Az agresszió világa
Szerkesztő:
Hárdi IstvánTovábbi szerzők: Hárdi István; Schuster, Martin; Hárdi Lilla; Szabó Lajos; Huszár Ilona; Szilárd János; Kappéter István; Temesváry Beáta; Nagy László Tibor; Vetró Ágnes; Schnell Endre; Vikár György; Waller, Diane
Cím: Az agresszió világa
Alcím: Második, átdolgozott, bővített kiadás
Megjelenési adatok: Medicina, Budapest, 2010. | ISBN: 978-963-226-169-0

Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Érzelmi zavarok, Agresszivitás, Pszichológia érzelmek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Érzelmi zavarok, Agresszivitás, Pszichológia érzelmek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright / Impresszum
A kötet szerzői
5
Tartalom
7-[11]
Előszó az első kiadáshoz
13-15
Előszó a második kiadáshoz
17-18
1. Az agresszió a tudomány és a művészet megvilágításában
19-249
1.1. Az agresszió világa, az agresszió fogalma, jelenségtana, elméletei (Hárdi István)
21-101
Mit nevezünk agressziónak?
21-28
Az agresszió meghatározása
28-29
Az agresszió megjelenési formái
30-51
Az agresszió alapformái
52-69
Benignus és malignus agresszió
53-69
Az agresszió elméletei
69-85
A terrorizmus és okai
85-90
A megelőzés lehetőségei
90-97
Az agresszió megelőzésének további gyakorlati szempontpontjai
93-97
Irodalom
97-101
1.2. Agresszió és a képi világ, az agresszió képi megjelenítése (Hárdi István)
103-124
Agresszió a művészetben
104-113
Vandalizmus, képrombolás és a graffiti
114-116
Agresszió a rajzvizsgálatok tükrében
117-123
Irodalom
123-124
1.3. Az agresszió megjelenési formái a pszichiátriai kórképekben(Huszár Ilona)
125-159
A kérdésfeltevés indoklása
125-128
Pszichiátriai kórképek és a potenciális veszély. Az agresszió megelőzésének lehetőségei
128-140
Organikus kórképek
129-133
Skizofréniák
133-136
Paranoid (pszichogén indíttatású) kórképek
136
Affektív kórképek
137
Személyiségzavarok
137-140
A pszichózisok kriminalitása, s a háttértényezők
140-155
Organikus kórképek
140-143
Szkizofréniák kriminalitása
143-149
Affektív kórképek
149
Személyiségzavarok
150
Pszichózisok kriminalitásának háttértényezői
150-152
Az agresszió megelőzésének lehetőségei
152-155
Utószó
155-156
Irodalom
156-159
1.4. Az önpusztító agresszió (Temesváry Beáta)
161-203
A többszörös tabu
162
Az öngyilkosság megítélése
162-163
Szuicidológiai felfogások
164-167
A pszichiátriai betegségek és az öngyilkosság
167-168
„Magyar betegség”-e az öngyilkosság?
168-169
Genetika vagy szociogenetika?
169-172
Történelmileg determinált agresszió problematika?
172-173
A mikrokörnyezet szuicidológiai jelentősége
173-175
Mit tanul a gyermek?
175-178
Családstruktúra és önpusztítás
178-179
Az önpusztító agresszió
179-180
Levezetett vagy elfojtott agresszió?
180-182
Hajszálrepedés az énen
182-183
Agresszióformák
183-185
Az önpusztítás kontinuitása
185-188
Heteroagresszióval társuló szuicidális jelenségek
189-190
Önsértés; a bőr mint a kifejezés eszköze
190-192
„Falcolás", mint önálló kórkép?
192
Az önpusztítás klasszifikációja
192-197
Az öngyilkosság agresszióregulációs zavar
197-199
Irodalom
199-203
1.5. Agressziókezelés és pszichoszomatika (Temesváry Beáta,Szilárd János)
205-242
Test és lélek
207-208
A test, mint a részleges önpusztítás tárgya
208-209
A helyét kereső pszichoszomatika
209-212
Agresszió-agresszióreguláció
212-214
Agressziógátlódás - az „agresszív test"
214
Az agresszió pszichoszomatikája
214-216
Érzelmi analfabetizmus?
216-218
Személyiség és kardiovaszkuláris betegségek
218-223
Munkakörülmények, szociális státusz
222-223
A dühös ember
223-226
Depresszió és reménytelenség
225-226
A megbetegítő család
226-232
A beszűkült család
227
A konfliktust kerülő, harmóniára törekvő család
227-230
A befelé összeolvadó, kifelé izolálódó család
230-232
Az agresszió egyéb pszichoszomatikus vonatkozásai
233-235
Összefoglalás
235
Irodalom
235-242
1.6. Az agresszió a háziorvos gyakorlatában (Schnell Endre)
243-249
2. Az agresszió egyes területeiről
251-428
2.1. Viktimológia és politikai üldözöttek (Hárdi Lilla)
253-278
A kínzás módszerei, meghatározása és fajtái
255-258
I. Deprivációs technikák
256-257
II. Kényszertechnikák
257
III. Kommunikációs technikák
257
IV. Drogabúzus-technikák
257
V. Szexuális kínzási technikák
258
A túlélő szindróma
258-263
Terápiás módszerek
263-272
A trauma és a poszttraumás stressz-szindróma pszichobiológiája
272-275
1. Érthetetlenség
272-273
2. Megkapaszkodási képtelenség
273
3. Traumás kötődés
273
4. Menekülési képtelenség
273-275
Az aktív segítés útjai napjainkban
276-278
Irodalom
278
2.2. Erőszak a családban és a családvédelem (Szabó Lajos)
279-300
A gyermekbántalmazás
280-282
Segítő munka gyermekbántalmazás esetén
282-285
A házastárs bántalmazása
285-292
A házastárssal szembeni erőszak jellemzői
288-290
A bántalmazott házastárs
290-291
A bántalmazó házastárs
291-292
A segítő munka lehetőségei a házastársi bántalmazás esetén
292-296
A sürgősségi ellátás elemei
293-296
A krízisszállások szerepe a családi erőszak kezelésében
296-297
Pszichoterápiás lehetőségek a bántalmazási esetekben
297-299
Irodalom
299-300
2.3. Agresszió az iskolákban. Előfordulás, megelőzés, és intervenció (Werner Metzig és Martin Schuster, fordította: Balázs István)
301-328
Definíciós kérdések
301-303
A gyermek- és ifjúkorban elkövetett agresszió meghatározói
303
Az erőszak történeti meghatározottsága
303-304
Az agresszív magatartás tanulása
304-305
Modell révén történő tanulás
305-306
Kognitív tanulás
306-307
Frusztráció - agresszió
307
Veleszületett és megváltoztathatatlan viselkedésmód-e az agresszió?
307-
A mértéktelen agresszivitással szembeni ellenlépések etológiai megközelítése
311-312
Agresszió az iskolában: nyilvános vita, a problémafelvetések története és a jelenlegi állapot
312-314
Empirikus eredmények az iskolai agresszió terjedéséről és megjelenési formáiról
315
A bűncselekmények túlsúlya
315
Vita az agresszió fokozódásáról
315-316
Az „elkövetők" megkülönböztető jegyei
316-318
Áldozatok - elkövetők
318-319
Az elkövetők megkülönböztető jegyeinek összefoglaló értelmezése
318-319
A kutatás módszertana
319
Az iskolai erőszak megelőzése és az intervenció
320-325
Intervenció
320-321
Megelőzés
321-325
Összefoglalás
325-326
Irodalom
326-328
2.4. Agresszió a pszichiátriai szociális otthonok tükrében (Kappéter István)
329-361
Az agresszió előfordulása és kezelése a pszichiátriában
329-331
A magyar pszichiátriai szociális otthonok
331-332
Agresszió Tápiógyörgyén, a pszichiátriai betegek otthonában
333-344
Identitás-zavar és kórosan agresszív következményei
344
Az agresszív késztetésekkel való bánás tanítható
344-346
A betegek agresszió-veszélyességének mértéke és a szakszerű ellátás
346-347
Az agresszió provokálásának kerülése
347-350
Az agresszió szublimálása, jóra használásának lehetőségei
350-351
A személyzet agressziói
351-353
Agresszió más magyar pszichiátriai otthonokban
353-355
Agresszió és a deviánsok szociális ellátása
355-358
Agresszió az idősek szociális otthonaiban
358
Összefoglalás
358-359
Irodalom
359-361
2.5. Agresszió és bűnözés (Nagy László Tibor)
363-400
Bevezetés
363-364
Az erőszakos bűnözés fogalmi köre
364-367
Az erőszakos bűnözés morfológiai jellemzői
367-384
A cselekmények
367-374
Az elkövetők
375-382
Az áldozatok
382-384
Az erőszakos bűnözés okai
384-398
A prevenció lehetőségei
393-398
Irodalom
398-400
2.6. Agresszió a képernyőn, a képernyő agresszivitása (Vetró Ágnes)
401-428
A televíziózás és az agresszió közötti kapcsolat
402
Történeti áttekintés
402-404
A gyermekek találkozása a tévében sugárzott erőszakkal
404-405
Az ábrázolt erőszak megértése
405-406
Agresszió a tévében: hatása a nézőre
406-407
Az agresszív hatás kialakulásának feltételei
408-410
Az agresszor, mint modell
408-409
Az agresszív cselekmény képi megjelenítése
409
A jutalmazott agresszió
409-410
Az agresszív hatás kialakulásának mechanizmusa
410-413
Kognitív input elmélet
410-411
Az erőszak és az arousal kapcsolata
411-412
A kognitív és az arousal elmélet kombinációja
412
Az agresszív tartalmú tévéadások késői utóhatása
412-413
A néző elfásulása az agresszióval szemben
413-
Az erőszakkal szembeni közömbösség és az agresszív viselkedés kapcsolata
414-415
A televíziós erőszak tükröződése a hétköznapi életben
415-416
Az agresszív tartalmú filmek hatása a mindennapi életre
416-418
A televíziózás következményeinek, kedvezőtlen mellékhatásainak csökkentésére irányuló javaslatok
418-422
A szülők lehetőségei
418-419
A gyermekek befolyásolása az iskolában
419-422
A tévéipar szerepe, műsorpolitika
422-425
Nemzeti egészségvédelmi program kidolgozása
425-426
Irodalom
426-428
3. Az agresszió terápiájáról
429-445
3.1. Az agresszióból adódó problémák terápiája (Vikár György)
431-439
A neurotikus tünetek terápiájáról
432-435
A nyílt agresszió problémája
435-437
Az agresszió kiélése
437-438
A megelőzés
438
Összefoglalás
438-439
Irodalom
439
3.2. Az agresszió művészetterápiája (Diane Waller, fordította: Hárdi István)
441-445
Hogyan működik a művészetterápia?
442-444
Következtetések
445
Irodalom
445
Tárgymutató
447-457
Képek
Hátsó borító