A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése
Szerző:
Hautzinger Zoltán Cím: A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése
Megjelenési adatok: AndAnn Kft., Pécs, 2018. | ISBN: 978-963-89224-3-4

Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Büntető eljárásjog, Nemzetközi jog, Terrorizmus, Migráció, Európa, Menedékjog, Jog, Szabály, Migrációkutatás, Idegenjog, Idegen, ENSZ, Külföld, Nemzetbiztonság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Büntető eljárásjog, Nemzetközi jog, Terrorizmus, Migráció, Európa, Menedékjog, Jog, Szabály, Migrációkutatás, Idegenjog, Idegen, ENSZ, Külföld, Nemzetbiztonság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
Előszó
9-10
I. A migráció jelensége és kutatása
11-26
1.1. A migráció mint jelenség
11-13
1.2. A migráció típusai
13-21
1.2.1. Az állami főhatalom megváltozása szempontjából vizsgálható vándorlás (az intern és az extern migráció)
14
1.2.2. A migráció iránya szerinti csoportosítás (immigráció és emigráció)
14-15
1.2.3. A migrációban részt vevők száma szerinti csoportosítás (egyéni, többes, csoportos, tömeges migráció)
15
1.2.4. A migrációs hajlandóság szerinti differenciálás (szabad akaraton alapuló vagy kényszer szülte migráció)
16-17
1.2.5. A migráció (állandó vagy ideiglenes) tartalma szerinti csoportosítás
17
1.2.6. A migráció általános indíttatása szerinti tipizálás (gazdasági, politikai, ökológiai, kulturális migráció)
18-19
1.2.7. A migráció ellenőrzöttségén alapuló csoportosítás (legális-illegális, reguláris-irregurális, dokumentált-dokumentáltságon kívüli migráció)
20-21
1.3. A migráció kutatása és elméletei
21-25
1.3.1. A migrációt elősegítő tényezőkkel összefüggő elméletek
22-23
1.3.2. A nemzetközi migráció fennmaradásával összefüggő elméletek
23-24
1.3.3. A migráció társadalomra gyakorolt biztonsági hatásaival foglalkozó elméletek
24-25
1.4. Összegzés
25-26
II. A migráció szabályozása
27-55
2.1. A migráció jogi szabályozása
27-28
2.2. A migráció joga
29-31
2.3. A külföldi jog és a nemzetközi jog
31-32
2.4. Az idegen mint jogi fogalom
32-35
2.5. Az idegenjog
35-42
2.5.1. Idegenjog tágabb (általános) értelemben
35-36
2.5.2. Az idegenjog szűkebb (adminisztratív) természetszerű megközelítése
36
2.5.3. A magyar idegenjog nemzetközi és európai közjogi színterei
37-42
2.6. Az idegenjogi igazgatás mint szakigazgatás
42-52
2.6.1. A külföldiek igazgatása
43-45
2.6.2. Menedékjogi igazgatás
45-48
2.6.3. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályozása
48-49
2.6.4. Állampolgársági igazgatás
50
2.6.5. Az idegenrendészeti igazgatás
51-52
2.7. Az idegenjog és a munkajog sajátos viszonya
53-54
2.8. Összegzés
54-55
III. Migráció és a nemzetbiztonsági érdek védelme
57-70
3.1. Migráció és terrorizmus
57-59
3.2. Terrorizmus elleni küzdelem migrációs politikai természete
59-60
3.3. Nemzetbiztonsági érdek védelme az idegenjogban
60-64
3.4. Idegenrendészet és nemzetbiztonság
64-66
3.5. Menedékjogi kihívások a terrorizmus elleni küzdelemben
66-68
3.6. Nemzetbiztonsági hatások az állampolgársági jogban
68-70
3.7. Összegzés
70
IV. Migráció és bűnügyi tudományok
71-98
4.1. Az irreguláris migráció kriminalizálása
71-73
4.2. A krimmigráció
73-78
4.3. A migrációval összefüggő szankciók büntetőjogon kívüli lehetőségei
78-83
4.3.1. A migrációval vagy a külföldiekkel összefüggő szabálysértési jogi rendelkezések magyarországi példái
79-81
4.3.2. A migráció közigazgatási jogi szankcionálása
81-83
4.4. A migrációval és a külföldiekkel összefüggő bűnügyi helyzet értelmezésének lehetősége Magyarországon
83-91
4.4.1. Bűnügyi statisztikai adatok a regisztrált külföldi bűnelkövetőkre vonatkozóan
83-87
4.4.2. Migrációval közvetlen kapcsolatban értelmezhető bűncselekmények helyzete
87-91
4.5. A külföldiekkel összefüggő bűnügyi helyzet értelmezésének lehetősége egy európai migrációs célországban
91-93
4.6. A külföldiekkel összefüggő kriminalisztikai sajátosságok
93-97
4.7. Összegzés
97-98
V. Migráció és külföldiek a büntető anyagi jogban
99-130
5.1. A külföldiekre vonatkozó magyar büntetőjogi szabályozás fejlődése
100-103
5.2. A külföldiekre vonatkozó hatályos büntetőjogi rendelkezések általános természete
103-107
5.2.1. A kiutasítás
104-107
5.3. A külföldiséggel kapcsolatos tényállások
107-113
5.3.1. A külföldiek bizonyos csoportja, közössége sérelmére megvalósítható deliktumok köre
108-111
5.3.2. A külföldi illetőséggel összefüggő bűncselekmények
111-113
5.4. Az államhatár átlépésével közvetlenül összefüggő bűncselekmények
113-115
5.5. Az illegális migráció büntetőjogi szankcionálásának klasszikus példázatai
115-124
5.5.1. Az államhatár jogellenes átlépésének különböző lehetőségei
116-118
5.5.2. Az embercsempészés
118-121
5.5.3. A jogszerűtlen tartózkodás büntetőjogi következményei
121-124
5.6. Az illegális migráció támogatását büntető egyéb büntetőjogi tényállások
124-128
5.7. Összegzés
128-130
VI. Idegen a magyar büntetőeljárásban
131-159
6.1. Külföldi mint a büntetőprocedúra alanya
131-132
6.2. Külföldi az első bűnvádi perrendtartási szabályokban
132-134
6.3. A külföldiek büntető eljárásjogi megjelenése a 20. században
134-137
6.4. Az 1998. évi büntetőeljárási törvény külföldiekre vonatkozó sajátosságai
137-141
6.4.1. A külföldiekre vonatkozó hagyományos jogi intézmények
138-139
6.4.2. Az idegenekkel szembeni büntetőeljárás nemzetközi vonatkozásai
139-140
6.4.3. A külföldivel szembeni büntetőeljárást kizáró ok mint az 1998. évi Be. célszerűségi jogintézménye
140-141
6.5. A külföldiekkel és az irreguláris migrációval összefüggő szabályok a 2017. évi büntetőeljárási törvényben
141-158
6.5.2. Az anyanyelvhasználat elve
142-144
6.5.3. A külföldi joggyakorlását elősegítő rendelkezések
144-149
6.5.3.1. A külföldi terhelttel kapcsolatos szabályok
145-147
6.5.3.2. A külföldi sértettel vagy tanúval összefüggő rendelkezések
147-149
6.5.4. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
149-150
6.5.5. Külföldivel szembeni büntetőeljárást kizáró ok?
151-153
6.5.5.1. Az úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás kérdése
151-152
6.5.5.2. A menekültekre vonatkozó büntethetőségi akadály kérdése
152-153
6.5.6. A határzárral kapcsolatos büntető jogalkalmazás
153-158
6.6. Összegzés
158-159
VII. A külföldiekre vonatkozó büntetés-végrehajtási jogi szabályok
161-176
7.1. Az Európai Börtönszabályok külföldiekre adaptálható rendelkezései
163-164
7.2. A büntetés-végrehajtás átengedése
164-165
7.3. A nem magyar állampolgárok büntetés-végrehajtásának történeti példái
166-167
7.4. A külföldiekre vonatkozó magyar büntetés-végrehajtási szabályok irányvonalai
167-169
7.5. Anyanyelvhasználat a büntetés-végrehajtásban
169-170
7.6. A konzuli kapcsolattartás joga
170-171
7.7. A külföldi elítélt büntetése végrehajtására vonatkozó egyéb szabályok
172-173
7.8. A külföldi befogadása és a szabadságvesztés végrehajtásának gyakorlata
173-174
7.9. A kiutasítás végrehajtásának büntetés-végrehajtási feladatai
174-175
7.10. Összegzés
175-176
VIII. A migráció és az idegen honosság büntetőjogi megjelenésének nemzetközi példázatai
177-212
8.1. Az eltérő honosságú személyekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás alapjai és elvei
177-178
8.2. Az ENSZ dokumentumok büntetőjogi kapcsolata a külföldiekkel
178-181
8.2.1. ENSZ Alapokmánya és az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
179
8.2.2. Az ENSZ keretében elfogadott további nemzetközi emberi jogi egyezmények
180-181
8.3. Az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzetközi jogi szabályainak külföldiekre vonatkozó példái
181-184
8.4. A genfi egyezmény büntetőjogi aspektusai
184-186
8.5. A kiadatás nemzetközi jogi alapjai
186-192
8.5.1. A kiadatás fogalma és alaptézisei
186-188
8.5.2. A kiadatás nemzetközi jogi és Európa jogi szabályozása
188-190
8.5.3. A kiadatás és a menedékjog kapcsolata
190-192
8.6. A külföldiekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések az európai közjogban
192-201
8.6.1. A kiutasítás elvi kérdései az Európai Unióban
193-196
8.6.2. Az emberkereskedelem elleni uniós szabályozás idegenjogi aspektusai
196-198
8.6.3. A jogellenesen bevándorlók foglalkoztatásával összefüggő szankciós normák
198-200
8.6.4. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog
200-201
8.7. A külföldiekkel összefüggő büntetőjogi normák az Európai Unió egyes tagállamaiban
202-211
8.7.1. A külföldivel szemben alkalmazható büntetőjogi szankciók jellemzői
202-204
8.7.2. A külföldiség mint sajátos jogalanyiság megjelenése az egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban
204-207
8.7.3. A külföldiekkel kapcsolatos sajátos büntetőeljárási szabályok példái
207-208
8.7.4. Külföldiek a büntetés-végrehajtásban
209-211
8.8. Összegzés
211-212
IX. Összefoglalás, tézisek
213-224
9.1. A migráció alaptézisei és elméletei
213-214
9.2. A migráció szabályozásának természete
214
9.3. Idegenjog mint a migráció szabályozásának különösen fókuszált területe
214-215
9.4. Az idegenjog és a terrorizmus elleni küzdelem kapcsolata
215-216
9.5. A migrációs jog, idegenjog és a büntetőjog általános (nemzetközi) összefüggései
216-218
9.6. A külföldiek büntető anyagi jogi szabályozásának tézisei
218-219
9.7. A magyar büntető eljárásjog külföldiekkel összefüggő jellemzői
219-223
9.8. Külföldi a büntetés-végrehajtásban
223
9.9. Külföldi az egyéb bűnügyi tudományokban
224
Irodalomjegyzék
225-242
Kolofon
Hátsó borító