Magyar
English
Edzéstudomány I.
Szerző:
Harsányi László Cím: Edzéstudomány I.
Sorozatcím: Dialóg Campus tankönyvek 1417-7986, Dialóg Camups szakkönyvek 1418-1274
Megjelenési adatok: Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000. | ISSN: 1417-7986; 1418-1274 | ISBN: 963-9123-37-4
E sportbeli felkészüléssel és testi-lelki egészség érdekében végzett edzéssel foglalkozó könyv címe: „Edzéstudomány”, nem új tudományágat akar jelezni. Azt jelenti csupán, hogy a korszerű gyakorlati tapasztalatok mellett e tárgykörben is egyre nagyobb teret hódítanak a tudományos kutatási eredmények. Ez 1980-tól a nemzetközi szakirodalomban is mind nagyobb hangsúlyt kapott (Wasmund-Bodenstedt, 1982; Carl., 1983, 1989; Peters és mtsai., 1990; Haag, 1991; Martin és mtsai., 1991; Martin-WEIGELT, 1992; Krug-Martin, 1992; SCHIFFER, 1993; Woodman, 1993 és SCHNABEL és mtsai., 1994). Úgy gondoljuk, hogy e nemzetközi tendenciákhoz célszerű Magyarországnak is csatlakoznia. A tudományos kutatási eredmények természetesen nem csak napjainkban, hanem már a korábbi évtizedekben, Prof. Dr. Nádori László - szinte valamennyiünk tanára - edzéselméleti és módszertani könyveiben, jegyzeteiben is mind nagyobb arányban kaptak helyet. Ezt a tendenciát csak kiemeltük a könyv címével is. E könyv szerkezete több területen is eltér a korábbi edzésmódszertani szakkönyvekétől. Először azért, mert most két, célját tekintve egymástól elkülönülő nagy: I. A versenysportbeli felkészülés, és - II. A rekreációs edzés fejezetre oszlik. Korábban ehhez hasonló szerkezetet csak külföldön megjelent munkákban (Weineck, 1988 és Martin és mtsai., 1991) találunk. Másodszor azért, mert a versenysporttal foglalkozó fejezetben a kiválasztásnak, a tehetséggondozásnak, az utánpótlásedzésnek és teljesítményfejlődésnek a megszokottól nagyobb - a sikerben betöltött szerepével arányosabb teret szentel. Tárgyalását is a könyv első felére teszi. Tartalmi változások annyiban jelentkeznek, amennyiben ezt már az ismert információk újszerű értelmezése, alkalmazása vagy új felismerések szükségessé teszik. Ilyen változások szinte minden területen jelentkeznek. Ezek közül itt csak a felkészülés alapelveinek és az alkalmazkodás törvényszerűségeinek bővülésére, továbbá az erő, gyorsaság és hajlékonyság fejlesztési módszereinek sokrétűbbé válására hívjuk fel a figyelmet. Azt reméljük, hogy ez a könyv mind a testnevelőtanár-, mind az edző- és rekreátor-képzésben hasznosnak bizonyul. (...) Az általános edzéstudomány kialakulásának egyik nyomon követési eljárása az, hogy számba veszik a tárggyal kapcsolatban megjelent szakkönyveket. Az alábbiakban ezt tesszük mi is. A versenysportbeli felkészülés1 általános kérdéseivel KUN (1978) szerint Kr. e. 1360-ból - első írásos emlékként - a KlKKULI-féle „tréning könyv” foglalkozott. Az ókori edzésmódszertani ismereteket pedig PHILOSTRATOS: A tréneri tudományról (Országos Testnevelési Tanács. Budapest. 1928. Fordította Pálfy György) című 46 oldalas munkája összegezte. A középkorból ilyen kiemelkedő alkotások nem maradtak ránk. Az újkori sportélet XIX. századi rohamos fejlődése elsősorban sportági, főleg atlétikai szakkönyvek megjelentetését váltotta ki. Az első, 1806-ban kiadott Sinclair: A Colleclion of Papers on the Subject of Atletic Exercises című munka az első újkori atlétikai és „tréning könyv”-nek (MlSÁNGYI, 1932) is tekinthető.
Kategóriák: Sporttudomány
Tárgyszavak: Tehetséggondozás, Edzés, Edzésmódszertan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Tehetséggondozás, Edzés, Edzésmódszertan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
Előszó
9
1. rész: A versenysportbéli felkészülés
11-312
1. Az edzéstudomány kialakulása
13-27
1.1. Az edzésmódszertan szakkönyvei
13-16
1.2. Az edzésmódszertan elnevezései
16-18
1.3. Az edzéstudomány kialakulásának szakaszai
18-22
1.3.1. Az első, tapasztalati fázis
18
1.3.2. A második, elkülönülési fázis
19
1.3.3. A harmadik, összeadódási fázis
19
1.3.4. A negyedik, kooperációs fázis
20
1.3.5. Az ötödik, integrációs fázis
20-21
1.3.6. A hatodik, differenciálódási fázis
21-22
1.3.6.1. Életkor-specifikus edzéstudomány
22
1.3.6.2. Tulajdonságspecifikus edzéstudomány
22
1.3.6.3. Sportágspecifikus edzéstudomány
22
1.3.6.4. Célspecifikus edzéstudomány
22
1.3.6.5. Színvonal-specifikus edzéstudomány
22
1.4. A magyar edzéstudomány kialakulása
23-25
1.4.1. Az I. szakasz: 1800-as évek közepe - 1927
23
1.4.2. A II. szakasz: 1927-1962
23-24
1.4.3. A III. szakasz: 1963-1968
24
1.4.4. A IV. szakasz: 1969-1981
24-25
1.4.5. Az V. szakasz: 1981-től napjainkig
25
1.5. Az edzéstudomány új irányzatai
25-27
1.5.1. A Matvejev-féle felkészülési rendszer
25
1.5.2. Új felkészülési irányzat
26-27
2. Az edzéstudomány tárgya
28
3. Az edzéstudomány feladatai
29
4. Az edzéstudomány és edzéselmélet fogalma és jellege
30-31
4.1. Az edzéstudomány fogalma
30
4.2. Az edzéselmélet fogalma
30
4.3. Az edzéstudomány jellege
31
5. Az edzéstudomány helye a sporttudományon belül
32-33
6. Az edzéstudomány központi kategóriái
34-37
6.1. A kiválasztás
34
6.1.1. A kiválasztás definíciója
34
6.1.2. A kiválasztás alapvető fogalmai
34
6.2. Az edzés
35-36
6.2.1. Az edzés fogalma
35
6.2.2. Az edzés kifejezés használata
35
6.2.3. Az edző
35
6.2.4. Az edzőképzés
35-36
6.3. A versenyzés
36
6.3.1. A versenyzés fogalma
36
6.4. Edzéskiegészítő eljárások
36-37
6.4.1. Az edzéskiegészítő eljárások meghatározása
36
6.4.2. Az edzéskiegészítő eljárások fajtái
37
6.5. A teljesítmény
37
6.5.1. A sportteljesítmény fogalma
37
6.5.2. A sportteljesítmények kifejezési módjai
37
7. A sportbeli felkészülés alapelvei
38-49
7.1. A didaktikai alapelvek
38-39
7.1.1. A tudományosság
38
7.1.2. A tudatosság
38
7.1.3. A szemléletesség
38
7.1.4. A rendszeresség
38
7.1.5. Az érthetőség
39
7.2. A felkészülés alapelvei
39-49
7.2.1. A felkészülés alapelveinek definíciója
39
7.2.2. A felkészülés alapelveinek kialakulása
39
7.2.3. A felkészülési alapelvek
39-49
7.2.3.1. Az egészség és a személyiség megóvásának elve
39-40
7.2.3.2. A távlati felkészülés elve
40-41
7.2.3.3. A kiválasztás-felkészítés-szakosítás összehangolásának elve
41
7.2.3.4. A felkészülés és életvitel összhangjának elve
41-42
7.2.3.5. A kedvező szociális miliő megteremtésének elve
42
7.2.3.6. Az optimális pszichikai állapot szükségességének elve
42
7.2.3.7. A felkészülésben közreműködő team tagjai közti bizalom elve
42
7.2.3.8. A versenyek által vezérelt edzés elve
43
7.2.3.9. Az örökölt adottságoknak megfelelő edzés elve
43
7.2.3.10. A biológiai kornak megfelelő felkészülés elve
43
7.2.3.11. Az edzéskornak megfelelő felkészülés elve
44
7.2.3.12. A felkészülés fokozatos specializálásának elve
44
7.2.3.13. Az edzés individualizálásának elve
44
7.2.3.14. A folyamatos, rendszeres felkészülés elve
45
7.2.3.15. A küszöb feletti terjedelmű és intenzitású edzés elve
45
7.2.3.16. A pillanatnyi állapotnak megfelelő edzés elve
45-46
7.2.3.17. A hullámszerűen, fokozatosan és lökésszerűen növekvő terhelés elve
46
7.2.3.18. Az edzéstartalom változásának elve
46
7.2.3.19. A felkészülés periodizálásának elve
47
7.2.3.20. Az edzésterjedelem és -intenzitás változásának elve
47
7.2.3.21. A folyamatosan ellenőrzözz felkészülés elve
47-48
7.2.3.22. Az alkalmazkodás specifitásának elve
48
7.2.3.23. A teljesítmény-fejlődés alapvető összetevői figyelembevételének elve
48-49
7.2.3.24. Az edzés nélküli teljesítményjavulás elve
49
7.2.3.25. A növekvő összterheléssel fokozatosan csekélyebb teljesítményjavulás elve
49
8. Kiválasztás - tehetséggondozás
50-135
8.1. A tehetségkutatás igényének eredete
50-52
8.2. A sporttehetség-elmélet tárgya, fogalma
52-53
8.3. A sporttehetség-elmélet feladatai
54
8.4. A sporttehetség-elmélet helye, jelentősége az edzéstudományon belül
54-55
8.4.1 A sporttehetség-elmélet helye az edzéstudományban
54
8.4.2. A sporttehetség-elmélet jelentősége
54-55
8.5. A sporttehetség-elmélet értelmezése
55
8.6. A fogalmak meghatározása
56-68
8.7. A sporttehetségkutatás-történet
68-84
8.7.1. A sporttehetség-kutatás nemzetközi története
68-72
8.7.1.1. Az ókor
68-69
8.7.1.2. A tehetségkutatás a modern versenysportban
69-72
8.7.2. A magyarországi sporttehetség-kutatás alakulása
72-75
8.7.3. A magyarországi sporttehetség-gondozás szervezeti keretei
75-78
8.7.4. A tehetségkutatási koncepciók fejlődése
78-84
8.7.4.1. A természetes kiválasztódás
78-79
8.7.4.2. Az "edző szeme" koncepció
80
8.7.4.3. A versenysikeren alapuló koncepció
80
8.7.4.4. Passzív kiválasztási koncepció
80-81
8.7.4.5. Az indirekt kiválasztási koncepció
81
8.7.4.6. A sporttehetség-elmélet tudományos koncepciója
81-83
8.7.4.7. A sporttehetség-kutatás tudományos-szakaszos koncepciója
83-84
8.8. A sporttehetség fajtái
84-87
8.8.1. Az általános motoros tehetség
85-86
8.8.2. A specifikus motorikus tehetség
86
8.8.3. Speciális sporttehetség
86
8.8.4. Tulajdonságspecifikus tehetség
86
8.8.5. Színvonalspecifikus sporttehetség
87
8.9. A sporttehetséget meghatározó tényezők
87-108
8.9.1. Az öröklődés
87-106
8.9.1.1. Az öröklődés általános törvényszerűségei
88-93
Az öröklékenység mérése
92-93
8.9.1.2. A sportbeli adottságok öröklődése
93-106
8.9.1.2.1. Családfakutatások
93
8.9.1.2.2. Ismert tényezők és a mozgástulajdonságok kapcsolata
93-94
8.9.1.2.3. A heterózis-effektus
94
8.9.1.2.4. A testalkati jellemzők öröklődése
94-97
8.9.1.2.5. A fiziológiai jellemzők öröklődése
97-99
8.9.1.2.6. A kondicionális képességek öröklődése
99
8.9.1.2.7. A mozgástanulási sebesség öröklődése
99-101
8.9.1.2.8. Szülők és gyermekeik mozgástulajdonságai életkor szerint változó öröklődése
101
8.9.1.2.9. A testi és teljesítményfejlődés ütemének öröklődése
101-102
8.9.1.2.10. Az atlétikai teljesítmények színvonalának öröklődése
102-103
8.9.1.2.11. Az emberi szervezet edzhetőségének öröklődése
103-104
8.9.1.2.12. Az edzéstől nem függő és az edzéstől függő teljesítményösszetevők elkülönítése
105
8.9.1.2.13. Az öröklődés összefoglalása
105-106
8.9.2. A környezeti hatások
106-107
8.9.3. Az öröklött és a környezeti tényezők összefüggései
108
8.10. A sportági követelményprofil
108-115
8.11. Kiválasztási mutatók
115-131
8.11.1. A kiválasztási mutatók stabilitása
116-118
8.11.2. A kiválasztási mutatók köre
118-120
8.11.3. Néhány sportág szűrési mutatói
121-122
Kiválasztási mutatók a német gyermekek sportági szűréséhez az 1970-1980-as években
121-122
8.11.4. A kiválasztás további mutatói
122-127
A 10-12 évesek alkalmasság-előrejelzési mutatói
123-127
8.11.5. A kiválasztási mutatókban mért adatok értékelése
127-131
8.11.5.1. A biológiai kor szerinti értékelés
127-129
8.11.5.2. A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése
129
8.11.5.3. A kompenzációs jelleg figyelembevétele
129-130
8.11.5.4. Az edzéskor szerinti értékelés
130-131
8.11.6. A kiválasztási törzslap
131
8.12. A kiválasztás alapelvei
131-134
8.13. A lemorzsolódás (drop-out probléma)
135
9. A távlati felkészülés
136-172
9.1. Az utánpótlásedzés
137-163
9.1.1. A fejlődés-érés tényezői az utánpótlásedzés idején
138-140
9.1.1.1. A legfontosabb fogalmak
138
9.1.1.2. Az auxológia alaptételei
139-140
9.1.2. A teljesítményfejlődés tényezői az utánpótlásedzésben
140-143
9.1.3. Az utánpótlásedzés szakaszai
143
9.1.4. A minden-és sokoldalú képzés indoklása
143-145
9.1.5. Az utánpótlásedzés időtartama
145
9.1.6. Az utánpótlásedzés különböző módjai
145-146
9.1.7. Az utánpótlásedzés tartalma
146-150
9.1.7.1. A Martin-féle utánpótlásedzés-modell
148-149
9.1.7.2. A Grosser-féle utánpótlásnevelési modell
149-150
9.1.8. A terhelés az utánpótlásedzésben
150-151
9.1.9. Mozgásoktatás az utánpótlásedzésben
151
9.1.10. A kondicionális képességek fejlesztése az utánpótlásedzésben
151-156
Az állóképesség
152-154
Az erő
154-155
Gyorsaság
156
A hajlékonyság
156
Az izomzati lazaság
156
9.1.11. Az éves felkészülés rendszere az utánpótlásedzésben
157-158
9.1.12. Versenyeztetés az utánpótlásedzésben
158-159
9.1.13. Egy sportági utánpótlásedzés-modell
160-161
9.1.14. Az utánpótlásedzés néhány pszichoszociális szempontja
162-163
9.2. A csúcsteljesítmény-edzés
164-172
9.2.1. A négyéves olimpiai felkészülés
164-168
9.2.2. A több éves felkészülési ciklusok problémái
169
A kondicionális képzés problémái
169
A technikai, taktikai képzés sajátosságai
169
Az éves felkészülésen belüli periodizáció problémái
169
9.2.2.1. A kétéves felkészülés jellegzetességei a csúcsteljesítmény-edzés idején
169
9.2.3. A csúcsteljesítmény-edzés szabályozó tényezői
169-172
9.2.3.1. A felkészülés alapvető szabályozó tényezői
169-170
9.2.3.2. A szabályozó tényezők alkalmazása
170-172
a) A sportoló által elért színvonal
170
b) A kontinentális és világversenyek és az olimpiai kvalifikációs versenyek gyakorisága, rendszere
171-172
10. A motoros képességek
173-312
10.1. A fogalmak meghatározása
173
10.2. A motoros képességek fajtái
173
10.3. A koordinációs képességek
174-178
10.3.1. A koordinációs képességek fejlesztése
175-177
10.3.1.1. A fejlesztés célja
175
10.3.1.2. A koordinációs képességfejlesztés módszerei
175-176
10.3.1.3. A koordinációs képességek fejlesztésének eszközei
176-177
10.3.2. A sportágspecifikus koordinációs képességek
177
10.3.3. A koordinációs képességek fejlesztése eltérő körülmények között
177-178
10.4. Technikai képzés-készségfejlesztés
178-186
10.4.1. A fogalmak meghatározása
178-179
10.4.2. A technika és a mozgáskészség kapcsolata
179
10.4.3. A technikai készségek fajtái
180
10.4.4. A technikai képzés módszerei
180-186
10.4.4.1. A technikai képzés néhány általános szempontja
180-181
10.4.4.2. Az ismeretnyújtás módszerei
181
10.4.4.3. A technika oktatásának módszerei
182-184
10.4.4.4. A technika alkalmazásának oktatása
184
10.4.4.5. A hibajavítás főbb módszerei
184-186
A mozgástechnika fejlődése
185-186
10.5. A kondicionális képességek
186-311
10.5.1. A kondicionális képességek fogalma, alapvető fajtáik és kölcsönhatásaik
186-188
10.5.2. Az erő
188-238
10.5.2.1. Az erő fogalma és fajtái
188-194
10.5.1.2.2. Az erő felosztása tudományos szempontból
188-194
Az izomműködés munkamódjai
190-194
10.5.2.2. Az erőfejlesztés terhelési mutatói
194-199
A leugrási magasság és távolság megállapítása
198-199
10.5.2.3. Téves nézetek az erőfejlesztésben
200-202
10.5.2.4. Az erő fejlesztését befolyásoló tényezők
202-212
10.5.2.4.1. Az idegrendszeri tényezők közül
202
10.5.2.4.2. Hormonális tényezők
203
10.5.2.4.3. Idegélettani tényezők
203-204
10.5.2.4.4. Izomtani tényezők
204-208
10.5.2.4.5. Életkori tényezők
208
10.5.2.4.6. Az erőgyarapítás lehetőségei
208-209
Az erőfejlesztés illegális lehetősége
209
10.5.2.4.7. Napszaki tényezők az erőkifejtésben
209-210
10.5.2.4.8. Az edzésgyakoriság hatása az erő alakulására
210
10.5.2.4.9. Az évszakok hatása az erőfejlődésre
210-211
10.5.2.4.10. Az erőgyakorlatok hatékonysága
211-212
10.5.2.4.11. Az erőgyakorlatok térbeli szerkezete
212
10.5.2.5. Az általános erőfejlesztés módszerei
212-238
10.5.2.5.1. A kezdők módszere
212-214
10.5.2.5.2. Az izomkeresztmetszer-növelés módszerei
215-216
10.5.2.5.3. A szinkronizációs erőedzés-módszerek
216-217
10.5.2.5.4. Kombinált erőfejlesztő módszerek
217-219
10.5.2.5.5. Reaktív erőfejlesztő módszerek
220-223
A reaktív erőfejlesztés különleges hatásai
222-223
10.5.2.5.6. Erőállóképesség-fejlesztő módszerek
223-226
Az edzésgyakoriság az erőedzésben
224-225
Az általános erőfejlesztés módszerei hatásainak összefoglalása
225-226
10.5.2.5.7. Az izomrostarány az erőedzésben
226-229
Tűbiopsziás izommintavétel
227
Becslés a kondicionális képességek színvonala alapján
227
Helyből páros lábas felugrás eredménye szerinti eljárás
228
A BOSCO-féle becslési módszer
228
Rostösszetétel-becslés a dinamikus erőkifejtés alapján
229
Rostösszetétel-becslés a statikus erőkifejtés mérésével
229
A gyors rostok tömegarányának növelése
229
A lassú rostok tömeghányadának növelése
229
10.5.2.5.8. Az erőgyakorlatok célszerű végrehajtása
230-234
10.5.2.6. A speciális erőfejlesztés módszerei
234-238
10.5.2.6.1. Dobások variációs módszerrel
234-235
10.5.2.6.2. Ugrások variációs módszerekkel
235-236
10.5.2.6.3. Rajtolás variációs módszerekkel
236
10.5.2.6.4. Vágta-erőfejlesztés variációs módszerekkel
236-238
10.5.2.6.5. Az erő és vágtagyorsaság együttes fejlesztésének módszere
238
10.5.3. A gyorsaság
239-256
10.5.3.1. A gyorsaság fogalma és fajtái
239-243
A ciklikus gyorsaság modellezése
241-243
10.5.3.2. A gyorsaság értelmezése
243
10.5.3.3. A gyorsasági edzés feladatai
243-244
10.5.3.4. A gyorsaságfejlesztés módszerei
244-251
10.5.3.4.1. A reagálás fejlesztésének módszerei
244-246
10.5.3.4.2. Rajtgyorsasági módszerek
246-247
Szökdelég-guggolás-rajtolás
246
Mélybeugrással páros lábú távolugrás
246
Álló vagy térdelő rajt variációs módszerrel
247
10.5.3.4.3. Gyorsulásfejlesztő módszerek
247
10.5.3.4.4. Gyorskoordinációs módszerek
247-250
Futóiskolázás módszere
248-249
Repülő- és fokozófutás módszere
249
Vágtagyorsaság variációs módszerrel
249
Koordinációs futások módszere
249
Időrefutás módszere
249-250
10.5.3.4.5. A mozdulatgyorsaság-fejlesztés módszerei
250-251
10.5.3.5. Gyorsaságfejlesztés a fajlődés-érés korában
251-256
Szenzitív szakaszok
251-252
A lépésfrekvencia fejlesztési lehetőségei
252-253
Az elemi ideg-izom mozgásprogram végrehajtási sebességének javítása
253-256
10.5.4. Az állóképesség
256-187
10.5.4.1. Az állóképesség fogalma és fajtái
256-260
10.5.4.2. Az állóképesség néhány jellemzője
260-275
10.5.4.2.1. Állóképesség és öröklődés
260-261
10.5.4.2.2. Az aerob és az anaerob állóképesség fejlődése
261
10.5.4.2.3. Az aerob és anaerob kapacitás
261-264
10.5.4.2.4. Az aerob- és anaerob-küszöb
264-267
Az anaerob-küszöb megállapításának jelentősége
266
Az anaerob-küszöb meghatározásának feltételei
266-267
10.5.4.2.5. A Conconi-teszt
267
10.5.4.2.6. Állóképesség és táplálkozás
267-269
10.5.4.2.7. Magaslati edzés
269-270
10.5.4.2.8. Erőfejlesztés az állóképesség növelésében
270-272
10.5.4.2.9. Kompenzáló edzés és állóképesség
272-275
A vízbenfutás felfedezése
274
A vízbenfutás hatásai
274
A vízbenfutás módszerei
274-275
Testhelyet, mozgástanulás
274-275
A vízbenfutás terhelésadagolása
275
10.5.4.3. Az állóképesség fejlesztésének módszerei
275-287
10.5.4.3.1. Aerob hatású módszerek
275-280
Extenzív tartós folyamatos módszer
276
Közepes tartós, folyamatos módszer
276-277
Aerob intervall rendszer
278-279
Ismétléses módszer
279
Mini-intervall módszer
279-280
10.5.4.3.2. Aerob-anaerob hatású módszerek
280-282
Intenzív tartós, folyamatos módszer
280-281
Szabálytalan fartlek
281
Aerob-anaerob intervall módszer
282
A versenyszám-specifikus energianyerés növelési lehetősége
282
10.5.4.3.3. Aerob és anaerob hatású módszerek
282-283
Szabályozott fartlek
282-283
Sokmozgásos játékok módszere
283
10.5.4.3.4. Anaerob laktacid (gyorsasági) állóképességi módszerek
284
Anaerob laktacid ismétléses módszer
284
10.5.4.3.5. Anaerob alaktacid (vágta-állóképességi) módszerek
284
Anaerob alaktacid ismétléses módszer
284
10.5.4.3.6. A kötő- és támasztószövetek edzésének módszerei
284
Kötő- és támasztószövetek edzésmódszere
284
10.5.4.3.7. Kontroll- vagy versenymódszerek
284-285
10.5.4.3.8. Az állóképesség fejlesztése a fejlődés-érés korában
285-287
Aerob állóképesség
285-286
Anaerob állóképesség
286-287
Az állóképesség és a vágtagyorsaság kapcsolata
287
10.5.5. A hajlékonyság
288-309
10.5.5.1. A hajlékonyság fogalma és fajtái
288-289
10.5.5.2. A hajlékonyság a motoros képességek rendszerében
289-290
10.5.5.3. A hajlékonyságot meghatározó tényezők
290-293
10.5.5.4. A hajlékonyságfejlesztés céljai
293-294
10.5.5.5. A hajlékonyságfejlesztés edzéseszközei
294-299
A hajlékonyságfejlesztő gyakorlatok feletti vita
295
A statikus nyújtás, a stretching élettani alapjai
295-296
Az utánmozgásos nyújtó hatású gimnasztika gyakorlatanyaga
296
A stretching gyakorlatanyaga
296-298
A nyújtás hatékonysága
298-299
10.5.5.6. A hajlékonyság fejlesztésének módszerei
299-309
10.5.5.6.1. A nyújtó hatású utánmozgásos gimnasztika módszerei
299
10.5.5.6.2. A stretching
299-303
Általános módszertani szempontok
299-300
A stretching-technikák
300-302
A stretching és életkor
303
A stretching a hajlékonyságfejlesztő edzésegységen belül
303
A stretching-gyakorlatok adagolása
303
Az extrém hajlékonyságot igénylő tevékenységek
303
10.5.5.7. A hajlékonyság mérése
303-308
A hajlékonysági kihasználási fok megállapítása
303-304
Az izom-ízületi egyensúly vizsgálata
304-306
Egyéb hajlékonyságmérési eljárások
307
Hajlékonyságmérés egyszerű motoros tesztekkel
307
Sportág-, versenyszám-specifikus hajlékonyságmérés
307-308
Hajlékonyságmérő műszerek
308
10.5.5.8. A hajlékonyság fejlődése és fejlesztése a fejlődés-érés korában
309
10.5.6. A(z) (izom-) lazaság
309-311
10.5.6.1. A lazaság fogalma, értelmezése
309-310
10.5.6.2. Az autogén edzés
310
10.5.6.3. A lazaság fejlesztése autogén edzéssel
310-311
A lazaság vizsgálata
310-311
Az AT feltételei
311
Az AT gyakorlatai
311
10.6. A motoros képességek összefüggései
312
Függelék
313-342
Néhány sportág kiválasztási tesztjei és pontszámai
315-327
Birkózás
315
Cselgáncs
316
Evezés
317
Kajak-kenu
318
Kerékpár
319
Kézilabda
320
Labdarúgás
321-322
Ökölvívás
324
Röplabda
324-325
Torna-Ritmikus gimnasztika
326-327
A biológiai (morfológiai) életkor megállapításának módszere
328-332
A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése
333-335
A Conconi-teszt
336-342
A Conconi-teszt végrehajtása
337
Az adatfelvétel a Conconi-tesztnél
337-339
Ritmusszabályozó nélküli, egyszerűbb eljárás
337-339
Ritmusszabályozóval végezhető adatfelvételi eljárás
340
A Conconi-tesztnél felvett adatok feldolgozása, értékelése
340-341
Az anaerob küszöb alkalmazása az edzésgyakorlatban
341-342
Kolofon