Módszertan

Hogyan szerezhetünk ismereteket a bennünket körülvevő társas világról? Mi a különbség a hétköznapi ember és a tudós által alkalmazott megismerési módok között? Yo! Fülünket sérti, és szívünk nem érti, Hogy rádiónk éjjel miért van tele nyugati zenével, Nem pedig nyugtató, szép magyar rappel, Javarészt külföldi folyik a médiából, Nem ezért jöttünk ide Levédiából, Magyaros zenét, Magyar szavakat, Hazafias rappereket, Hip-Hop-fiakat! Szép szöveget, erkölcsi témát, Ezeréves múlthoz hű magatartást! (Belga együttes: Majd megszokod! CD, 2002.) A fenti idézet egy napjainkban igen népszerű zenekar Magyar Nemzeti Hip-Hop-ot! című számának szövegrészlete, s éppúgy alkalmas egyes társadalmi jelenségek igen plasztikus bemutatására, mint az alábbi: , A nemzeti érzés szociológiai megközelítése során nem lehet egyezségre jutni abban, hogy mi az a közös kommunikációs alap, amelyet a nemzeti alapelvű szervezettség nyújt. Egyesek azt állítják, hogy a nemzetté fejlődést csak úgy lehet megérteni, ha a társadalmi-biológiai erők folyamatosságából indulunk ki, melyek a közös származásba és a közös ősökbe vetett hit alapján formálják az identitást. E szemlélet létjogosultságát azok a tudósok vitatják, akik azt állítják, hogy a nemzet mesterséges képződmény. E megközelítés a nemzetet úgy magyarázza, hogy csak egy múltbeli kivetítés, ami megvalósítható és valószínű nemzetképet teremt egy olyan ideológiai szférában, amelyből teljes mértékben hiányzik mind a megvalósíthatóság, mind a valószínűség.” (Csepeli-Örkény, 1996.3. o.) Mi a társadalomtudomány? Melyek a tudományos megismerés kritériumai? Hol húzódnak a határai? Ezeket a kérdéseket teszi fel sok szociológiai és filozófiai alapmunka, és némelyikük megkísérel válaszolni is rájuk. Mi ezt nem tesszük: nem kérdőjelezzük meg a szociológia tudomány voltát, nem szentelünk lényeges terjedelmet annak a kérdésnek, hogy melyek a tudományos megismerés kritériumai, határai. Ez a könyv mindössze bemutatja a társadalom tudományos megismerésének néhány, gyakrabban alkalmazott módszerét.