A fogyasztói magatartás alapjai corvina logo

Szerző: Hofmeister-Tóth Ágnes
Cím: A fogyasztói magatartás alapjai
Sorozatcím: Marketing szakkönyvtár | Sorozat szerkesztő: Veres Zoltán
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. | ISSN: 1787-3703 | ISBN: 978-963-05-9532-2

coverimage Hofmeister-Tóth Ágnes kandidátus a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékén egyetemi tanár. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet. 1981-ben a University of Sydney-n angol mint idegen nyelv tanári diplomát is szerzett. Pályafutását az egyetem Ipargazdaságtan tanszékén kezdte, majd 1990 és 2005 között az egyetem Marketing tanszékének oktatója. A közgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot 1994-ben szerezte meg az MTA-n. Tudományos kutatóként és vendégprofesszorként hosszabb-rövidebb időt töltött kutatással és oktatással különböző egyetemeken: University of Virginia Charlottesville (USA), University of Califomia Berkeley (USA), London Business School (UK), Hosei University (Tokió, Japán), City University London (UK), Purdue University West-Lafayette (USA), Northwestern University Evanston (USA), Bordeaux Business School (Franciaország), Universitat Passau, Technische Universitat Berlin (Németország), Wirschaftsuniversitat Wien (Ausztria). 2006-2013 között a Gazdálkodástudományi Kar dékánja volt, a Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéket 2005-től nyolc éven át vezette. O szervezte meg a karon a bolognai rendszerű alapszakok bevezetését 2006-ban, majd a mesterszakok indítását 2008-ban. 0 a szakvezetője a Kereskedelem és Marketing alapszaknak. Dékáni pályafutása alatt jelentős szerepet játszott a kar nemzetköziesedésében, és a kar két nemzetközi programakkreditációjának a megszerzésében. Számos szak és tankönyv szerzője, több mint 200 tudományos közleménye jelent meg magyar, valamint angol és német nyelven. 2013-ban megkapta az MTA Marketingtudományi Albizottság publikációs nívódíját. Szakterülete a fogyasztói magatartás, fenntartható fogyasztás, kulturális különbségek, valamint a tárgyalástechnika. Több nemzetközi összehasonlító empirikus vizsgálatban vett részt. Ezek közül kiemelkedő az ACE/EVE nemzetközi érték kutatás, az EUROMOVE, a Wine consumption patterns, a Norvég alap, és a Cognitive age and Consumer behavior of the 50+ generation. OTKA kutatási projektjei: Fogyasztói Bizalom Index (1998-2002), Márkaszemélyiség és értékek (1999-2001), Borfogyasztási szokások (2000-2002), Fogyasztói elégedettség (2000-2002), a Fogyasztóvá válás folyamata Magyar-országon (2006-2009), valamint a KKV-k marketingorientációja (2009-2013). A TÁMOP kutatási projekt Fenntartható és környezettudatos fogyasztás alprojektjének vezetője volt 2010 és 2013 között. 2005-2012 között az MTA Marketingtudományi Bizottságának alelnöke volt. Tagja több hazai és külföldi szakmai-tudományos szervezetnek. 2010-ben beválasztották a brüsszeli székhelyű EFMD (European Foundation for Management Development) EPAS (European Programme Accreditation System) Bizottságba, majd 2013-ban beválasztották az EFMD igazgatótanácsába (Board of EFMD). 2013-ban a franciaországi EMLYON Business School beválasztotta nemzetközi tanácsadó testületé tagjai sorába. Szerkesztőbizottsági tagja a European Journal of Cross Cultural Competence and Management folyóiratnak, valamint a Central European Business Review-nak.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Marketing, Motiváció, Marketingstratégia, Fogyasztó, Fogyasztói döntés, Vásárlás, Vásárló
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-6
A szerzőről
7
Előszó
8
Bevezetés
9-14
   Kik határozzák meg, hogy a fogyasztók mit vásárolhatnak?
9-10
   A fogyasztás növekedése a világban
10-12
   Mi a fogyasztói magatartás?
12-14
   Felhasznált irodalom
14
1. A kultúra és a fogyasztói magatartás
15-52
   Bevezetés
15
   1.1. Mi a kultúra?
15-16
   1.2. A kultúra tanulása
16-21
      Hofstede kulturális dimenziói
18-21
         Hatalmi távolság
18-19
         Individualizmus/kollektivizmus
19
         Maszkulinitás/nőiesség
19-20
         Bizonytalanságkerülés
20
         Időorientáció (konfuciusi dinamizmus)
20-21
   1.3. Hogyan befolyásolja a kultúra a fogyasztói magatartást?
21-27
      1.3.1. Kommunikáció és nyelv
22-23
      1.3.2. Hit és vallás
23
      1.3.3. Az idő felfogása
24
      1.3.4. Öltözködés és megjelenés
24-25
         Barbie Japánban
24-25
      1.3.5. Étkezési szokások
25
      1.3.6. Rituálék, ceremóniák
25-27
   1.4. Kulturális értékek és normák
27-49
      1.4.1. Az értékek és a fogyasztói magatartás kapcsolata
27-33
         Mások felé irányuló értékek
29
         Környezet felé irányuló értékek
29
         Önmagunkra irányuló értékek
29-33
            Mások felé irányuló értékek
29-30
               Egyéni/kollektív
29
               Romantikus érdeklődés
29-30
               Felnőtt/gyerek viszony
30
               Férfiasság/nőiesség
30
               Verseny/együttműködés
30
               Fiatalság/öregség
30
            Környezet felé irányuló értékek
30-31
               Tisztaság
30
               Teljesítmény/státusz
31
               Tradíció/változás
31
               Kockázatvállalás/biztonság
31
               Problémamegoldó/fatalista
31
               Természet
31
            Önmagunkra irányuló értékek
32-33
               Aktív/passzív
32
               Materializmus
32
               Kemény munka/pihenés
32
               Elalasztott/ azonnali jutalmazás
32
               Érzéki megerősítés
32-33
               Humor/komolyság
33
      1.4.2. Az értékek mérése
33-38
         Rokeach értékmérő rendszere (RVS)
33-38
            Kahle-értéklista (List Of Values = LOV)
35-37
            Schwarz-értékskála (Value Scale - SVS)
37
            Az Y generáció értékrendje
37-38
      1.4.3. Eszköz-cél lánc modell
39-40
         A magyar nők számára legfontosabb a szeretteik biztonsága
40
      1.4.4. Az értékek dinamikája és változása
41
      1.4.5. Értékváltozások Magyarországon
41-44
         A magyar fiatalok gazdaságra vágynak
42-44
            A hazai tinédzserek számára fontos értéket képvisel a büntetés
42-44
      1.4.6. A kulturális értékek megjelenése a reklámokban
44-45
      1.4.7. Viselkedési normák, szokások
45-46
         Országok és szokások
45-46
      1.4.8. Makrokultúra/mikrokultúra
46-49
         A magyarországi cigányság kultúrája: Etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája?
46-47
         A cigány gyermek
47-48
         Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek
48
         Kik azok a hipsterek?
49
   Összefoglalás
49
   Felhasznált irodalom
50
   Ellenőrző kérdések
50
   Feladatok
51
   Fogalamak, tárgyszavak
51-52
2. Társadalmi rétegződés és életstílus
53-83
   Bevezetés
53
   2.1. A társadalmi rétegződés
53-60
      Az ESOMAR társadalmi kategória tartalma és megoszlása
55-56
      2.1.1. Státusz
56-57
      2.1.2. A társadalmi osztály és a fogyasztói magatartás
58-59
         Aranykalitkában (részlet)
58-59
      2.1.3. Társadalmi mobilitás
59-60
         13 millió forint egy láda pezsgőért
60
   2.2. Életstílus
60-77
      2.2.1. Az életstílus-fogalom eredete
62
      2.2.2. Pszichografikai kutatások
63-65
      2.2.3. Az életstílus-szegmentációk típusai
65-71
         VALS (Values and lifestyles=értékek és életstílusok)
65-67
         A VALS-csoportok rövid leírása
67-69
         A Sinus-miliő modell
69-71
            A miliők rövid leírása
70-71
               Társadalmi vezető miliők
70
               Tradicionális miliő
70
               Többség miliők
71
               Hedonista miliők
71
      2.2.4. Magyarországi életstílus-vizsgálatok
71-76
         Young and Rubicam (Cross Cultural Consumer Characteristics - 4Cs)
72-75
         Az életstíluscsoportok rövid ismertetése
73-75
         GfK életstílus-kutatás
75-76
         A különböző életstíluscsoportok rövid jellemzése
76
      2.2.5. Életstílus-kutatások felhasználási területei
76-77
   2.3. Társadalmi szerepek
77-81
      Billegő kalap - Változó férfiszerepek itthon
79
      Megváltozott nemi szerepek
79
      A dzsentri tovább él
80
      A feminin és a maszkulin férfi
80
   Összefoglalás
81-82
   Felhasznált irodalom
82
   Ellenőrző kérdések
82
   Feladatok
83
   Fogalmak, tárgyszavak
83
3. Referenciacsoport és csoportbefolyás
84-109
   Bevezetés
84
   3.1. A fogyasztói magatartást meghatározó társadalmi és csoporthatások
84-85
   3.2. A referenciacsoport
86-94
      3.2.1. A referenciacsoportok típusai
86-90
         Ismert emberek mint reklámarcok
88
      3.2.2. A csoporttal való azonosulás típusai
90-91
      3.2.3. A csoportos befolyás fajtái
91-94
         Példa a normatív funkcióra
92-93
         EMO: Divat vagy életstílus?
94
   3.3. A referenciacsoportok befolyása a termékek és a márkák választására
94-102
      A magyar yuppie (részlet)
96-98
      3.3.1. Személyes befolyás
98-102
         3.3.3.1. Közösségi oldalak
98-102
            Márkák, irány a Facebook
99
            Véleményvezetők
100-102
   3.4. Az innováció terjedése
102-107
      3.4.1. Az innováció meghatározása
102-107
         Mely cégek költenek a legtöbbet innovációra?
106-107
   Összefoglalás
107
   Felhasznált irodalom
108
   Ellenőrző kérdések
108
   Feladatok
108
   Fogalmak, tárgyszavak
109
4. Család és háztartás
110-149
   Bevezetés
110
   4.1. A háztartás fogalma, funkciói, szerkezete
110-132
      4.1.1. A háztartás fogalma
111-112
         Az 1980-as népszámlálás családfogalma
111
         1990. évi népszámlálás háztartásfogalma
111
      4.1.2. Családformálódás, háztartásszerkezet, családstruktúra
112-117
         Otthon maradnának a magyar fiatalok
116-117
      4.1.3. Munkamegosztás a háztartásban
117-120
         Háztartásimunk-megosztűs - Azonosságok és különbségek Európában (részlet)
118-119
         Nemzetközi kitekintés
119-120
      4.1.4. A lakossági jövedelmek színvonalának és szerkezetének alakulása
120-124
         A lakosság jövedelemelvárásai, szubjektív megélhetési költségek
121
         A vásárlóerő alakulása
121-122
         Vásárlóerő index Európában
122-124
      4.1.5. A magyar háztartások kiadási szerkezete
124-132
         Hová tűnt a rezsicsökkentés hatása?
125-126
         Erősödött a hagyományos kereskedelmi csatornák súlya
126-127
         4.1.5.1. A háztartások fogyasztása jövedelmi ötödök szerint
127-128
         4.1.5.2. A háztartások fogyasztása régiók szerint
128-130
         4.1.5.3. Tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság
130-132
            GFK TEMAXr: Az okostelefonoké és tableteké a jövő
131-132
               Információs technológia: masszív növekedés, középpontban a tabletek
131
               Telekommunikáció: a jövő az okostelefonoké
131-132
   4.2. Döntési szerepek a családban
132-135
      4.2.1. Családi életciklus
133-135
   4.3. A szinglik csoportja
135-136
   4.4. Az idősek piaca
137-141
      Fogyasztó 50 felett
137
      Kik tartoznak a szeniorpiachoz?
138-139
      4.4.1. Idősek a reklámokban
139-141
         Gond van a sztereotípiákkal
139-140
         Speciális réteg, speciális problémákkal
140
         Maradnak a gyógyszerek?
140-141
   4.5. A gyermek mint célcsoport
141-147
      A gyermekek mint önálló fogyasztók
141-142
      A gyermek mint befolyásoló
142-144
         A gyermekek és a fogyasztói társadalom
143-144
      A gyerekek mint a jövő piaca
144
      4.5.1. A gyerekek és a reklámok
144-147
         Hogyan szerettetik meg a gyerekekkel a hipermarketeket? (részlet)
145-147
   Összefoglalás
147
   Felhasznált irodalom
148
   Ellenőrző kérdések
148
   Feladatok
148-149
   Fogalmak, tárgyszavak
149
5. A percepció
150-177
   Bevezetés
150
   5.1. A percepció meghatározása
151
   5.2. Az érzékelés és az észlelés
151-164
      5.2.1. A percepció fogalma
151-152
      5.2.2. Érzékszerveink és az ingerek
152-161
         5.2.2.1. Látás
152-158
            Érzéki csalódás a kávéház fala
153
            A színek jelentése
154-155
            A színek és a csomagolás
155
            A színek jelentése és gyógyító felhasználásuk lehetőségei
156-157
            A rózsaszín szalag
158
         5.2.2.2. Illatok
158-159
         5.2.2.3. Ízek
159-160
         5.2.2.4. Zene és hangok
160-161
         5.2.2.5. Tapintás
161
      5.2.3. Az abszolút, a végső és a különbségi küszöb
162-164
         Weber-szabály
163-164
   5.3. Az észlelés szelektivitása és a figyelem
164-168
      5.3.1. A figyelem felkeltését befolyásoló külső tényezők
165-167
         a) Intenzitás és méret
165
         b) Pozíció
166
         c) Kontraszt
166
         d) Újdonság
166-167
         e) Ismétlés
167
         f) Mozgás
167
      5.3.2. A figyelemre ható belső tényezők
167-168
         a) Érdeklődés, szükséglet, motívumok
167-168
         b) Elvárások
168
   5.4. A percepció rendezőelvei
168-171
      Alak és háttér
169
      Csoportosítás
169-171
         a) Hasonlóság
170
         b) Közelség/szomszédosság
170
         c) A jó forma elve
170
         d) A folyamatosság elve
171
      Lezárás
171
   5.5. Szubliminális percepció
171-172
   5.6. A percepciós folyamat marketingszempontból fontos területei
172-175
      5.6.1. A fogyasztók árészlelése
173-174
         a) A referenciaár
173
         b) Az ár mint a minőség jelzője
173
         c) Asszimiláció és kontraszt
174
      5.6.2. Márkaimázs és pozicionálás: észlelési térkép
174-175
   Összefoglalás
175-176
   Felhasznált irodalom
176
   Kérdések
176
   Feladatok
177
   Fogalmak, kulcsszavak
177
6. Tanulási elméletek
178-200
   Bevezetés
178
   6.1. A tanulás fogalma
178-180
      A tanulás különböző formái
179-180
   6.2. Inger-válasz (S-R)elméletek
180-189
      6.2.1. Klasszikus kondicionálás
180-184
         6.2.1.1. A klasszikus kondicionálás és a fogyasztói magatartás
181-184
            Gorn kísérlete
182
      6.2.2. Operáns kondicionálás
184-189
         6.2.2.1. A megerősítés módjai
186
         6.2.2.2. Az operáns kondicionálás és a fogyasztói magatartás
186-189
   6.3. A kognitív tanulási elméletek
189-192
      6.3.1. A gondolkodás szerepe a vásálók döntéseiben
190-191
      6.3.2. Tanulás megfigyeléssel
191-192
   6.4. A tanulás és az agyféltekék működése
192-193
   6.5. Emlékezés és felejtés
193-198
      6.5.1. Memória
193-196
         1. Érzéki memória
194
         2. Rövid távú memória
194
         3. Hosszú távú memória
195
         Az internet átalakítja az agyat
195
         Digitális bennszülöttek és bevándorlók
195-196
         Kommunikáció: A kör bezárul
196
      6.5.2. A felejtés
196-198
   Összefoglalás
199
   Felhasznált irodalom
199
   Ellenőrző kérdések
199
   Feladatok
200
   Fogalmak, tárgyszavak
200
7. Motiváció és személyiség
201-233
   Bevezetés
201
   7.1. A motiváció fogalma
201-202
   7.2. A motivációs folyamat
203-206
      7.2.1. A motívumok osztályozása
203-206
         Fiziológiai szükségletek (ösztönök)
204-205
         Elsődleges ösztönök
205
         Tanult motívumok
205-206
   7.3. Motivációs elméletek
206-213
      7.3.1. Maslow motivációs elmélete
207-210
         A gyorsan kielégítendő vágyak világán túl - A Culinaris weboldalán olvasható ajánlás
209
      7.3.2. McClelland motivációs elmélete
210-211
      7.3.3. Motivációs konfliktus
211
      7.3.4. Motivációkutatás a marketingben
212-213
   7.4. A személyiség
213-225
      7.4.1. Freud és a marketing
215-218
      7.4.2. Az énképelmélet
218-222
      7.4.3. Márkaszemélyiség
222-225
   7.5. Az érzelmek szerepe
225-229
      7.5.1. Az érzelmek szerepe a vásárlási döntésben
228-229
         Cipőmanufaktúrák
229
   Összefoglalás
230-231
   Felhasznált irodalom
231-232
   Ellenőrző kérdések
232
   Feladatok
232-233
   Fogalmak, tárgyszavak
233
8. Az attitűd
234-257
   Bevezetés
234
   8.1. Az attitűd fogalma és elméleti megalapozása
234-238
      8.1.1. A különböző attitűddefiníciók közös vonásai
235
      8.1.2. Az attitűd többdimenziós felfogása
236-238
         Danone Activia
238
         Méz
238
   8.2. Az attitűd jellemző vonásai
238-239
      Az attitűdnek tárgya van
238-239
      Az attitűdnek iránya, foka és intenzitása van
239
      Az attitűdnek struktúrája van
239
      Az attitűd tanulható
239
   8.3. Az attitűd funkciói
240-242
      1. Igazító vagy alkalmazkodási funkció
240
      2. Az énvédő funkció
241
      3. Az értékkifejező funkció
241-242
      4. Az ismeret funkció
242
   8.4. Az attitűd kialakításának forrásai
242-246
      Személyes tapasztalat
242-243
      Szükségletek
243
      Szelektív észlelés
243
      Személyiség
244
      Csoportkapcsolatok
244-245
         a) Család
244
         b) Referenciacsoportok
244
         c) Kultúra és szubkultúra
245
      Egyéb befolyásoló tényezők
245-246
         Fluor és Péterfy Bori a Vodafone kampányában
245-246
   8.5. Az attitűd és a magatartás
246-248
      1. Az attitűd erőssége
246-247
      2. Más attitűdök létezése
247
      3. Az attitűdre való reakcióképesség
247
      4. A társadalmi környezet szituációs tényezői
247-248
         Hadjárat a palackozott víz ellen: Aki aggódik a környezetért, a csapvizet választja
248
   8.6. Az attitűd mérése
248-252
      8.6.1. Az attitűdkomponensek mérése
251-252
   8.7. Az attitűd megváltoztatása
252-255
      Mi mindent tehetünk egészségünkért?
254-255
   Összefoglalás
255
   Felhasznált irodalom
255-256
   Ellenőrző kérdések
256
   Feladatok
256-257
   Fogalmak, tárgyszavak
257
9. Vásárlási döntési folyamat
258-300
   Bevezetés
258
   9.1. A vásárlási szituáció osztályozása
258-261
      9.1.1. A szituációs befolyás jellemzői
260
      9.1.2. A szituációs befolyás típusai
261
   9.2. A vásárlói döntések típusai
261-266
      9.2.1. Impulzusvásárlás
262-264
         Boltkór: Mikortól betegség a vásárlás
263-264
            "Csak megjutalmazom magam"
263
            Mikortól kóros a vásárlás?
263-264
      9.2.2. Rutindöntések, szokásokon alapuló döntések
264-265
      9.2.3. Korlátozott problémamegoldás
265-266
      9.2.4. Kiterjesztett "igazi" vásárlási döntés
266
   9.3. A vásárlási döntési folyamat szakaszai
266-300
      9.3.1. Problémafelismerés
267-268
      9.3.2. Információkeresés és -értékelés
268-275
         A szájreklám néha fontosabb, mint a hirdetések
269-270
         Vásárlás előtt leginkább ismerőseinkre hallgatunk
270-271
         Az online és az offline források használatának gyakorisága
271-273
            Az Internet mint információforrás
273
         9.3.2.1. Milyen tényezők befolyásolják az információkeresést?
273-274
         9.3.2.2. Az észlelt kockázat
274-275
            Hogyan kezelik a fogyasztók a kockázatot?
275
      9.3.3. Az értékelés és a választás szakasza
276-279
         Kompenzációs döntési szabályok
277-278
         Nem kompenzációs döntési szabályok
278
         Ezek a legszerethetőbb márkák
279
      9.3.4. Üzletválasztás és vásárlás
280-292
         Az üzlet imázsa
280-282
            Magyarország legjobb bevásárlóközpontjai - 2013. április 16., International Service Check
280-282
               Elsődlegesen vizsgált szempontok
281-282
               Kiszolgálás színvonala az ételudvarban
282
               A kiszolgálás színvonala a szupermarketekben
282
         Kiskereskedelmi hirdetés
283
         Az üzlet elhelyezkedése és mérete
283
         9.3.4.1. Üzleten belüli döntések
283-289
            Mi befolyásolja a nem tervezett vásárlásokat?
283-289
               Pozíció
285-286
               A nők és az idősebbek tudatosabb vásálók
287-288
         9.3.4.2. Vásárlás
289-292
            Fizetési módok, banki átutalás, utánvétel, online bakkártyás fizetés
289-291
            A vásárlás élmény vagy munka?
291-292
               Shoppingolni
291-292
      9.3.5. Vásárlás utáni folyamatok
292-300
         A termék elhasználása, eldobása
293
         A vásárlás értékelése: elégedettség/elégedetlenség
293-297
            Panaszkodnak-e a fogyasztók?
295-296
            Így higgyünk a reklámoknak - Csak kamu a sok akció
296-297
         Összefoglalás
298
         Felhasznált irodalom
298-299
         Ellenőrző kérdések
299
         Feladatok
300
         Fogalmak
300
Hátsó borító