Az értelmezett Alkotmány
Szerkesztők: Holló András; Balogh Zsolt GyörgyCím: Az értelmezett Alkotmány
Megjelenési adatok: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2000. | ISBN: 963-9221-26-0
„Az Értelmezett Alkotmány” első kötetének anyagát 1994. december 31-ével zártuk le azzal a nem titkolt céllal, hogy elindítunk egy kiadványsorozatot, amely meghatározott - négy-öt éves - időszakonként feldolgozza az Alkotmány egyes szakaszaihoz fűzött alkotmánybírósági értelmezések legfontosabb megállapításait, ily módon közreadva az értelmezett és alkalmazott Alkotmány „esszenciáját”. (Segítséget is nyújtva ezáltal a valamennyi határozatot magában foglaló éves gyűjtemények [„Az Alkotmánybíróság határozatai”] használatához is.) Az első kötet az Alkotmánybíróság első öt évének gyakorlatát, legfontosabb döntéseinek (szó szerinti) lényegét tükrözte. A nem kis számú pozitív szakmai visszajelzésekre hivatkozva, most már magunk is megfogalmazhatjuk: a kötet elérte célját. Eredeti elképzelésünktől ezért nem volt indokunk eltérni. Az első kötetben alkalmazott szerkesztési szempontokat követve dolgoztuk fel az Alkotmánybíróság 1995. január 1-je és 1999. december 31-e között született határozatait. A határozatokból az érintett alkotmányi rendelkezést értelmező legfontosabb megállapításokat, szó szerinti szövegrészeket adjuk közre. Az Alkotmány adott §-ához kapcsolódó határozatrészek idézése előtt, vagy közben, az összefüggésekre, a kapcsolódó értelmezésekre tekintettel, az idézeteket magyarázatokkal (jegyzetekkel) egészítettük ki. „Az értelmezett Alkotmány” második kötete természetesen nincs mereven elválasztva az első kötettől. A második kötet az elsőre épül, mint ahogy az Alkotmánybíróság adott alkotmányi faihoz fűzött értelmezései is egymásra épülnek, s bontják ki az adott norma tartalmát. Az újabb kötet tehát az Alkotmánybíróság „precedens bíráskodásának”, tízéves gyakorlatának a bemutatása. Az első kötetből - az első öt év gyakorlatából - ezért átvettük az ún. alaphatározatokat, amelyekre, mint „precedens döntésekre” az Alkotmánybíróság határozataiban hivatkozik. Ezután következnek az elmúlt öt év legfontosabb határozataiból vett idézetek. Ezek közül is indokolt már a
bevezetőben utalni a jogállam-értelmezések (pl. törvényhozási eljárás, a jogalkotás rendje, a közhatalmi szervek demokratikus legitimációja) és az
Alkotmánybíróság saját hatásköri értelmezéseinek (pl. alkotmánysértő mulasztás megállapítása, alkotmányos követelmények meghatározása) gazdagodására.
A remélt olvasói, használói kört - akiknek tisztelettel ajánljuk ezt a második kötetet is - ugyanúgy határozhatjuk meg, mint az első kötet útjára
bocsátásánál: gondolunk - nem kis optimizmussal - az új Alkotmány előkészítésében részt vevőkre, a jogalkotás szakembereire és a jogalkalmazókra, elsősorban: a bírákra, ügyészekre, az önkormányzatoknál dolgozó jogászokra, ügyvédekre, valamint az egyetemi oktatókra és az egyetemi hallgatókra.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Alkotmány, Alkotmányjog, Alkotmánybíróság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Alkotmány, Alkotmányjog, Alkotmánybíróság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
3-9
Bevezetés
11-12
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
13-760
I. fejezet: Általános rendelkezések
13-288
Jogállam
13-87
A jogbiztonság átfogó kérdései
16-29
1. A jogbiztonság és a rendszerváltás
16-20
2. Jogbiztonság és az eljárási garanciák
20-25
3. Jogbiztonság és az alkotmányellenesség jogkövetkezményei
26-29
Jogállam és a közhatalom gyakorlása
29-40
1. A közhatalmi szervek működésével kapcsolatos alkotmányos elvárások
29-36
2. Közhatalmi szervek demokratikus legitimációja
36-40
Hatalommegosztás elve
40-47
Jogállam és a jogalkotás rendje
48-74
1. A „kellő idő” követelménye a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez
48-54
2. A visszamenőleges hatályú jogi szabályozás értelmezése
54-57
3. Azonnali hatályú jogelvonás, „ígérvények” visszavonása
57-60
4. Normakollízió azonos szintű jogszabályok között
61-62
5. Normatartalommal szemben fennálló alkotmányossági elvárások
62-67
6. Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek köre
67-71
7. Érdekképviseleti szervek részvétele a jogalkotásban
71-74
Törvényhozási eljárás egyes kérdései
74-84
1. A minősített többség kérdése
74-80
2. Közjogi érvénytelenség
80-83
3. Törvényelókészítés, törvényszerkesztés
83-84
Szerzett jogok védelme
85-87
Népszuverenitás
88-105
Népszavazási problémák (a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás egymáshoz való viszonya)
88-103
Állami szuverenitás és az Alkotmány
103-105
Pártok
106-114
Szakszervezetek és érdekképviseleti szervek
115-121
A nemzetközi jog és a belső jog összhangja
122-132
Jogalkotási problémák
133-141
A törvényerejű rendeletek és a törvények egymáshoz való viszonya
134-135
A jogalkotási törvény hatálya előtti és utáni jog
135-137
Deregulációs és jogtechnikai kérdések
137-138
Jogalkotási felhatalmazás
139-141
Alapjogvédelem
142-155
Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége
145-148
Az általános alapjogvédelmi teszt (I.) alkalmazása
148-155
Az alapjogok törvényi szabályozási szintjének értelmezése
155-158
Piacgazdaság
159-174
Szerződési szabadság
166-174
Vállalkozáshoz való jog
175-179
Versenyszabadság
180-190
A gazdasági verseny szabadságának általános értelmezése
180-183
Versenyszabadság és adópolitika (kedvezmények, mentességek megítélése, az adó gazdaságpolitikai funkciója)
184-188
Versenyszféra és az állami monopóliumok
188-190
Állami tulajdon
191-208
Tulajdoni rendszerváltás, az állami célvagyon
193-202
Állam kizárólagos tulajdona és kizárólagos gazdasági tevékenysége
203-208
Szövetkezeti önállóság
209-214
Önkormányzati tulajdon
215-228
Tulajdonjog
229-258
Alkotmányi tulajdonvédelem köre (az alkotmányjogi és a polgári jogi értelemben vett tulajdon közötti különbség)
231-241
Tulajdonvédelem a társadalombiztosítási rendszerben
241-244
Ideiglenes tulajdonkorlátozás
244-245
Földtulajdon sajátosságai
246-247
Tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartás
247-249
Birtoklás, használat, rendelkezés valamint a kapcsolódó jogintézmények
249-254
Kisajátítás
255-258
Öröklés joga
259-261
Házasság és család védelme
262-272
Ifjúság védelme
273-274
Szociális gondoskodás
275-276
Egészséges környezethez való jog
277-288
II. fejezet: Az Országgyűlés
289-331
Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogkörei
289-304
Alkotmányozó hatalom
289-292
Költségvetés megállapítása
292-294
Önkormányzat feloszlatása
295
Közkegyelem gyakorlása
296-299
Hadiállapot, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az irányítási jogkörök gyakorlása
300-304
Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó rendelkezések
305-318
Mentelmi jog
305-306
Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége
307-315
Szabad mandátum elve
315-318
Az Országgyűlés működése
319-331
Az Országgyűlés ülésezési rendje
319-320
Elnapolt Országgyűlés összehívása
321-322
Parlamenti működés hatékonysága
323-327
Interpelláció
328-331
III. fejezet: A köztársasági elnök
332-362
Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés
332-335
Főparancsnoki funkció
336-341
A köztársasági elnök helyettesítése
341-344
A köztársasági elnök döntési jogkörei (kinevezésekkel és felmentésekkel kapcsolatos problémák)
345-355
Egyéni kegyelmezés joga
355-358
A köztársasági elnök sérthetetlensége és jogi felelőssége
359-362
IV. fejezet: Az Alkotmánybíróság
363-439
Az Alkotmány Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseinek létrejötte (és ennek hatásköri konzekvenciái)
366-370
Az Alkotmánybíróság egyes hatáskörei
371-380
1. Előzetes normakontroll
371-378
2. Utólagos normakontroll
379-380
Az Alkotmány, az Alkotmányt módosító törvények vizsgálata
380-382
Nemzetközi szerződés alkotmányosságának utólagos vizsgálata
382-385
Éló jog vizsgálata
386-391
Alkotmányos követelmény meghatározása
392-396
Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése
397-399
4. Alkotmányjogi panasz
400-414
Az alkotmányjogi panasz jogorvoslati funkciója
400-407
Alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidö (számítás)
407-414
5. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
415-423
6. Hatásköri összeütközés
424
7. Alkotmányértelmezés
424-428
Az alkotmánybírósági eljárás egyes kérdései
429-430
Bizonyítási eszközök az alkotmánybírósági eljárásban
430-433
Az indítványozási jog egyes kérdései
433-437
A „rés iudicata” értelmezése
438-439
V. fejezet: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
440-442
VI. fejezet: Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
443-445
VII. fejezet: A Kormány
446-465
Autonómiák védelme a Kormánnyal szemben
446-451
A törvények végrehajtásával kapcsolatos feladatok
452-453
A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása
454-459
Az államigazgatás irányítása
459-461
A miniszterek jogállása és felelőssége
462-465
VIII. fejezet: A fegyveres erők és a rendőrség
466-469
IX. fejezet: A helyi önkormányzatok
470-501
Az önkormányzatok közjogi pozíciója
473
Az önkormányzáshoz való jog és e jog gyakorlásának formái
473-478
Az önkormányzati alapjogok általános értelmezése: az alapjogok természete és egyenlősége
479-483
Az egyes önkormányzati alapjogok tartalma
483-501
Szabályozási autonómia
483-487
Az önkormányzat tulajdonosi joga (tulajdonlás)
487-489
Bevételi és (állami) támogatási jogosultság
490-492
Adómegállapítási jog
492-493
Szervezetalakítási jog
493-494
Az önkormányzati alapjogok (ezen belül különösen: a rendeletalkotás) alkotmányos korlátai
494-501
X. fejezet: A bírói szervezet
502-514
A közigazgatási határozatok bírósági ellenőrzése
504-509
A bírói hatalmi ág önállósága, a bírói függetlenség
510-514
XI. fejezet: Az ügyészség
515-519
XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek
520-758
Az élethez és az emberi méltósághoz való jog
521-534
A személyes szabadsághoz való jog
535-538
Az ember jogképessége
539-540
A bírósághoz fordulás joga
541-548
Az ártatlanság vélelme
549-555
A védelemhez való jog
556-560
A visszaható büntető jogalkotás tilalma
561-567
A jogorvoslathoz való jog
568-575
A szabad mozgáshoz való jog (közlekedés szabadsága)
576-579
A személyes adatok védelméhez való jog (Az információs önrendelkezési jog)
580-588
A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog
588-590
A vallásszabadsághoz való jog
591-600
A véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság
601-611
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog (Az információszabadság)
611-616
Az egyesülési jog
617-628
A petíciós jog
629
Férfiak és nők egyenjogúsága
630-632
A gyermekek jogai
633-636
A kisebbségi önkormányzatok létrehozásának joga
637
A választójog, a közügyekhez való részvétel joga
638-645
A diszkrimináció tilalma
646-675
Az esélyegyenlőség elve
676-679
A munkához való jog: a foglalkozás szabad megválasztásának joga
680-691
Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve
691-693
A munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemhez való jog
694
A pihenéshez való jog
695
Az érdekvédelmi szervezetek alakításához való jog
696-697
A sztrájkjog
698-699
Az egészséghez való jog biztosításának állami kötelezettsége
700-705
A szociális biztonsághoz való jog
706-731
Művelődéshez (oktatáshoz) való jog
732-739
A tudományos élet szabadsága
740-
Tanszabadság
743-745
Honvédelmi kötelezettség
746-748
Az arányos közteherviselés
749-756
Alapjogsérelem miatt keletkezett igények bíróság előtti érvényesítése
757-758
XIII. fejezet: A válaszások alapelvei
759
XIV. fejezet: A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
760
XV. fejezet: Záró rendelkezések
760
Hátsó borító