Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba

Az európai szocialista országok egyetemein általánosan ismert egyetemes jogtörténet sokat tett azért, hogy az itt szóban forgó népek - hosszú ideig elhanyagolt - újkori története tudományos megalapozást nyerjen. Hazai és külföldi - gyakran világszerte ismert - kézikönyvek egész sorát lehet ma már megemlíteni, amelyek eligazítást nyújtanak számunkra a részletekben csakúgy, mint a feltáruló tények világtörténeti összefüggéseiben. A jogtörténet-tudomány egyidejűleg megteremtette a lehetőségét annak is, hogy - a modern történetszemlélet igényeinek megfelelően - a feltárt források eredeti anyagába betekintést nyerjünk. Ezt a szélesebb, tudományos értékű igényt követi újabban az a törekvés, hogy a korszerű egyetemi oktató-nevelőmunka az adott kor eredeti forrásaira épüljön. Nem egyedülálló tehát az a hazai törekvésünk, hogy a jogtörténettudomány által vizsgált fejlődési folyamatokat az eredeti forrásokon keresztül is követhetővé tegyük az új jogász nemzedékek előtt. A jogfejlődés korszerűbb szemléletének igénye hozta felszínre ezt a szélesen kibontakozó törekvést, amely egyben a hallgató közvetlen elemző, alkotó munkájának kibontakozását segíti elő. Éppen ezért nem törekedtünk a gyűjteménybe felvett források kimerítő elemzésére, sőt az egyes forráscsoportok teljes szöveganyagának a közreadásától is el kellett állnunk, miután a kútfők egy része olyan' tényanyagot is tartalmaz, amely írott tananyagunkhoz csak közvetett módon kapcsolódik. Mindez magában rejti nyilvánvalóan azt a lehetőséget, hogy az adott témakörbe behatoló hallgató a távolabbi összefüggések felé öntevékeny lépéseket tegyen. Ennek érdekében a szövegkönyv összeállítói helyenként az alapvető irodalomjegyzéket vagy az elérhető teljes szöveg lelőhelyét is megjelölni törekedtek. Terjedelmi korlátok miatt az adott jogtörténeti folyamatok teljes anyagának bemutatására egyébként nem törekedhetünk. Egy vagy néhány tipikus, fejlődési tendenciát jelző forrás rövid bemutatása mellett utalunk azonban az azonos értelemben felhasználható források lelőhelyére is. Az ilyen lelőhelyek megjelölésében azonban az alapvető forráskiadványok körénél kellett maradnunk. A korszakhatárok megválasztását tekintve a történettudomány által alkalmazott periodizációt ill. a kronológiai sorrendiséget vettük alapul. Egészében a polgárosodás és egyáltalán a burzsoá jellegű állam- és jogrend kibontakozásának a meghatározó (determináns) jelenségeit kívántuk előtérbe állítani. A felhasznált anyagok egyik csoportja a korai, ill. a klasszikus polgári átalakulások hatása alatt jelentkező változásokat, a második csoportja a megkésett átalakulások eredményeit, ill. a modern kapitalizmus legújabb korszakának a jogfejlődését követi. Végül némi kitekintést törekszünk adni a szocialista jogtípus fejlődéstörténetébe, amely elvezetheti a figyelmet a hatályos jog kialakulásához.