrányok
32-37
1.3.1. Költségek
32-33
1.3.2. Megnövekedett nyilvánosság
34
1.3.3. A szabályozásnak való megfelelés
34
1.3.4. A rugalmasság és a vállalat feletti irányítás elvesztése
34-35
1.3.5. Befektetői kapcsolatok, PR
35-36
1.3.6. Rövid távú szemlélet
36
1.3.7. Az ügynökköltség emelkedése
37
2. A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás előkészítése
38-46
2.1. Kisebbségi befektető bevonása
38
2.2. Előzetes (jogi) due diligence vizsgálat
38-42
2.3. A nyilvános és a zártkörű működés különbségei
42-43
2.4. Közgyűlési döntés a nyilvános működésről és az új részvények kibocsátásával történő alaptőke-emelésről
44-46
3. Felkészülés a kezdeti nyilvános részvénykibocsátásra
47-64
3.1. Bevezető
47
3.2. A társaság szervezeti felépítéséhez és irányításához kapcsolódó kérdések
47-50
3.3. Készen áll-e egy vállalat a kezdeti nyilvános részvénykibocsátásra?
51
3.4. A közreműködők kiválasztása
51-53
3.5. A befektetési vállalkozások
53-55
3.6. A tranzakciót koordináló befektetési vállalkozás kiválasztásának szempontjai
56-59
3.6.1. A vállalattal kapcsolatban és az adott iparágban szerzett tapasztalat
56
3.6.2. Tapasztalt elemzők
56
3.6.3. Reputáció és a biztosított figyelem
56-57
3.6.4. Disztribúciós képesség
57-58
3.6.5. Másodlagos piaci teljesítmény
58
3.6.6. Érdekkonfliktusok
58
3.6.7. Nyújtott szolgáltatások és a biztosított figyelem
58-59
3.7. Szándéknyilatkozat
59
3.8. Megfelelés a felelős társaságirányítási szabályoknak
59-63
3.9. A befektetőkkel való kapcsolattartásért felelős vállalati részleg létrehozása
63-64
3.10. Optimális javadalmazási rendszer
64
4. Due diligence (megfelelő gondosság) és dokumentáció
65-107
4.1. Üzleti terv és tőketörténet
65
4.1.1. Üzleti terv
65
4.1.2. Tőketörténet
65
4.2. Due diligence vizsgálat
66-71
4.2.1. A due diligence és a prospektusfelelősség
66-68
4.2.2. A due diligence vizsgálat célja
69-70
4.2.3. A due diligence vizsgálat tárgya
70-71
4.3. A kibocsátási tájékoztató
71-107
4.3.1. A kibocsátási tájékoztató (prospektus) jelentősége
71-73
4.3.2. A közös európai tőkepiac jelentősége
73
4.3.3. A prospektus irányelv előzményei
74-75
4.3.4. A hatályos közösségi és hazai szabályozás
75
4.3.5. A prospektus irányelv célja és szabályozásának áttekintése
75-78
4.3.6. A közösségi szabályozás hatálya
78-79
4.3.7. A kibocsátási tájékoztató a tőkepiaci törvényben
79-82
4.3.8. A kibocsátási tájékoztatóra vonatkozó jogi szabályozás
82-83
4.3.9. A kibocsátási tájékoztató tartalma a prospektus irányelv alapján
83-86
4.3.10. A kibocsátási tájékoztatók tartalmára vonatkozó szabályozás a 809/2004/EK rendeletben
86-91
4.3.11. Az értékpapírjegyzék
91-94
4.3.12. Az összefoglaló szabályozása a 809/2004/EK rendeletben
94
4.3.13. A prospektusra vonatkozó nyelvi követelmények
94-96
4.3.14. Egyes információk kihagyása a kibocsátási tájékoztatóból
96
4.3.15. Információk hivatkozással való beépítése
96-97
4.3.16 A tájékoztató, az alaptájékoztató és a regisztrációs okmány érvényessége
97-98
4.3.17. A jegyzés meghiúsulása a hazai szabályozásban
99
4.3.18. A prospektus elkészítésére vonatkozó szabályozás értékelése
99
4.3.19. Az illetékes hatóságok
99-100
4.3.20. A tájékoztató jóváhagyása
100-102
4.3.21. Az egységes európai útlevél és a kölcsönös elismerés, valamint a harmadik országban bejegyzett kibocsátókra vonatkozó szabályok a közösségi jogban és hazánkban
103-104
4.3.22. A kibocsátási tájékoztató közzétételének engedélyezése hazánkban
104-105
4.3.23. A kibocsátási tájékoztató közzétételének módja
105-106
4.3.24. Az értékpapírok nyilvános kibocsátásához kapcsolódó reklámtevékenység szabályozása a közösségi jogban
106-107
5. Elemzői és marketingtevékenység
108-111
5.1. Marketingtevékenység
108-109
5.1.1. Bevezető
108
5.1.2. A marketingtevékenység előkészítése (pre-marketing)
108-109
5.2. Az elemzők
109-110
5.2.1. Az elemzők szerepe
109
5.2.2. Elemzések közzététele
110
5.2.3. A befektetőknek nyújtott elemzői felvilágosítás
110
5.3. A nyilvános marketingtevékenység
110-111
5.3.1. Vállalati roadshow
110-111
6. Ajánlati struktúra
112-118
6.1. Bevezető
112
6.2. Forgalmazási terv
112-113
6.3. Részvényallokáció
113
6.4. Spinning (preferenciális részvényallokáció)
114-115
6.5. Részvénykibocsátás a belföldi tőkepiacra
115
6.6. A hazai és a nemzetközi részvénykibocsátások kombinálása
115
6.7. Hazai nyilvános részvénykibocsátás és nemzetközi zártkörű kibocsátás
115
6.8. Hazai nyilvános részvénykibocsátás + nemzetközi zártkörű kibocsátás + a Securities and Exchange Commission 144a szabályán alapuló zártkörű kibocsátás az Egyesült Államokban
116-118
6.9. Hazai nyilvános kibocsátás + nemzetközi zártkörű kibocsátás + nyilvános részvénykibocsátás az Egyesült Államokban
118
6.10. Több nyilvános kibocsátás és nemzetközi zártkörű részvénykibocsátás
118
6.11. Nemzetközi nyilvános kibocsátás és bevezetés
118
7. A tőzsdei bevezetés kérdése - feltételek és szempontok
119-127
7.1. Szempontok
119-125
7.1.1. A tőzsdére lépő vállalat, illetve a bevezetett részvénysorozat minimális nagysága
119-121
7.1.2. A minimális közkézhányad és likviditás
121-122
7.1.3. A releváns felelős társaságirányítási szabályok
122-123
7.1.4. Szükséges auditált évek száma
123-124
7.1.5. Költségek
124-125
7.1.6. Piaci presztízs
125
7.2. Részvény bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére
126-127
8. Árazás és forgalomba hozatal
128-144
8.1. Bevezető
128
8.2. A vállalat értékelése - kiindulás az árazáshoz
128-129
8.3. A forgalomba hozatal általános szabályai hazánkban
129-130
8.4. A forgalomba hozatal módjai
130-131
8.5. Fix áras ajánlat
131-132
8.6. Könyvépítés
132-137
8.7. Jegyzési garanciavállalás vagy best effort (legjobb tudás)?
137-138
8.8. Az aukciós forgalomba hozatali mód
138-143
8.9. Az aukciós ajánlat szabályozása a tőkepiaci törvényben
143
8.10. Túljegyzés és allokáció
144
9. A másodlagos piac
145-165
9.1. A másodlagos piaci árfolyam-stabilizáció
145
9.2. Greenshoe-opció (meghirdetett mennyiségen felüli értékpapírok eredeti árfolyamon történő vásárlási opciója)
146-147
9.3. Az árfolyam-stabilizációra vonatkozó szabályok
147-150
9.4. Az árfolyam-stabilizáció indokai
150-151
9.5. Rövid távú alulárazás
151-152
9.6. Az alulárazás lehetséges indokai
152-156
9.7. Hosszú távú túlárazottság
156-157
9.8. Flipping (gyors részvényértékesítés)
158-159
9.9. Lock-up (részvényzárolási periódus)
159-160
9.10. Laddering (árfelhajtás)
160-161
9.11. Az elemzői tevékenységgel kapcsolatos szabályozás
161-165
II. Felelős társaságirányítás
167-335
1. A felelős társaságirányítás és fogalmi rendszere
169-179
1.1. A felelős társaságirányítás
169-177
1.1.1. A felelős társaságirányítás fogalma
169-170
1.1.2. A társaságok felelős irányítási rendszere
171-172
1.1.3. A társaság ügyvezetése, tulajdonosai, munkavállalói és más érintettek közötti relációk
173-174
1.1.4. A profitorientált működés törvényes, etikus, ésszerű, hatékony és társadalmi szinten is hasznos megoldásai
174-175
1.1.5. A jogszabályok, a piac és az üzleti szféra önszabályozó mechanizmusainak szerepe
175-177
1.2. A felelős társaságirányítás területéhez kapcsolódó alapfogalmak és kifejezések
177-179
1.2.1. Ügyvezető testület
177
1.2.2. CEO (Chief Executive Officer)
177-178
1.2.3. Részvényesek
178
1.2.4. Ellenséges vállalatfelvásárlás
178-179
1.2.5. Egyéb szakkifejezések a vállalati szférában
179
2. Érdekek és érdekeltek a nyilvánosan működő részvénytársaságok világában
180-188
2.1. Az érdekeltek körének meghatározása
180-181
2.2. A részvényesek érdekeinek elsődlegességét valló elmélet
181-186
2.3. A más érintettek érdekeinek figyelembevételét hangsúlyozó elmélet
186-188
3. A felelős társaságirányítás érvényesülése az Egyesült Államokban
189-209
3.1. A felelős társaságirányítás kihívásai az új évezredben
189-191
3.2. Szabályozási reform az Egyesült Államokban: a Sarbanes-Oxley Act
191-206
3.2.1. Bevezető
191-193
3.2.2. A Sarbanes-Oxley Act elfogadása
193-194
3.2.3. A Sarbanes-Oxley Act „névadói”
194
3.2.4. A Sarbanes-Oxley Act tartalmi összefoglalása
195-196
3.2.5. A Sarbanes-Oxley Act bevezető rendelkezéseinek áttekintése
196
3.2.6. PCAOB (Public Company Accounting Oversight Board) intézménye
196-200
3.2.7. A Sarbanes-Oxley Act könyvvizsgálói függetlenséget biztosító rendelkezései
201
3.2.8. A felelősség szigorításával kapcsolatos rendelkezések
202-203
3.2.9. A pénzügyi információk transzparenciájának növelése
203
3.2.10. A Sarbanes-Oxley Act egyéb releváns rendelkezései
204
3.2.11. A Sarbanes-Oxley Acttel kapcsolatban megfogalmazott kritikák
205-206
3.3. A globális pénzügyi válság és az Egyesült Államok
206-209
4. Az Európai Unió szerepvállalása a felelős társaságirányítás és a társaságijog-alkotás területén
210-258
4.1. Az európai felelős társaságirányítási szabályozás jellemzői
210-211
4.2. A felelős társaságirányítás szabályozási módjai az Unióban
211
4.3. Jogforrások a felelős társaságirányítás területén
211-212
4.4. A felelős társaságirányítási kódexek által megvalósított „soft law” szabályozás
213
4.5. Az önszabályozás kérdései az Európai Unióban
213-215
4.6. A Winter-bizottság Jelentésének koncepciója a felelős társaságirányítás közösségi szabályozásáról
215-216
4.7. A Highlevel Group Jelentésének javaslatai a felelős társaságirányítás legfontosabb területein
217-223
4.7.1. A közzétételi kötelezettséggel (disclosure) kapcsolatos álláspont
217-218
4.7.2. A részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban megfogalmazott célkitűzések
218-219
4.7.3. Az igazgatóság (igazgatótanács) működésével kapcsolatos javaslatok
219-222
4.7.4. A könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdések a Highlevel Group Jelentésében
222-223
4.8. Az Európai Bizottság 2003-as Akcióterve és a felelős társaságirányítás jogforrásai az Európai Unióban
223-227
4.9. A közzétételre (disclosure) vonatkozó szabályozás
228-234
4.9.1. A közzétételi kötelezettség az Akciótervben
228-231
4.9.2. A 2006/43/EK irányelv szabályozása
231-232
4.9.3. A 2006/46/EK irányelv
232-233
4.9.4. A kibocsátókra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációja (2004/109/EK irányelv)
233-234
4.10. A részvényeseket megillető jogok és azok gyakorlása
234-246
4.10.1. A részvényesi jogok megjelenése az Akciótervben
234-238
4.10.2. A 2007/36/EK irányelv az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban
238-246
a) Az egyes részvényesi jogokról szóló irányelv tartalma
238
b) A közgyűlés összehívásáról történő tájékoztatás garanciális szabályai
238-239
c) A közgyűlés napirendjére, illetve a határozattervezet előterjesztésére vonatkozó szabályok
239
d) A közgyűlésen való részvétel és a szavazás követelményei
240
e) Az elektronikus úton történő részvétel biztosításának lehetősége
240-241
f) A kérdésfeltevés joga
241-242
g) A részvételi és szavazati jogok gyakorlása képviselő útján
242-243
h) A levélben történő szavazás
243
i) A szavazati jog hatékony gyakorlásának könnyítése
243-244
j) A szavazás eredményének megállapítása
244-245
k) Az irányelv által alkalmazott jogtechnikai megoldások
245-246
4.11. A nyilvánosan működő részvénytársaságok ügyvezető/irányító testületére vonatkozó közösségi koncepció
246-255
4.11.1. A Bizottság Akciótervének célkitűzései a nyilvánosan működő részvénytársaságok ügyvezető/irányító testületére vonatkozó szabályozás kapcsán
246-250
4.11.2. A 2005/162/EK ajánlás szabályozása
250-253
4.11.3. Ajánlás az igazgatóság/igazgatótanács tagjainak javadalmazásáról
253-255
4.12. Az Egyesült Államok által alkalmazott szabályozási megoldások hatása az Európai Unió jogalkotására
255-256
4.13. A corporate governance jövőbeli fejlődési irányai az Európai Unióban
256-258
5. Corporate governance az Egyesült Királyságban
259-269
5.1. Az Egyesült Királyság felelős társaságirányítási szabályozásának karakterisztikája
259-260
5.2. Cadbury Report
260-262
5.3. Director Remuneration Report (Greenbury Report)
262-263
5.4. Hampel Report
263
5.5. Combined Code on Corporate Governance
264-266
5.6. The UK Corporate Governance Code
266-269
5.6.1. A Kódex megalkotása és a szabályozás elvei
266-267
5.6.2. A Kódex fő alapelvei (Main Principles)
267-268
5.6.3. A comply or explain modell alkalmazása a Kódexben
268-269
6. A corporate governance jogforrásai Németországban
270-277
6.1. A német felelős társaságirányítási szabályozás karakterisztikája
270-271
6.2. A felelős társaságirányítás szempontjából releváns német jogforrások
271-275
6.2.1. Tőkepiaci jogalkotás
271
6.2.2. A társaságok átalakulásáról szóló törvény (Umwandlungsgesetz - UmwG)
271
6.2.3. Versenytörvény (Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen)
272
6.2.4. A tőkepiacok fejlesztéséről szóló harmadik törvény (Drittes Finanzmarktförderungsgesetz)
272
6.2.5. A társaságok ellenőrzéséről és a transzparenciáról szóló törvény (Gesetz zur Kontrolle und Transparenz im Unternehmensbereich - KonTraG)
272
6.2.6. A tőkeemelés egyszerűsítéséről szóló törvény (Kapitalaufnahmeerleichterungsgesetz)
273
6.2.7. A német vállalatfelvásárlási szabályozás
273-274
6.2.8. Adóreform
274
6.2.9. A tőkepiacok fejlesztéséről szóló negyedik törvény (Vierte Finanzmarktförderungsgesetz)
275
6.2.10. Transparenz- und Publizitätsgesetz (TransPuG)
275
6.3. Deutscher Corporate Governance Kódex
276-277
7. A corporate governance fejlődése Franciaországban
278-281
7.1. A felelős társaságirányítási szabályozás karakterisztikája Franciaországban
278-280
7.2. A felelős társaságirányítás önszabályozó elemei Franciaországban
280-281
8. A nyilvánosan működő részvénytársaságok irányítási struktúrái
282-306
8.1. Az egyszintű és kétszintű irányítási rendszer elhatárolása
282-284
8.2. A társaságirányítási rendszerek összehasonlításának releváns kérdései
284-285
8.3. Az egyszintű és a kétszintű irányítási modell eltérő karakterisztikája
285-291
8.3.1. A rajnai kapitalizmus és a dualista modell fejlődése
286-288
8.3.2. A tőkekoncentrációra és a tőkepiaci viszonyok elsődlegességére épülő angolszász modell
288-291
8.4. Az egyszintű, illetve kétszintű irányítási rendszer fő sajátosságai
291-299
8.4.1. A dualista modell főbb sajátosságai
292-295
8.4.2. A kötelező munkavállalói képviselet hatása
295-297
8.4.3. Az egyszintű modell főbb sajátosságai
297-299
8.5. A nyilvánosan működő részvénytársaságok irányítási struktúráinak jövője
300-306
8.5.1. A kétszintű irányítási modell fejlődési tendenciái
300-304
8.5.2. Az egyszintű modell fejlődési tendenciái
304-306
9. A vállalati vezetők javadalmazása
307-335
9.1. A vállalati vezetők javadalmazásának elméleti háttere
307-321
9.1.1. A díjazás üzleti jogi elmélete
307-313
9.1.2. A javadalmazás megállapítása, a javadalmazási bizottságok
313-315
9.1.3. Az Enron-botrány és a javadalmazási bizottságok kritikája
315-316
9.1.4. A javadalmazás növekvő tendenciájáról
316-318
9.1.5. A vállalati vezetők javadalmazásának sajátosságai az európai vállalatoknál
318-320
9.1.6. A vállalatvezetői javadalmazás célja
320-321
9.2. A vállalati vezetők optimális javadalmazásának gyakorlati kérdései
321-335
9.2.1. A javadalmazási eszközök
321
9.2.2. A javadalmazási eszközök alkalmazására vonatkozó szabályozás
322
9.2.3. Pénzügyi ösztönzés
322-323
9.2.4. Karrierorientáció
324
9.2.5. A teljesítményalapú javadalmazás és a teljesítménymutatók
324-327
9.2.6. Az opciós javadalmazás és kockázatai
327-329
9.2.7. Az indexált opciók
329-330
9.2.8. Az optimális opciós megállapodások
330-332
9.2.9. Döntéshozatal a részvényopciókkal történő javadalmazásról
332-333
9.2.10. Az elidegenítési tilalom alatt álló részvények, mint javadalmazási elemek
334
9.2.11. A nyilvánosság szerepe és a nyilvánosságra hozatali kötelezettség szabályozása
334-335
III. Nyilvánosan működő részvénytársaságok felvásárlása
337-493
1. A tőzsdén jegyzett részvénytársaságok tulajdonosi szerkezete
339-357
1.1. Bevezető
339-340
1.2. A La Porta-analízis
340-343
1.3. A koncentrált részvénytulajdonosi szerkezet
343-345
1.4. A részvénytársaságok tulajdonosi szerkezete és a kisebbségi részvényeseknek nyújtott védelem szintje közötti összefüggés
345-347
1.5. A részvényesek számára nyújtott védelem szintje és a vállalat irányítása feletti ellenőrzés
347-349
1.6. Munkavállalói részvétel a társaságirányításban
349-351
1.7. A szórt, magas köztulajdoni hányadú részvényesi struktúra
351-353
1.8. A szórt részvényesi struktúra és a vállalatfelvásárlási szabályozás céljának kapcsolódása
353-355
1.9. Következtetések
355-357
2. A szavazati hatalom gyakorlása nyilvánosan működő részvénytársaságokban
358-367
2.1. A szavazati hatalom kérdése
358-359
2.2. A vagyoni és a szavazati jogok elválasztásából adódó felelős társaságirányítási kérdések
359-360
2.3. Az irányítást gyakorló kisebbségi részvényesi struktúra kialakulásának indokai
361
2.4. Részvény-kereszttulajdonlás
362-363
2.5. A többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények
363-364
2.6. A közvetett tulajdonosi szerkezetek (piramisstruktúrák)
364-365
2.7. A befolyásszerzéshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség
365-367
3. A vállalatfelvásárlások (takeover) szabályozásának elméleti háttere
368-387
3.1. Bevezető
368
3.2. A vállalatfelvásárlásokat kiváltó okok
369-375
3.2.1. A kapcsolódó elméletek áttekintése
369
3.2.2. Fegyelmezési elmélet
369-371
3.2.3. Az együttműködési elmélet
372
3.2.4. A hatékonyságnövelés elmélete
372-373
3.2.5. A tökéletlen tőkepiacokból kiinduló „kizsákmányoláselmélet”
373-374
3.2.6. A magatartástudományi megközelítésből kiinduló elméletek
374-375
3.3. Döntéshozatal egy vállalatfelvásárlási ajánlatról
375-386
3.3.1. A szabályozás lehetséges alternatívái
375-376
3.3.2. A részvényesi jólét maximalizálásának elmélete
377-379
3.3.3. A hasznok megosztására vonatkozó elmélet (distributional approach)
379-381
3.3.4. Hosszú távú részvényesi és társadalmi jólét elmélete (long-term shareholder and social wellfare theory)
381-384
3.3.5. Következtetések
384-386
3.4. A szabályozás kialakításának alapvető szempontjai
386-387
3.4.1. A versengő ajánlatok fontossága
386
3.4.2. A vállalatbirodalmak öncélú létrejöttének megakadályozása
386-387
4. Az Amerikai Egyesült Államok vállalatfelvásárlási szabályozása
388-398
4.1. Bevezető
388
4.2. A Williams Act szabályozása
389-391
4.3. A tagállamok vállalatfelvásárlási szabályozása
391-394
4.4. A bírói gyakorlat - Delaware állam bíróságainak elvi jelentőségű határozatai
394-398
5. Az Európai Unió és Magyarország vállalatfelvásárlási szabályozásának áttekintése
399-454
5.1. A közösségi szabályozás története
399-408
5.1.1. A közösségi szintű vállalatfelvásárlási szabályozást életre hívó okok
399-401
5.1.2. A vállalatfelvásárlási irányelv létrejöttének rövid története
401-408
5.2. A hazai vállalatfelvásárlási szabályozás története
408-410
5.3. A vállalatfelvásárlási irányelv és a hazai jog szabályozása
410-452
5.3.1. A felügyeleti hatóság és az alkalmazandó jog
410-414
5.3.2. A kötelező nyilvános vételi ajánlat megjelenése a közösségi szabályozásban
414-419
5.3.3. Az önkéntes vételi ajánlat jogi szabályozása
419
5.3.4. A részvényesekkel való egyenlő elbánás
420
5.3.5. Az ajánlattételi kötelezettség a magyar szabályozásban
420-422
5.3.6. Az ajánlat elfogadására nyitva álló időszak
422-424
5.3.7. Az ajánlati ár
424-427
5.3.8. Érdekellentétek a vételi ajánlattal kapcsolatban és az információs szakadék
427-429
5.3.9. Az ajánlatokra vonatkozó információ és a felügyelet jóváhagyása
429-433
5.3.10. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyása hazánkban
433-434
5.3.11. A céltársaságra vonatkozó információk biztosítása
434-436
5.3.12. Lehetőségek az érdekellentét csökkentésére
436-437
5.3.13. A semlegességi (neutralitási) szabály
437-441
5.3.14. Az áttörési szabály
441-444
5.3.15. Opcionális szabályok
444-445
5.3.16. A választható áttörési szabály a hazai szabályozásban
445-446
5.3.17. Kölcsönösség (reciprocitás)
446-448
5.3.18. A kiszorítás (squeeze-out) és az eladási jog (sell-out)
448
5.3.19. A kiszorítás (squeeze-out) és az eladási jog (sell-out) a közösségi szabályozásban
449-450
5.3.20. A kiszorítás (squeeze-out) és az eladási jog (sell-out) a magyar tőkepiaci törvényben
450-451
5.3.21. A squeeze-out, sell-out típusú jogok jövője
451
5.3.22. Az európai vállalatfelvásárlási szabályozásból levonható konzekvenciák
451-452
5.4. Az európai és az amerikai szabályozás különbségeinek okai és értékelése
452-454
6. Védekezés az ellenséges vállalatfelvásárlások ellen
455-487
6.1. Válaszlépések ellenséges vállalatfelvásárlás esetén
455-461
6.1.1. Bevezető
455-456
6.1.2. Válaszlépések ellenséges vállalatfelvásárlás esetén
456-461
6.2. A vállalatfelvásárlás elleni védekező intézkedésekkel kapcsolatos álláspontok és az intézkedések elfogadása
461-465
6.2.1. A kapcsolódó elméleti megközelítések
461-462
6.2.2. A védekező intézkedések megtételéről való döntéshozatal az Európai Unióban
462-464
6.2.3. A vállalatfelvásárlások elleni védekező intézkedések elfogadásának időzítése
464-465
6.3. Az ellenséges vállalatfelvásárlások elleni védekező intézkedések
466-487
6.3.1. Bevezető
466
6.3.2. Alapszabályba épített védekezési eszközök
466-468
6.3.3. Új részvények kibocsátása
468-469
6.3.4. Az ún. poison pillek (méregpirulák)
469-474
6.3.5. White squire (a fehér gavallér)
474
6.3.6. Kereszttulajdonlási struktúrák kialakítása
475
6.3.7. White knight (a fehér lovag)
475
6.3.8. Saját részvények megszerzése
475-478
6.3.9. People Pill (humán pirula)
478
6.3.10. Golden parachute (arany ejtőernyő) - tin parachute (bádog ejtőernyő)
478-479
6.3.11. Standstill Agreement (nyugalmi megállapodás)
480
6.3.12. Greenmail
480-481
6.3.13. PR- (public relations)-tevékenység
482
6.3.l4. Crown jewels (koronaékszer stratégia)
482-483
6.3.15. Egyéb eszközértékesítés
483
6.3.16. Pac-man védekezés
483-484
6.3.17. Jonestown védekezési módszer
484
6.3.18. Stock-split (részvény-felosztás)
484-485
6.3.19. Fúzió (egyesülés)
485
6.3.20. Hivatkozás az ajánlat jogellenességére vagy a versenyjogi szabályok megsértésére
485-486
6.3.21. Az ún. ciánkapszula védekezési módszer
486
6.3.22. Leveraged recapitalization (tőkeáttételes újratőkésítés)
486
6.3.23. Leveraged buy-out (tőkeáttételes kivásárlás)
487
7. A vállalatfelvásárlások hatása
488-493
7.1. A vállalatok adósságszintjére gyakorolt hatás
488-489
7.2. A hitelezőkre, kötvénytulajdonosokra gyakorolt hatás
489-490
7.3. Munkavállalókra gyakorolt hatás
490
7.4. A vállalati vezetőkre gyakorolt hatás
491
7.5. Részvényesekre gyakorolt hatás
491-492
7.6. Üzleti stratégiára gyakorolt hatás
492
7.7. A magas tőkeáttétellel megvalósuló vállalatfelvásárlások káros hatása
492-493
Irodalomjegyzék
494-518
Kolofon
Hátsó borító