Az agresszió világa corvina logo

Szerkesztő: Hárdi István
További szerzők: Hárdi István; Schuster, Martin; Hárdi Lilla; Szabó Lajos; Huszár Ilona; Szilárd János; Kappéter István; Temesváry Beáta; Nagy László Tibor; Vetró Ágnes; Schnell Endre; Vikár György; Waller, Diane
Cím: Az agresszió világa
Alcím: Második, átdolgozott, bővített kiadás
Megjelenési adatok: Medicina, Budapest, 2010. | ISBN: 978-963-226-169-0

coverimage A társadalom minden tagját érdeklő kérdés a világszerte növekedő agresszió. Ezért is célszerű és hasznos megismerni az agresszió világát. Egyén, család, társadalom egyaránt szenved a mindenütt - nemegyszer váratlanul - felbukkanó erőszaktól. A hétköznapokban sokszor fel nem ismert, félreismert agresszió az emberi fejlődésben, életben sok nehézség, sőt tragédia okozója. A jelenségek megismerése mellett, a bajok felfedésére, keletkezésére és főként megelőzésre is teret nyújtunk. Ez a könyv nem csupán a tájékoztatást szolgálja, hanem a megelőzést és a már meglévő problémák, gondok, bajok orvoslását is. Tehát: a cselekvést. E sorok írójának javaslatára már 1995-ben tartottunk értekezletet Ábrahámhegyen az agresszióról, amelynek anyaga rövidebb formában, 1996-ban meg is jelent. Az agresszió lehet hasznos, sőt akár értékteremtő, így foglalkozunk a „konstruktív agresszió" kérdésével is. Az agresszió terjedése a világban - így hazánkban is - nem csupán a számokban, a statisztikákban, de az új formákban és helyeken való megjelenésben is észlelhető. Országunkban vonatrablás, éttermi vagy utcai „kivégzés" stb. eddig csak gengszterfilmeken volt látható. Ilyen már nálunk is előfordult. A világot megrázta a denveri iskolában lezajló tragédia, amikor volt diákok - a „viharkabátos maffia" tagjai - megölték tizenhárom társukat és megsebesítettek további húszat. A legsúlyosabb eset 2007. április 16-án történt, amikor egy dél-koreai diák lelőtt 32 embert a Virginiai Műszaki Egyetemen (Népszabadság, 2007. ápr. 18.). Az utóbbi 10 évben 20 ilyen gyilkosság történt az Észak-Amerikai Egyesült Államokban. A repülőgép-utazás biztonságát ez idáig főként a gépeltérítések veszélyeztették, most már a kábítószeres, részeg utasok is. Legutoljára egy gépnek azért kellett váratlanul leszállnia, mert az ittas turisták összeverekedtek. Ismét megjelentek a távoli tengereken a történelmi múltban vélt kalózok, s döbbenten értesültünk a médiából, hogy a - burleszk világából letűnt - tortadobálás immár egy csoportnak támadó eszközévé vált a világ kiemelkedő személyiségeivel szemben...
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Érzelmi zavarok, Agresszivitás, Pszichológia érzelmek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright / Impresszum
A kötet szerzői
5
Tartalom
7-[11]
Előszó az első kiadáshoz
13-15
Előszó a második kiadáshoz
17-18
1. Az agresszió a tudomány és a művészet megvilágításában
19-249
   1.1. Az agresszió világa, az agresszió fogalma, jelenségtana, elméletei (Hárdi István)
21-101
      Mit nevezünk agressziónak?
21-28
      Az agresszió meghatározása
28-29
      Az agresszió megjelenési formái
30-51
      Az agresszió alapformái
52-69
         Benignus és malignus agresszió
53-69
      Az agresszió elméletei
69-85
      A terrorizmus és okai
85-90
      A megelőzés lehetőségei
90-97
         Az agresszió megelőzésének további gyakorlati szempontpontjai
93-97
      Irodalom
97-101
   1.2. Agresszió és a képi világ, az agresszió képi megjelenítése (Hárdi István)
103-124
      Agresszió a művészetben
104-113
      Vandalizmus, képrombolás és a graffiti
114-116
      Agresszió a rajzvizsgálatok tükrében
117-123
      Irodalom
123-124
   1.3. Az agresszió megjelenési formái a pszichiátriai kórképekben(Huszár Ilona)
125-159
      A kérdésfeltevés indoklása
125-128
      Pszichiátriai kórképek és a potenciális veszély. Az agresszió megelőzésének lehetőségei
128-140
         Organikus kórképek
129-133
         Skizofréniák
133-136
         Paranoid (pszichogén indíttatású) kórképek
136
         Affektív kórképek
137
         Személyiségzavarok
137-140
      A pszichózisok kriminalitása, s a háttértényezők
140-155
         Organikus kórképek
140-143
         Szkizofréniák kriminalitása
143-149
         Affektív kórképek
149
         Személyiségzavarok
150
         Pszichózisok kriminalitásának háttértényezői
150-152
         Az agresszió megelőzésének lehetőségei
152-155
      Utószó
155-156
      Irodalom
156-159
   1.4. Az önpusztító agresszió (Temesváry Beáta)
161-203
      A többszörös tabu
162
      Az öngyilkosság megítélése
162-163
      Szuicidológiai felfogások
164-167
      A pszichiátriai betegségek és az öngyilkosság
167-168
      „Magyar betegség”-e az öngyilkosság?
168-169
      Genetika vagy szociogenetika?
169-172
      Történelmileg determinált agresszió problematika?
172-173
      A mikrokörnyezet szuicidológiai jelentősége
173-175
      Mit tanul a gyermek?
175-178
      Családstruktúra és önpusztítás
178-179
      Az önpusztító agresszió
179-180
      Levezetett vagy elfojtott agresszió?
180-182
      Hajszálrepedés az énen
182-183
      Agresszióformák
183-185
      Az önpusztítás kontinuitása
185-188
      Heteroagresszióval társuló szuicidális jelenségek
189-190
      Önsértés; a bőr mint a kifejezés eszköze
190-192
      „Falcolás", mint önálló kórkép?
192
      Az önpusztítás klasszifikációja
192-197
      Az öngyilkosság agresszióregulációs zavar
197-199
      Irodalom
199-203
   1.5. Agressziókezelés és pszichoszomatika (Temesváry Beáta,Szilárd János)
205-242
      Test és lélek
207-208
      A test, mint a részleges önpusztítás tárgya
208-209
      A helyét kereső pszichoszomatika
209-212
      Agresszió-agresszióreguláció
212-214
      Agressziógátlódás - az „agresszív test"
214
      Az agresszió pszichoszomatikája
214-216
      Érzelmi analfabetizmus?
216-218
      Személyiség és kardiovaszkuláris betegségek
218-223
         Munkakörülmények, szociális státusz
222-223
      A dühös ember
223-226
         Depresszió és reménytelenség
225-226
      A megbetegítő család
226-232
         A beszűkült család
227
         A konfliktust kerülő, harmóniára törekvő család
227-230
         A befelé összeolvadó, kifelé izolálódó család
230-232
      Az agresszió egyéb pszichoszomatikus vonatkozásai
233-235
      Összefoglalás
235
      Irodalom
235-242
   1.6. Az agresszió a háziorvos gyakorlatában (Schnell Endre)
243-249
2. Az agresszió egyes területeiről
251-428
   2.1. Viktimológia és politikai üldözöttek (Hárdi Lilla)
253-278
      A kínzás módszerei, meghatározása és fajtái
255-258
         I. Deprivációs technikák
256-257
         II. Kényszertechnikák
257
         III. Kommunikációs technikák
257
         IV. Drogabúzus-technikák
257
         V. Szexuális kínzási technikák
258
      A túlélő szindróma
258-263
      Terápiás módszerek
263-272
      A trauma és a poszttraumás stressz-szindróma pszichobiológiája
272-275
         1. Érthetetlenség
272-273
         2. Megkapaszkodási képtelenség
273
         3. Traumás kötődés
273
         4. Menekülési képtelenség
273-275
      Az aktív segítés útjai napjainkban
276-278
      Irodalom
278
   2.2. Erőszak a családban és a családvédelem (Szabó Lajos)
279-300
      A gyermekbántalmazás
280-282
      Segítő munka gyermekbántalmazás esetén
282-285
      A házastárs bántalmazása
285-292
         A házastárssal szembeni erőszak jellemzői
288-290
         A bántalmazott házastárs
290-291
         A bántalmazó házastárs
291-292
      A segítő munka lehetőségei a házastársi bántalmazás esetén
292-296
         A sürgősségi ellátás elemei
293-296
      A krízisszállások szerepe a családi erőszak kezelésében
296-297
      Pszichoterápiás lehetőségek a bántalmazási esetekben
297-299
      Irodalom
299-300
   2.3. Agresszió az iskolákban. Előfordulás, megelőzés, és intervenció (Werner Metzig és Martin Schuster, fordította: Balázs István)
301-328
      Definíciós kérdések
301-303
      A gyermek- és ifjúkorban elkövetett agresszió meghatározói
303
      Az erőszak történeti meghatározottsága
303-304
      Az agresszív magatartás tanulása
304-305
      Modell révén történő tanulás
305-306
      Kognitív tanulás
306-307
      Frusztráció - agresszió
307
      Veleszületett és megváltoztathatatlan viselkedésmód-e az agresszió?
307-
      A mértéktelen agresszivitással szembeni ellenlépések etológiai megközelítése
311-312
      Agresszió az iskolában: nyilvános vita, a problémafelvetések története és a jelenlegi állapot
312-314
      Empirikus eredmények az iskolai agresszió terjedéséről és megjelenési formáiról
315
      A bűncselekmények túlsúlya
315
      Vita az agresszió fokozódásáról
315-316
      Az „elkövetők" megkülönböztető jegyei
316-318
      Áldozatok - elkövetők
318-319
         Az elkövetők megkülönböztető jegyeinek összefoglaló értelmezése
318-319
      A kutatás módszertana
319
      Az iskolai erőszak megelőzése és az intervenció
320-325
         Intervenció
320-321
         Megelőzés
321-325
      Összefoglalás
325-326
      Irodalom
326-328
   2.4. Agresszió a pszichiátriai szociális otthonok tükrében (Kappéter István)
329-361
      Az agresszió előfordulása és kezelése a pszichiátriában
329-331
      A magyar pszichiátriai szociális otthonok
331-332
      Agresszió Tápiógyörgyén, a pszichiátriai betegek otthonában
333-344
      Identitás-zavar és kórosan agresszív következményei
344
      Az agresszív késztetésekkel való bánás tanítható
344-346
      A betegek agresszió-veszélyességének mértéke és a szakszerű ellátás
346-347
      Az agresszió provokálásának kerülése
347-350
      Az agresszió szublimálása, jóra használásának lehetőségei
350-351
      A személyzet agressziói
351-353
      Agresszió más magyar pszichiátriai otthonokban
353-355
      Agresszió és a deviánsok szociális ellátása
355-358
      Agresszió az idősek szociális otthonaiban
358
      Összefoglalás
358-359
      Irodalom
359-361
   2.5. Agresszió és bűnözés (Nagy László Tibor)
363-400
      Bevezetés
363-364
      Az erőszakos bűnözés fogalmi köre
364-367
      Az erőszakos bűnözés morfológiai jellemzői
367-384
         A cselekmények
367-374
         Az elkövetők
375-382
         Az áldozatok
382-384
      Az erőszakos bűnözés okai
384-398
         A prevenció lehetőségei
393-398
      Irodalom
398-400
   2.6. Agresszió a képernyőn, a képernyő agresszivitása (Vetró Ágnes)
401-428
      A televíziózás és az agresszió közötti kapcsolat
402
      Történeti áttekintés
402-404
      A gyermekek találkozása a tévében sugárzott erőszakkal
404-405
      Az ábrázolt erőszak megértése
405-406
      Agresszió a tévében: hatása a nézőre
406-407
      Az agresszív hatás kialakulásának feltételei
408-410
         Az agresszor, mint modell
408-409
         Az agresszív cselekmény képi megjelenítése
409
         A jutalmazott agresszió
409-410
      Az agresszív hatás kialakulásának mechanizmusa
410-413
         Kognitív input elmélet
410-411
         Az erőszak és az arousal kapcsolata
411-412
         A kognitív és az arousal elmélet kombinációja
412
         Az agresszív tartalmú tévéadások késői utóhatása
412-413
      A néző elfásulása az agresszióval szemben
413-
      Az erőszakkal szembeni közömbösség és az agresszív viselkedés kapcsolata
414-415
      A televíziós erőszak tükröződése a hétköznapi életben
415-416
      Az agresszív tartalmú filmek hatása a mindennapi életre
416-418
      A televíziózás következményeinek, kedvezőtlen mellékhatásainak csökkentésére irányuló javaslatok
418-422
         A szülők lehetőségei
418-419
         A gyermekek befolyásolása az iskolában
419-422
      A tévéipar szerepe, műsorpolitika
422-425
      Nemzeti egészségvédelmi program kidolgozása
425-426
      Irodalom
426-428
3. Az agresszió terápiájáról
429-445
   3.1. Az agresszióból adódó problémák terápiája (Vikár György)
431-439
      A neurotikus tünetek terápiájáról
432-435
      A nyílt agresszió problémája
435-437
      Az agresszió kiélése
437-438
      A megelőzés
438
      Összefoglalás
438-439
      Irodalom
439
   3.2. Az agresszió művészetterápiája (Diane Waller, fordította: Hárdi István)
441-445
      Hogyan működik a művészetterápia?
442-444
      Következtetések
445
      Irodalom
445
Tárgymutató
447-457
Képek
Hátsó borító