A büntető eljárásjog elmélete

Szerző: Herke Csongor
További szerzők: Fenyvesi Csaba; Tremmel Flórián
Cím: A büntető eljárásjog elmélete
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest, 2012. | ISBN: 978-963-995-083-2

„A magyar büntetőeljárás” (2001) és „Az új magyar büntetőeljárás” (2004) című pécsi tankönyvektől jelentős mértékben eltér ez a legújabb pécsi tankönyv: „A büntető eljárásjog elmélete” (2012). Legrövidebben, legtalálóbban ez az eltérés a német filozófiai irodalomban elteijedt „Aufhebung” - megszüntetve megőrzés - fogalmába sűríthető. Ami a megszüntetés körébe tartozik: a tanszék feladja azt a követelményt, hogy a tankönyv önmagában feldolgozza, tanulhatóvá tegye az összes büntető eljárásjogi szigorlati kérdést. Ennek fő oka a gyakori jogszabályváltozás. Az eredeti, 606 §-ból álló 1998. évi XIX. törvényt az alig eltelt tizenöt év alatt több mint félszáz Be. novella módosította! Ezeket a módosításokat egy-egy új (kiegészítő) fejezet elkészítésével, publikálásával igyekeztünk követhetővé tenni. Ehelyett a jövőben az éppen aktuális módosításokat könnyebben elkészithető, közzé tehető jegyzet formájában foglaljuk össze, ideértve nemcsak az egyes intézményekre vonatkozó törvényi részletrendelkezéseket, hanem a végrehajtási jogszabályok tartalmát és a joggyakorlat tendenciáit is. A jövőben tehát a szigorlati anyag dichotomikus jellegű mű lesz: hagyományos tankönyv - „A büntető eljárásjog elmélete” - foglalja össze a viszonylag lassan változó (változtatható) súlyponti kérdéseket. Ezzel szemben az akár évenként is kiadható - „A büntető eljárásjog gyakorlata” - foglalja össze a gyorsan változó (változtatható) részletkérdéseket. Ami a megőrzést illeti: a tanszék változatlanul arra törekszik, hogy az új tankönyvvel is biztosítsa egyfelől a szigorlatra való felkészülés elméleti megalapozottságát, másfelől pedig a szakdolgozatot írni kívánók elindulását. , ,A szélesre taposott stílus” (VAMBÉRY) elkerülése és a még tanulható és számon kérhető terjedelem kialakítása, azaz a tankönyvünk didaktikusságának fokozása érdekében e sorok után van elhelyezve a kötetben gyakran említett művekkel, jogszabályokkal, intézményekkel kapcsolatos RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE, továbbá ebben a jegyzékben vannak felsorolva azon ÁTFOGÓ JOGIRODALMI MŰVEK rövidítései is, amelyek általános témakörüknél és enciklopédikus jellegüknél fogva majdnem minden fejezetnél felemlítendők lennének (tankönyvek, kommentárok és tanulmánykötetek), és ezáltal a terjedelmet jelentősen és lényegében feleslegesen növelnék.

Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Büntetőeljárás, Bizonyítás, Kényszerintézkedések, Bírósági szak, Büntetőeljárás alapelvei, Büntetőeljárás előkészítő szakasza, Közbenső eljárás, Különleges eljárások
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Tartalomjegyzék

[5]-9

Előszó

[11]-12

Átfogó jogirodalmi művek

[13]-15

Egyéb összefoglaló művek

15-20

Idegen nyelvű alapművek

20-22

Szakfolyóiratok

[23]-25

Magyar nyelvű folyóiratok

[23]-24

Idegen nyelvű folyóiratok

24-25

I. Fejezet: A büntetőeljárás

[27]-46

1.1. A büntetőeljárás strukturális megközelítése

[27]-31

1.1.1.A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmak tevékenységének fontos része

[27]

1.1.2. A büntetőeljárás szakaszai

[27]-28

1.1.3. Az elsőfokú birósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete

28-31

1.2. A büntetőeljárás funkcionális megközelítése

31-33

1.2.1. A büntetőeljárás külső funkciói

31-33

1.2.1.1. Az anyagi büntetőjog érvényre juttatása

1.2.1.2. Az alaki törvényesség biztosítása

31-32

1.2.1.3. Az igazság elérése

32-33

1.2.2. A büntetőeljárás belső funkciói

1.3. A büntetőeljárás alanyai

33-35

1.3.1. A büntetőeljárás főszemélyei

33-34

1.3.2. A büntetőeljárás mellékszemélyei

34-35

1.4. A büntetőeljárás tartalma

1.5. A büntetőeljárás „válsága”

35-36

1.5.1. A büntetőeljárás a „régi kettős szorításban”

35-36

1.5.2. A büntetőeljárás „új kettős szorításban”

1.6. A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya

1.7. A büntető eljárásjog tudománya

1.8. A magyar büntető eljárásjog tudománya

39-40

1.9. A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz

40-41

1.9.1. Az ún. „bűnügyi tudományok”

1.9.2. Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog

40-41

Irodalom

41-46

II. Fejezet: A büntetőeljárás alapelvei

[47]-86

2.1. Az alapelvek lényegi ismérvei

[47]-48

2.2. Az alapelvek csoportosítása

48-50

2.3. Az „alapelv-infláció” veszélye

2.4. A régi és az új „vezérelvek” (szuperelvek) megjelenése

50-53

2.4.1. A tisztességes eljáráshoz való jog (elve)

51-52

2.4.2. Az ún. Jogállami büntetőeljárás” (elve)

2.4.3. A „fegyverek egyenlőségének” elve

52-53

2.4.4. Az alkotmányos büntetőeljárás

2.5. Az alapelvek normativitásának kérdése

2.6. Az alapelvek jelentősége-az igazságszolgáltatás ismérvrendszere

2.7. Egyes alapelvek

55-83

2.7.1. A hivatalbóliság elve

55-58

2.7.2. Az ártatlanság vélelme

58-62

2.7.3. A „nemo tenetur” elve

62-63

2.7.4. A védelem elve

63-65

2.7.5. A kontradiktórium elve

65-68

2.7.6. A nyilvánosság elve

68-69

2.7.7. A bizonyítékok szabad mérlegelésének az elve

70-72

2.7.8. A közvetlenség elve

72-75

2.7.9. A szóbeliség elve. Az anyanyelvhasználat elve

75-77

2.7.10. A jogorvoslati jogosultság elve

77-79

2.7.11. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve

79-82

2.7.12. A bírósági eljáráshoz való jog. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása

82-83

Irodalom

83-86

III. Fejezet: Az alanyok

[87]-124

3.1. A büntetőügyekben eljáró hatóságok

[87]-98

3.1.1. A bíróság

[87]-90

3.1.2. Az ügyész

91-94

3.1.3. A nyomozó hatóságok

3.1.4. Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása

94-98

3.2. A résztvevők

98-117

3.2.1. A terhelt

98-101

3.2.2. A védő

101-106

3.2.3. A sértett

106-117

3.2.3.1. A „csak” sértett

107-108

3.2.3.2. A magánvádló

108-110

3.2.3.3. A pótmagánvádló

110-111

3.2.3.4. A magánfél

111-117

Irodalom

117-124

IV. Fejezet: A bizonyítás

[125]-183

4.1. Az eljárási cselekményekről általában

[125]-128

4.2. A bizonyítás meghatározása

128-132

4.3. A bizonyíték fogalma

132-136

4.4. A bizonyítékok osztályozása

136-138

4.5. A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői

138-143

4.6. A jogellenes bizonyítékok alapkérdései

143-147

4.7. A „titkos” bizonyítékok főbb problémái

147-150

4.8. Az egyes bizonyítékok

150-174

4.8.1. A tanúvallomás

150-155

4.8.2. A terhelt vallomása

155-161

4.8.3. A szakvélemény

161-168

4.8.4. A tárgyi bizonyítási eszköz

168-169

4.8.5. Az okiratok

169-170

4.8.6. A szemle

170-171

4.8.7. A helyszínelés (helyszíni kihallgatás)

171-172

4.8.8. A bizonyítási kísérlet

172

4.8.9. A felismerésre bemutatás

172-173

4.8.10. A szembesítés

173-174

4.8.11. A szakértők párhuzamos meghallgatása

174

Irodalom

174-183

V. Fejezet: A kényszerintézkedések

[184]-222

5.1. A kényszerintézkedések felosztása

[184]-186

5.2. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések

186-206

5.2.1. Az előzetes letartóztatás

186-195

5.2.2. Az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések

195-202

5.2.2.1. A lakhelyelhagyási tilalom

196-197

5.2.2.2. A házi őrizet

198-199

5.2.2.3. Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására

199

5.2.2.4. Az óvadék

199-201

5.2.2.5. A távoltartás

201-202

5.2.3. Az ideiglenes kényszergyógykezelés

202-204

5.2.4. Az őrizetbevétel

204-206

5.2.5. Az elővezetés

206

5.3. Más emberi jogokat korlátozó kényszerintézkedések

207-222

5.3.1. A házkutatás

207-209

5.3.2. A motozás

210-211

5.3.3. Lefoglalás

211-213

5.3.4. A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés

213-214

5.3.5. A zár alá vétel (bűnügyi zárlat)

214-216

5.3.6. A biztosítási intézkedés

216

5.3.7. Eljárási szankciók

217-218

5.3.7.1. A rendbírság

217

5.3.7.2. A testi kényszer alkalmazása

217

5.3.7.3. Egyéb eljárási szankciók

217-218

Irodalom

218-222

VI. Fejezet: A büntetőeljárás előkészítő szakasza

[223]-258

6.1. A büntetőeljárás feltételei

224-226

6.2. A nyomozás szerepe, menete

226-228

6.3. A feljelentési jogosultság és kötelezettség. A feljelentés módja

228-230

6.4. A nyomozás megkezdése (intézkedések és határozatok a feljelentés alapján)

230-234

6.5. A nyomozás lefolytatása (teljesítése)

234-247

6.6. A nyomozási bíró eljárása

247-249

6.7. Jogorvoslat a nyomozás során

249-251

6.8. A nyomozás lezárása

251-254

Irodalom

254-258

VII. Fejezet: A közbenső eljárás

[259]-268

7.1. A vádemelés

[259]-264

7.2. A tárgyalás előkészítése

264-266

Irodalom

266-268

VIII. Fejezet: A bírósági szak

[269]-371

8.1. Az elsőfokú tárgyalás fő szabályai

[269]-278

8.1.1. A tárgyalás jelentősége. A tárgyalás monista és dualista rendszere

[269]-270

8.1.2. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása. A tárgyalásvezetés főbb modelljei

271-272

8.1.3. Jelenlét az elsőfokú tárgyaláson és az ennek biztosítására szolgáló intézkedések

273

8.1.4. A bizonyítás felvétele, mellőzése és kiegészítése

273-274

8.1.5. A vád elejtése és módosítása

274-276

8.1.6. Perbeszédek és felszólalások

276-278

8.2. A büntetőeljárás differenciálása

279-310

8.2.1. A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei

279-281

8.2.2. A terhelt személyéhez kötődő különeljárások

281-287

8.2.2.1. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás

281-283

8.2.2.2. A katonai büntetőeljárás

283-284

8.2.2.3. Eljárás a távollévő terhelt ellen

285

8.2.2.4. A jogi személy elleni büntetőeljárás

285-287

8.2.3. A büntetőeljárás egyszerűsítése

287-293

8.2.3.1. A gyorsított eljárás (bíróság elé állítás)

288-290

8.2.3.2. A vádelhalasztás

290-291

8.2.3.3. A büntetőparancs (tárgyalás mellőzése)

291-292

8.2.3.4. A Eljárás kiemelt jelentőségű ügyekben

292-293

8.2.4. Megegyezésen alapuló eljárások

293-301

8.2.4.1. A mediáció (közvetítői eljárás)

295-297

8.2.4.2. A vádalku

297-301

8.2.5. A sértetti vádképviselet

301-310

8.2.5.1. A magánvádas eljárás

301-307

8.2.5.2. A pótmagánvádas eljárás

307-310

8.3. Az elsőfokú tárgyaláson hozott határozatok

310-321

8.3.1. A bírósági határozatok csoportosítása és a határozathozatal

310-311

8.3.2. Az eljárást megszüntető végzés

311

8.3.3. Az elsőfokú ítélet

312-313

8.3.4. Az ügydöntő határozat közlése

313

8.3.5. A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság jelentősége

314-316

8.3.6. A jogerő

316-321

8.3.6.1. A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái

316-318

8.3.6.2. A jogerőre képes határozatok

318-319

8.3.6.3. A jogerőre emelkedés időpontja

319

8.3.6.4. A jogerő hatásai

320

8.3.6.5. A jogerő terjedelme

320

8.3.6.6. A jogerő feloldása

321

8.4. A perorvoslatok

321-337

8.4.1. A perorvoslatok fogalma és felosztása

321

8.4.2. A perorvoslatok fő kérdései

321-337

8.4.2.1. Hány fokú legyen a (rendes) perorvoslati rendszer?

322-324

8.4.2.2. Milyen legyen a felülbírálat terjedelme?

324-326

8.4.2.3. Milyen legyen a fellebbviteli bíróság döntési jogköre?

326-327

8.4.2.4. A súlyosítási tilalom

327-331

8.4.2.5. Az eljárási szabálysértések (error in procedendo) csoportosítása és következményeik

331-332

8.4.2.6. A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai

332-336

8.4.2.7. A végzés elleni fellebbezés

337

8.5. A fellebbezésre jogosultak. A fellebbezés alapja, hatálya, bejelentése, visszavonása

337-339

8.6. A másodfokú bírósági eljárás előkészítése és lefolytatása

339-345

8.6.1. A másodfokú bírósági eljárás előkészítése

339-340

8.6.2. A fellebbezési tanácsülés

340

8.6.3. A fellebbezési nyilvános ülés

340-341

8.6.4. A fellebbezési tárgyalás

341-342

8.6.5. A másodfokú határozatok

342-345

8.7. A harmadfokú eljárás

345-347

8.8. A megismételt eljárás

347-349

8.8.1. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése

347-348

8.8.2. A megismételt eljárás szabályai

348-349

8.9. A rendkívüli perorvoslatok

349-360

8.9.1. A ténykérdésekkel összefüggő rendkívüli perorvoslat

349-353

8.9.2. A jogkérdésekkel összefüggő rendkívüli perorvoslatok

353-360

8.9.2.1. A felülvizsgálat

353-357

8.9.2.2. A törvényességi jogorvoslat

357-358

8.9.2.3. A jogegységi eljárás

358-359

8.9.2.4. Az alkotmányjogi panasz

359-360

Irodalom

360-371

IX. Fejezet: A különleges eljárások. A határozatok végrehajtása

[372]-382

9.1. A különleges eljárások fogalma, közös szabályai és felosztása

[372]-373

9.2. A büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos különleges eljárások

373-375

9.3. A „nemzetközi vonatkozású” eljárások

375-377

9.4. Egyéb különleges eljárások

377-378

9.5. A határozatok végrehajtása

378-379

Irodalom

379-382

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

A büntető eljárásjog elmélete

Tartalomjegyzék