"Nőttön nő tiszta fénye" corvina logo

Szerkesztő: Hornyák Mária
További szerzők: Urbán Aladár; Kurucz Rózsa ; Vág Ottó; Fehér Erzsébet; Mészáros István; Heiszler Vilmos; Zibolen Endre ; Hornyák Mária; Jókai Anna; Hegedűs Lóránt
Cím: "Nőttön nő tiszta fénye"
Alcím: Tanulmányok Brunszvik Teréz emlékezetére
Megjelenési adatok: Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996. | ISBN: 963-04-6175-7
Megjegyzés: A kötet írásai előadásként hangzottak el 1995. szeptember 23-án Martonvásáron a Brunszvik Teréz születésének 220. évfordulóján rendezett tudományos konferencián. | A kötet A Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság és a „Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka" Alapítvány támogatásával jelent meg.

coverimage 1775 nyarán - az egykorú feljegyzések szerint - olyan hosszan tartó, tikkasztó meleg volt, amilyenre 20 éve nem volt példa. Július 21-én Pozsony vidékén a felhőszakadás az utakat járhatatlanná tette. A Pressburger Zeitung olvasóit az ítéletidő mellett leginkább az áprilisban kirobbant amerikai függetlenségi háború hírei foglalkoztatták. 1775-ben még élt Rousseau, Goethe Wertherje már elindult világhódító útjára, a 29 esztendős Pestalozzi ekkor alapította meg első intézetét, egy szegényintézetet, az ötéves Beethovent pedig ez idő tájt többen látták „egy padkán állni a zongora előtt, ahová az apa kérlelhetetlen szigora odakényszerítette". Brunszvik Teréz ebben az 1775-ös esztendőben, egészen pontosan július 27-én, a kelő nappal jött a világra Pozsonyban ifjabb Brunszvik Antal kamarai tanácsos és báró Seeberg Anna első gyermekeként. A Szent Márton székesegyházban tartott keresztelőn jelenlévők, köztük Cottmann bárónő, aki a nagy királynő, Mária Terézia nevében tartotta keresztvíz alá az újszülöttet, aligha sejtették, hogy egykor ő lesz sok-sok kis apróság lelki édesanyja, szószólója, a kisdedóvás és -nevelés európai hírű apostola. A 220 éve született Brunszvik Teréz napjainkban örvendetes reneszánszát éli. Mindez nem kis részben a „Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka" Alapítványnak köszönhető, amely Martonvásár-tól Szatmárig, Budapesttől Pozsonyig számos jubileumi ünnepség, emléknap, óvodai névfelvételi ünnepség rendezésében részt vállalva törekszik minél szélesebb körben ismertté tenni történelmünk e kivételesen nagyszerű, követésre méltó nőalakját. „Aki igazán ismerni akarja Brunszvik Terézt, forduljon egyenesen ... saját irataihoz" - írta 1928-ban Teréz egyik legkiválóbb ismerője, a francia Romain Rolland. A baj csak az, hogy Teréz örök érvényű igazságokkal és mának szóló gondolatokkal teli, óriási naplóhagyatéka mind a mai napig nagyobbrész kiadatlan. A naplók megjelentetését tekinti fő feladatának a fent említett alapítvány, amelynek jóvoltából egy kötetnyi naplóanyag az Argumentum Kiadónál várhatóan 1996-ban fog megjelenni.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Előszó
5-7
TANULMÁNYOK
   Urbán Aladár: Eszmei áramlatok Európában 1815-1848 között
9-21
   Kurucz Rózsa: Brunszvik Teréz és Pestalozzi
22-36
   Vág Ottó: Brunszvik Teréz és Joseph Wertheimer
37-46
   Fehér Erzsébet: Brunszvik Teréz gondolatai de Gerando Antonina pedagógiájában
47-55
   Mészáros István: Nemzetnevelés és első óvodáink
56-68
   Heiszler Vilmos: Németek és szlovákok Pest-Budán az első odaalapítások idején. (Adalékok a többnyelvű főváros társadalmi és kulturális életéhez)
69-85
   Zibolen Endre: Első négy óvodánk belső életéből
86-98
   Hornyák Mária: A Brunszvik Teréz-kutatás eredményei
99-118
FÜGGELÉK
   Hornyák Mária: Brunszvik Teréz "szent szerdája"
121-125
   Jókai Anna: Ünnepi beszéd
126-128
   Hegedűs Lóránt: A gyermek az élet csodája
128-131
   Mészáros István: A 220 éve született Brunszvik Terézre emlékezve
132-133
Tartalom
134-135
Kolofon
Hátsó borító / Fülszöveg