A' füredi-savanyúviz 's Balaton' környéke corvina logo

Szerző: Horváth Bálint
Cím: A' füredi-savanyúviz 's Balaton' környéke
Alcím: Kézi-könyvül a' savanyúvizi, 's balatongőzösi minden karu, 's rendü tisztes vendégeknek
Megjelenési adatok: Czéh Sándor Ny., Magyar-Óvár, 1848.

coverimage Ámbár Balaton-Fiired a’legjelesb, ’s leglátogatottabb magyarországi gyógyhelyek között, elsők közé számlállathalik ; mindazonáltal korára, ’s hírére nézve legújabb, mert: míg a’ többi jelesbeknek majd mindannyinak mondák, írott kútfők, fenn álló romok, föltalált emlékek, pénzek, stb. után Írott történeteik a’ korábbi századokba, sőt a’ romaiak’ koráig felvezetvék; illyesmit Fürednél hiába keresnél; sőt hagyomány utján is, a’ gyógyforrás’ eredetéről , feltalálásáról, ’s a’ gyógyintézet’ legrégiebb felállításáról, mint legtöbbek, valamelly hozzájok illő rege alakjában bírnak , mitsem mutathat fel. Ámbár a’ romaiaktól élénken mívelt alsó Pannóniájukban feküdt, melly secunda cmsularis romana-nak Galerius császártól neje’ tiszteletére Valeria-nak ne-vezteték. Környékén sok nevezetes gyarmat vala, u. m. Caesariana, Tricciana, Valentina/, Mogentia-nae, Mogetianae, Cibalis stb. ’s mellyeket Keszthelynél , Sárvíznél, ’s a’ tó melletti számas más helyeken a’ romok szemünkbe tüntetnek; mégis semmi bizonyos , és hitelt érdemlő tudósítást Füred’ gyógyvizeiről, melly bizonyosokká tenne, miszerint a’ romaiaknál ismert, ’s használt volt légyen, nem találunk. Amaz előadás, mellynél fogva Valéria császárné, férje’ halála után, Tihanyban lakott, ’s Piroska nevű anyját a’ füredi gyógyforrásban hosszas betegségéből kigyógyittatja, ’s Diána istennő’ tiszteletére, ott templomot emeltet; ha nem valódi koholmány, csak monda lesz, minden történeti alap nélkül. Ama’ zavaros időket, mellyek a’ romaiaknak Pannóniából, a’ hunnok’, gothok’, longobardok’, és avarok’ betolakodása általi költözésökre következtek, elhagyjuk; valamint az e’ tartományba bejövő magyarok’ korabéli előadásokat is mellőzzük. A’ korábbi magyar királyok’ idejében, történeti, ’s földleirati munkákban felemlittetnek ugyan Füred, ’s Tihany; de Füred’gyógyvizeiről szó nem tétetik; valószinüleg első említést Zeiler „Itinerarium Ger-maniae“ czímü munkájában 1632. tesz ; valamint utóbbi 1644. kijött1 Magyarország’ leírásában „Ti-hany“ czikk alatt felemlít egy forrást, melly a’ tihanyi vártól egy puskalövésnyire van. Krekvicz 1685. ismétli ugyan ezt, csak nem szóról szóra. Határozottabban szól Lower Máté 1694. a’ füredi gyógyforrásról, a’ tihanyi vár leírásának 182. lapján e’ következőleg: „Félórányira a’ szigettől, ’s vártól Balaton’ szélén a’ nádas inegett találtatik a’ tihanyi savanyúvizforrás, itt buzog fel két kulban szürke talapból, ’s a’ földet feltúrja, köröskörül nehány lépésnyire, ’s inocsárossá teszi;’ szeszes, tiszta, savanyú, felfrisítö , elevenítő, és gyomorbéli szeleket hajtó, azért a’ barom őröktől, ’s parii lakosoktól szívesen felkerestetik.
Kategóriák: Helytörténet, Földtudományok
Tárgyszavak: Útikönyv, Természetföldrajz, Gyógyvíz, Balatonfüred, Balaton, Fürdőhely
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék