1867 - európai térben és időben corvina logo

Szerző: Hanák Péter
Szerkesztő: Somogyi Éva
További szerzők: Somogyi Éva ; Glatz Ferenc
Cím: 1867 - európai térben és időben
Sorozatcím: História könyvtár. Monográfiák, 1217-212X ; 18. | Sorozat szerkesztő: Glatz Ferenc
Megjelenési adatok: MTA Történettudományi Intézet - História, Budapest, 2001. | ISSN: 1217-212X | ISBN: 963-8312-79-3

coverimage ..Élni csak addig érdemes, amíg a szellem él. Amíg dolgozni tudok” - mondotta Hanák Péter néhány évvel ezelőtt a szokásos keddi együttes ebédet követő kávézáskor az Európa Intézetben. Súlyos bypass-műtétre készült. Előtte rosszul lett, váratlanul az a veszély fenyegette, hogy bármelyik pillanatban meghal, vagy amitől igazán félt: állapota úgy leromlik, hogy magatehetetlenül kell töltenie élete utolsó hónapjait. A műtétet végrehajtották, sikerrel. Hanák minuciózus aprólékossággal leírta a műtét folyamatát. Átélte a helyzetet, az operáló orvos lelkiállapotát is. Mint ahogy egész életében mindig is átélte a vele együtt élők, vele együtt dolgozók lelki tusáit, igyekezett megérteni szempontjaikat. Szenvedélyes kis írásmű keletkezett a műtét leírásából. Mint ahogy szenvedéllyel írt az osztrák-magyar kiegyezésről, az 1848-as forradalomról, az I. világháborús katonalevelek íróiról és olvasóiról. Utolsó éveit kívánságának megfelelően élte le, úgy, mint az előző évtizedeket. Reggeltől estig rohanásban. Szellemi rohanásban: versenyben az idővel, újabb és újabb kutatói-írói élmények után. És rohant, versenyt futva térrel, idővel: egyik konferenciáról a másikra, megismerni mások nézeteit, kutatási eredményeit, ütköztetni mások felfogását a sajátjával. Soha nem mondva le arról az elvről: az emberiség tudása és gondolkodási kultúrája úgy fejlődik, ha mindenki hozzá tesz „a nagy közöshöz” egy újabb kis építőkövet. Újabb ismereteket vagy éppen gondolatszikrát. Hanák Péter életéről kortörténeti tanulmányt kell írni. Naplómban oldalakat foglal el annak a beszélgetésnek a rögzítése, amelynek során elmesélte gyermek- és zsenge fiatalkorát. Azokat a benyomásokat, amelyek akkor rögzültek benne. (Utána hosszú levélben adta írásba „vallomását”.) Ragaszkodását szülővárosához, Kaposvárhoz, élményeit a világháborúba rohanó Magyarországról, belső lelki tusáit a társadalmi kirekesztés ellen, a fiatalember személyes belső szenvedését amiatt, hogy nem akarták engedni a zsidótörvények korában, hogy ehhez az Általa úgy szeretett közösséghez tartozzék. Talán ebből a korszakból, az 1938-1945 közötti korból veszi eredetét az a szenvedélyes közösségszeretet, amely halála pillanatáig hajtotta. Ezért sem esett áldozatul a bennünket, író embereket olyannyira csábító életérzésnek, az egoizmusnak. Ennek a szenvedélyes közösségi érzésnek, jobbat akarásnak esett áldozatul 1949-53 között. Az akkori rendszerváltás fiatal radikálisai közé tartozott. Akik érezve az előző, az 1945 előtti rendszer tarthatatlanságát, újat akarással szórtak ki minden „régit” az eszmetárukból, és buzgó őrségváltással vettek kézbe politikai eszközökkel lehetőleg minden szakmai-értelmiségi pozíciót. Hanák négy évtizedig vezekelte a 30 évesen elkövetett radikális őrségváltó múltat. Amikor - legalábbis nála -a jobbat akarás s a fiatalkori tapasztalatlanság párosult. Nagy tanulság volt számomra, akkori fiatal számára, és nagy tanulság lehet a mai fiatal generáció számára. De ezt a múltat is szenvedéllyel és őszintén bevallotta (azon kevesek közé tartozott korosztálytársai közül, akik erre az emberi magaslatra fel tudtak emelkedni). Mi, akik napi környezetében éltünk az 1970-90-es években, két évtizeddel fiatalabb kollégák, barátok, nemcsak eszéért, állandó segítőkészségéért, de ezért az emberségéért is szerettük, tiszteltük.
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Magyarország, Magyar történelem, 19. század, Európa
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-6
Amíg a szellem él Hanák Péter, 1921-1997 (Glatz Ferenc)
7-10
   A szellem embere
7
   Kutatói és társadalmi elkötelezettség
7-9
   Individuum és a "Csapat"
9
   Nyitás a tudományszervezetben
9-10
   Világpolgárság és magyarság
10
Bevezető (Somogyi Éva)
11-16
I. Szakaszok és fordulók a kiegyezés útján
17-116
   Nézőpont és módszer
17-
   1. A kiegyezés első kísérlete - 1860
19-42
      A neoabszolutizmus válsága
19-27
      A fordulat kezdete
27-32
      A konzervatív kiegyezés kísérlete
32-37
      Az októberi diploma
37-42
   2. A félalkotmányosság - 1861
43-92
      Az októberi diploma kudarca
43-44
      A magyarok és az októberi diploma
44-54
      Az osztrák-német alkotmányos centralizmus fellépése
54-56
      A dilemma
57-62
      A birodalmi egység alkotmánya
62-67
      A kiegyezés lehetetlensége
67-74
      Programok és elvárások
74-82
      Az eldöntetlenség
82-92
   3. A kivárás - 1861-1864
92-116
      A provizórium - kivárás hatalmi pozícióból
92-96
      A Reichsrat - az alkotmányosság provizóriuma
96-98
      A kivárás - az ellenállás provizóriuma
98-102
      A nagynémet centralizmus kísérlete
102-109
      A Schmerling-rendszer ellentmondásai
109-116
II. Deák húsvéti cikkének előzményei
117-142
   1. A pesti válasz
118-121
   2. Adalék a magyar közjoghoz
121-125
   3. A Deák-Augusz találkozó
125-129
   4. Ferenc József, a fordulat kezdeményezője
129-136
   5. Schmerling megingása
136-138
   6. A pragmatica sanctio újraértelmezése
139-142
III. Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása
143-168
   1. Passzív kivárás
143-145
   2. A pragmatica sanctio: rendi egyezség
145-148
   3. A pragmatica sanctio és a polgári átalakulás reformprogramja
148-150
   4. Az ókonzervatív értelmezés
150-151
   5. A perszonálunió közjogi védelme
151-155
   6. A pragmatica sanctio az 1861. évi feliratokban
155-159
   7. Adalék a magyar közjoghoz
159-163
   8. A „politikai biblia”
163-164
   9. A kiegyezés közjogi megalapozása
165-168
IV. Deák Ferenc, a kiegyenlítő. Alkat és szituáció összefüggései
169-182
V. 1867 - európai térben és időben
183-196
   1. A történetírás
183
   2. A felelőségkutatás időszaka
184-188
      Szekfű Gyula
184
      Németh László
185-186
      Bibó István
186-188
   3. A kommunista felfogás metamorfózisa
188-190
      Révai József
188-190
   4. A kommunista dogmatizmus és nacionalizmus ellen
190-191
      A kossuthi kritika érvei
190-191
   5. A kiegyezés európai térben és időben
191-196
      Néhány alapkérdés újragondolása
191-192
      Az európai fejlődés tendenciái
192-194
      A közép-európai dezintegráció ellentmondásai
194-196
   6. Epilógus: a történelem védelmében
196
Rövidítések
197-198
Névmutató
199-202
Kolofon
Copyright/impresszum