Brunszvik Teréz "szellemi gyermeke"

Arcvonásait elsősorban a Barabás Miklós-féle metszetről ismerjük, sudár termetét pedig az a kis szobor önportré idézi elénk, amely mellé a játszi képzelet Vasvári Pált, Lővei Klárát és Brunszvik Terézt is odavarázsolja. Előttük loknis hajú, kandi tanulóleánykák, köröttük 1848/1849 ismert alakjai, attribútumai, a háttérben pedig felsejlik a tiroli hegyek karéjozta ’sziklafej’ és rajta a híres-hírhedt várbörtön, a kufsteini ’kőkoporsó’... E fantázia szülte tabló központi szereplője: Teleki Blanka grófnő, akivel - Kertész Erzsébet nagysikerű életrajzi regényének és a Sáfrán Györgyi rangos forrásgyűjteménynek hála - népszerűség tekintetében kevesen vehetik fel a versenyt történelmünk jeles nőalakjai közül. Teleki Blanka (1806-1862): a nemzeti nőnevelés úttörője és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc híve, mártírja. E lexikontömörségű és szikár meghatározással ellentétben az utókor a grófnőről szólva a kitüntető jelzőket és szóvirágokat csak úgy ontja. 'Múlhatatlan ragyogású’, 'tüneményes’, ’vértanú-fényességű’, ’hős lelkű’, ’fölséges’ nőalak, akit (az irodalomtörténész Nagy Miklós szerint) „lelki ereje, szenvedélyessége, a mindennapok világától való távolmaradása, mind az Antigonék és a Racine-i heroinák testvérévé emeltek”. Van, aki Blanka helyét 1848-ra utalva 'március leányainak’ sorában jelöli ki, s van, aki szerint ő ’a szabadságharc idejének legeszményibb női alakja’. Mások a 19. század jelentős személyiségének, ismét mások történelmük egyik legvonzóbb és legpéldásabb nőalakjának mondják. 'Hungária édes gyermeke’, kiváló honleány, a hazaszeretet, a nemzeti eszme vértanúja - olvashatjuk itt is, ott is. Mint intézetalapítót és bátor cikkírót szintén számos dicsérettel illették: ’a magyar nőmozgalom egyik legfényesebb alakja’, a nőemancipáció előharcosa, a leánynevelés úttörője, ’hazai nevelésügyünk kiválósága’, mi több: ’a magyar pedagógia kiemelkedő alakja’, 'forradalmár pedagógus’ stb. "Kiváló köznevelő, de talán bátrabban egyszerűen csak politikusnak mondhatjuk" - tapint a lényegre Bajomi Lázár Endre, Teleki Blanka ugyanis a szó szoros értelmében valóban nem volt pedagógus, annál is inkább, mivel az elnemzetietlenedett arisztokrácia visszamagyarosítását célzó leánynevelő intézetének felállítása elsősorban politikum volt.