Kiss Árpád [1907-1979] corvina logo

Szerző: Horváth Márton
Szerkesztő: Balázs Mihály
Cím: Kiss Árpád [1907-1979]
Sorozatcím: Magyar pedagógusok
Megjelenési adatok: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1990. | ISSN: 0864-9006 | ISBN: 963-7516-59-X

coverimage A második világháború végén Magyarország történetében döntő fordulat következett be. Az ellenforradalmi rendszer összeomlásával megnyílt a független, szabad demokratikus fejlődés útja. Az új népi hatalom megteremtette a feltételeket közoktatásunk forradalmi átalakításához. Az egész iskolarendszerünket új alapokra kellett helyezni, mivel a régi, örökölt iskolarendszer felépítése és pedagógiai felfogása nem felelt meg ez új társadalmi követelményeknek. A felszabadulás előtti évtizedekben a magyar oktatás demokratikus hagyományait fokozatosan felszámolták, s az iskolákban még a polgári liberalizmus pedagógiai felfogását sem engedélyezték. A népiskola csak a legelemibb ismereteket nyújtotta, de az állampolgárok jelentős hányada még ezt sem végezhette el. A gimnázium a középosztály iskolája volt, a szakoktatási intézmények csak a gyakorlati munkához szükségesebb ismereteket adták. A közép- és felsőfokú iskolákban, intézményekben a továbbtanulás lehetőségeit elsősorban a szülők anyagi helyzete és nem a tanuló képességei, adottságai határozták meg. A felszabaduláskor oktatási rendszerünk korszerűtlen volt; még a polgári fejlődés követelményeinek sem felelt meg. Az ország újjáépítésének és demokratikus újjászületésének programját a kommunista párt kezdeményezte és Szegeden 1944. november 30-án hozta nyilvánosságra. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját 1944. december elején ismertette, s a nemzeti, demokratikus, antifasiszta program alkalmas volt arra, hogy a munkásosztályt, a parasztságot, a demokratikus értelmiséget és a polgárság németellenes részét egy táborba tömörítse. A debreceni nemzetgyűlés ezt a 'programot fogadta el, s ez lett az Ideiglenes Nemzeti Kormány programnyilatkozatának alapja. A kormány művelődésügyi programját a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumnak kellett részletesen kidolgozni és végrehajtani. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés vallás- és közoktatásügyi miniszterré Teleki Gézát választotta, aki a Budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára volt, a németellenes erőkhöz tartozott. Teleki Pálnak, Horthy egykori miniszterelnökének fia. Megbízatása megfelelt a széles nemzeti összefogás gondolatának, a kormány programjában meghirdetett céloknak.
Kategóriák: Neveléstudomány, Életrajz
Tárgyszavak: Pedagógus, Magyar pedagógia, Pedagóguspálya, Kiss Árpád
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Sorozati címlap
Címlap
Impresszum
Fénykép
Bevezetés
3-6
1. Életének első évtizedei, a balassagyarmati évek
7-11
2. Debreceni munkássága
11-15
3. Az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója
15-22
4. Emberi megpróbáltatásai a „fordulat éve" után
23-29
5. Az újrakezdés termékeny évei
29-34
6. Neveléstudományi munkássága
34-45
   a/ Felfogása a műveltségről és a művelődésről
35-40
   b/ Felfogása a tanítás—tanulás elméletéről és módszeréről
40-45
7. A Magyar Pedagógiai Társaság élén
46-49
8. Befejezés — egy életmű tanulságai
49-52
Felhasznált források
52
Válogatott bibliográfia Kiss Árpád munkáiról
53-55
Angol nyelvű összefoglaló
56-57
Német nyelvű összefoglaló
58-59
Orosz nyelvű összefoglaló
60-61
Tartalom
Hátsó borító