Az adójog alapjai ; Illetékjog

Az állam kialakulásával, megjelenésével egy időben kerültek kivetésre az első adók. Az adó történelmi kategória, amely a mindenkori uralkodó osztály érdekeit fejezi ki. Kezdetben a rabszolgatartó és feudális társadalmakban a természetbeni szolgáltatás (robot, dézsma) volt a jellemző, és majd az árutermelő társadalmak megjelenésével és a pénzgazdálkodás általánossá válásával válnak rendszeressé a pénzben fizetendő adók. Az adó fő funkciója, hogy az állam működéséhez szükséges kiadások fedezetét nyújtsa. Az egyre nagyobb feladatokat felvállaló állam egyre több forrást igényelt feladataik ellátásához, ezért új és új adónemek kerültek bevezetésre. A termelés bővülése, a gazdaság fejlődése, a társadalmi munkamegosztás is egyre újabb adóforrásokat hozott létre. Magyarországon az első írásos emlék Károly Róbert törvény-könyvében jelenik meg, az 1342. évi XIX. Dekrétumban, amelyben az elterjedt pénzhamisításból származó veszteségek pótlására Lucrum Camerae név alatt minden palackportára vagyis olyan kapura, amelyen szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, évente 18 dénár adót vetett ki. A legáltalánosabb megközelítés szerint az adó: az államháztartás legfontosabb bevételi forrása, amelyet az állam egyoldalúan állapít meg, az adó felségjoga a területén lévő természetes és jogi személyek terhére, fő funkciója az állami kiadások finanszírozása, de emellett más gazdasági és szociálpolitikai feladatokat is ellát, az adó anélkül kerül beszedésre, hogy az állam közvetlen ellenszolgáltatást nyújtana, önkéntes teljesítés hiányában kényszer útján kerül behajtásra. A modem államban az adók az állami bevételek legfontosabb formái. Az adók, ill. az adó jellegű bevételek teszik ki döntő többségben a költségvetés bevételeit. Az állami bevételek nemcsak a központi költségvetés bevételeit jelentik, hanem az önkormányzatokét is, ill. szövetségi államok esetében a szövetséges tagállamokét is. Az adónak állam által történő egyoldalú megállapítása azt jelenti, hogy kizárólag az államnak van adóztatási felségjoga, és minden más szervezet csak az állam felhatalmazása alapján vethet ki adót. Az állam adóztatási jogának kiemelése azt jelenti, hogy más szervezetek csak felhatalmazás alapján vethetnek ki adót. Magyarországon a központi államhatalom mellett a helyi önkormányzatok is adóztathatnak, de ezen jogosítványuk is az állam törvényi felhatalmazásán alapul. Az állam adóztatási felségjoga kiterjed az állam területén élő, működő természetes és jogi személyekre. Nemzetközi szerződések, ill. jogszabályok ez alól kivételt tehetnek (pl. off-shore cégek). Az adó legfőbb funkciója, hogy fedezetet nyújtson az állami feladatok ellátásához. Közcélok finanszírozását szolgálja az adó. Az állam feladatai a társadalmi-gazdasági élet fejlődésével egyre bővülnek, és ezzel együtt az adóterhek emelkedése figyelhető meg. A közcélok finanszírozása mellett természetesen az állam az adókon keresztül egyéb gazdasági és szociálpolitikai feladatokat is ellát.