A modern állam és jog történetének alapjai

A 2000-2001-es tanévben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán sor került a jogi asszisztens felsőfokú szakképzés beindítására. A jogi asszisztens a jogászi szakmunka előkészítését, valamint egyetemi végzettséget nem igénylő jogi ügyintézést végez a gyakorlatban. Ezért nélkülözhetetlen számára, hogy a tételes, alapszintű jogi tanulmányok bevezetéseként, vagy ha úgy tetszik megalapozásaként jogtörténeti ismereteket szerezzen. E tárgy keretében sajátítja el a szükséges terminológiát, a jogi és politikai kultúrtörténet fontosabb elemeit, valamint az egyetemes alkotmányfejlődés és a jogfejlődés egyes intézményeit és elveit megismerve olyan sajátos gondolkodásmód birtokába jut, melyek „útjelző táblául” szolgálhatnak számára a hatályos joganyag gyakorlati alkalmazása során. A jogi asszisztens felsőfokú szakképzés tantárgyi rendszerében a jogtörténet nem kreditálható tárgyként van jelen, azaz a szakképzés során szerzett érdemjegy az egyetemi képzésbe való átlépés esetén a vizsgát nem váltja ki. így nem szükségszerű, hogy a tananyag megegyezzen a joghallgatók számára kötelező anyag tartalmával és mennyiségével. Az egyetemi hallgatók külön tárgyként, 2-2 féléven keresztül tanulnak magyar és egyetemes jogtörténetet. Ez a különválasztás a szakképzésben nem tűnt célszerűnek. Ezért az alábbiakban olyan tananyagot állítottam össze, mely a magyar és az egyetemes alkotmány- és jogtörténet legfontosabb elemeit összehasonlító jelleggel együtt tárgyalja a leendő jogi asszisztensek számára szükséges mélységben. Mint ahogy ezt a cím („A modem állam és jog történetének alapjai”) is tükrözi, azoknak az intézményeknek és elveknek a bemutatására törekedtem, melyek nyilvánvalóan fontos hatást gyakoroltak a modem polgári állam berendezkedésére és jogrendszerének kiépülésére. Bízom benne, hogy az írott forma nagyban megkönnyíti e szép és tanulságos tárgy alapjainak elsajátítását.