Magyar
English
Nemzetközi kapcsolatok története, 1941-1991
Szerző:
Horváth Jenő Szerkesztő: Horváth Jenő
További szerzők: Paragi Beáta; Csicsmann László
Cím: Nemzetközi kapcsolatok története, 1941-1991
Megjelenési adatok: Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014. | ISBN: 978-963-87486-6-9
Megjegyzés: Harmadik, javított kiadás
Ennek a könyvnek az előző kiadásai a Grotius Könyvtár sorozat 2. köteteként jelentek meg. Akkor a könyvet a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán BA-szinten tanuló diákjainknak szántunk. Nagy örömmel vettük, hogy más egyetemeken is használták a hasonló tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók. Tartalmát és műfaját tekintve könyvünk valahol félúton jár az egyetemi jegyzet és az egyetemi tankönyv között. Terjedelmét tekintve jóval rövidebb és
tömörebb a mai egyetemi tankönyveknél, a régi egyetemi jegyzeteknél viszont hosszabb és részletesebb. Tartalmát tekintve a könyv összefoglalja A nemzetközi kapcsolatok története 1941—1991 című kurzus előadásainak és szemináriumainak anyagát; természetesen nem fedi le azt teljesen, inkább összegzi a vizsgára való felkészüléshez a legfontosabb ismereteket. A témaköröket időrendi sorrendben tárgyaljuk; a tantárgy természetéből fakadóan, didaktikai szempontból azonban helyenként eltértünk a szigorú kronológiai sorrendtől. A könyv szerkezetének kialakításakor törekedtünk a minél könnyebb áttekinthetőségre, egyebek mellett ezért alakítottunk ki meglehetősen tagolt címrendszert.
Stilisztikai szempontból a műfaj alapkövetelményeiből indultunk ki: így például igyekeztük kerülni a bonyolult megfogalmazásokat. Ettől függetlenül a három szerző fogalmazásmódjában szükségszerűen megjelennek bizonyos
különbségek. A tankönyv/kézikönyv műfajnak megfelelően igyekeztünk kiszűrni a politikai elfogultságokat, a szakmai és tudományos pontosság követelményeit tartottuk szem előtt.
Kategóriák: Politikatudomány, Történelem
Tárgyszavak: Nemzetközi kapcsolatok, Külpolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nemzetközi kapcsolatok, Külpolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-7
Előszó
[9]
1. A szövetséges hatalmak koalíciójának kialakulása és győzelme (1941-1945)
[11]-34
1.1. A szövetséges hatalmak koalíciójának kialakulása
[11]-16
1.2. A szövetségesek háborús céljai és a háború utánra vonatkozó terveik
17-24
1.2.1. Az amerikai tervek
17-19
1.2.2. Az angol tervek
19-21
1.2.3. A szovjet tervek
21-24
1.3. Az új világszervezetek
24-29
1.3.1. Az ENSZ
24-27
1.3.2. A gazdasági világszervezetek
28-29
1.4. A Szovjetunió új nyugati határainak kialakulása
29-33
1.5. A második világháború vége
33-34
2. A világháború utáni nemzetközi erőviszonyok, a szövetségesek közötti ellentétek megjelenése (1945-1947)
[35]-57
2.1. A nagyhatalmak helyzete, pozícióik
36-44
2.1.1. Az Egyesült Államok: egy igazi szuperhatalom
36-39
2.1.2. A Szovjetunió ereje és gyengeségei
39-42
2.1.3. Az Egyesült Királyság a világhatalmiság illúziójában
42
2.1.4. Franciaország: a nagyhatalmi státus visszaszerzése
43-44
2.1.5. Kína: egy látszólagos nagyhatalom
44
2.2. Az egyet nem értés tárgyai
45-53
2.2.1. A Szovjetunió kialakítja a „baráti országok” övezetét
45-47
2.2.2. A németországi megszállás és a jóvátétel kérdései
47-51
2.2.3. Az atombomba
51-53
2.3. Amiben megmaradt az együttműködés
53-57
2.3.1. A háborús főbűnösök felelősségre vonása
53-54
2.3.2. A párizsi békeszerződések
54-57
3. A korai hidegháború időszaka, a két szemben álló tömb kialakulása (1947-1949)
[59]-81
3.1. Mikor is kezdődött a hidegháború?
[59]-62
3.2. A feltartóztatás meghirdetése és alkalmazása
62-66
3.2.1. A Truman-doktrina
62-64
3.2.2. A Marshall-terv
64-66
3.3. Az amerikai külpolitika intézményrendszerének átszervezése
67-69
3.4. A keleti tömb kiépítése felé
69-72
3.4.1. A Kominform létrehozása
69-70
3.4.2. Kelet-Európa szovjetizálásának elindulása
70-72
3.5. Az első berlini válság (1948—1949)
72-75
3.6. A nyugati tömb kialakulásának kezdetei
75-77
3.7. A NATO megalakulása
77-79
3.8. Németország kettészakadása
79-81
4. A két tömb megszilárdulása Európában - A hidegháború militarizálása (1949-1956)
[83]-121
4.1. A szovjet külpolitika a hidegháború leghidegebb éveiben (1949—1953)
[83]-86
4.1.1. A sztálinista külpolitikai doktrina
84
4.1.2. A szovjet diplomácia jellegzetességei
85-86
4.2. Az Egyesült villámok külpolitikája Truman második elnökségének elején
87-88
4.3. A nyugat-európai integráció elindulása
89-96
4.3.1. Egységeszmék és egységtörekvések a háború után
89-90
4.3.2. Az Európa Tanács
90-91
4.3.3. Az Európai Szén- és Acélközösség
91-94
4.3.4. Az NSZK felfegyverzésének kérdése - az Európai Védelmi Közösség terve
94-96
4.4. Amerikai lépések a nyugati tömb megerősítésére
96-98
4.5. Az Egyesült Államok külpolitikája Eisenhower első elnökségének kezdetén
98-102
4.6. A Szovjetunió és a népi demokráciák Sztálin halála után
102-104
4.7. Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikája (1953—1957)
104-108
4.8. A két tömb megszilárdulása Európában
108-116
4.8.1. Az NSZK bevonása a NATO-ba
108-110
4.8.2. A Varsói Szerződés létehozása
110-112
4.8.3. Az osztrák államszerződés aláírása
112-113
4.8.4. A genfi csúcsértekezlet
113-114
4.8.5. A szovjet-német kapcsolatok
114-116
4.9. A szovjet külpolitika újrafogalmazása
116-117
4.10. Az 1956. évi válságok
117-121
4.10.1. A „varsói ősz”
118
4.10.2. A magyar forradalom
118-120
4.10.3. A szuezi válság
120-121
5. Ázsia a második világháború után - A kontinens dekolonizációja
[123]-150
5.1. A Japán fölötti győzelem
[123]-127
5.1.1. A japán kapituláció
[123]-124
5.1.2. A szövetségesek tervei
124-125
5.1.3. Japán amerikai megszállása (1945-1952)
125-126
5.1.4. A japán békeszerződés
126-127
5.2. Kína a világháború után
127-131
5.2.1. A polgárháború és nemzetközi körülményei
127-130
5.2.2. A tajvani kérdés - A Kínai Népköztársaság külpolitikája
130-131
5.3. A koreai háború és következményei (1950—1953)
131-135
5.4. Délkelet-Ázsia dekolonizációja
135-138
5.4.1. Indonézia
135-136
5.4.2. Indokína
136-138
5.5. Két új állam: India és Pakisztán
138-142
5.6. A brit Nemzetközösség
142-143
5.7. A Közép-Kelet a második világháború után
143-146
5.7.1. Az iráni valóság
143-145
5.7.2. Irak
145
5.7.3. Az Arábiai-félsziget dekolonizációja
145-146
5.8. A Közel-Kelet dekolonizációja
146-150
5.8.1. A francia mandátum vége Libanonban és Szíriában
146-147
5.8.2. Palesztina - a brit mandátumtól az első-izraeli háborúig
147-150
5.9. Az Arab Államok Ligája
150
6. A válságok időszaka (1957—1962)
[151]-185
6.1. A Szovjetunió és az Egyesült Államok versenyfutása a fegyverkezésben
[151]-156
6.2. Az európai integráció; a római szerződések
157-158
6.3. A második berlini válság első szakasza (1958—1959)
158-160
6.4. A párizsi csúcskonferencia kudarca (1960)
160-162
6.5. Az első kubai válság: a disznó-öböli inváziós kísérlet (1961)
162-164
6.6. A második berlini válság „megoldódása”: a fal (1961)
164-166
6.7. A második kubai válság — rakétaválság (1962)
167-170
6.8. Kínai-szovjet elhidegülés és feszültségek (1959—1962)
170-172
6.9. A gyarmati rendszer felbomlása Afrikában (1956—1975)
173-179
6.10. Az ENSZ szerepe a dekolonizációban
179-181
6.11. Az el nem kötelezettek mozgalma, illetve az Észak—Dél kapcsolat
181-183
6.12. Egységtörekvések a harmadik világban
184-185
7. A törékeny détente időszaka (1962-1969)
[187]-209
7.1. Nagyhatalmi megállapodások az enyhülés jegyében
[187]-189
7.2. Franciaország változó külpolitikája, illetve a gaulle-izmus pillérei (1958-1969)
189-192
7.3. Az Egyesült Államok Európa-politikája az 1960-as évek elején
192-194
7.4. Az európai integráció alakulása az 1960-as években
195-197
7.5. A vietnami háború amerikai szakasza
198-203
7.6. A Szovjetunió külpolitikája (1964-től) és a Brezsnyev-doktrína
203-206
7.7. A hatnapos háború (1967)
206-209
8. A détente - az enyhülés időszaka (1969—1975)
[211]-239
8.1. Amerikai—szovjet egyezmények a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról
212-217
8.2. Az Ostpolitik
217-222
8.2.1. Az NSZK új keleti politikájának kialakulása
217-218
8.2.2. A Szovjetunióval és a kelet-európai szocialista országokkal kötött szerződések
218-220
8.2.3. A kapcsolatok rendezése az NDK-val
220-221
8.2.4. A Berlinre vonatkozó szerződések
221
8.2.5. Az Ostpolitik mérlege
221-222
8.3. A helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ)
222-225
8.3.1. Az előzmények
222-223
8.3.2. Helsinki konferencia (1973-1975)
223
8.3.3. Helsinki záróokmány (1975)
223-224
8.3.4. Kitekintés: a helsinki folyamat, az EBEÉ-utókonferenciák
225
8.4. A nemzetközi pénzügyi és nyersanyagválság
226-229
8.5. A kínai kártya
229-232
8.5.1. Az amerikai-kínai közeledés okai
229-230
8.5.2. A pingpongdiplomácia
230-231
8.5.3. Az amerikai-kínai közeledés következményei
231-232
8.6. Amerikai kivonulás Vietnamból
232-237
8.6.1. A vietnámi háború „vietnamizálása”
232-233
8.6.2. Kambodzsa és Laosz bombázása
233-235
8.6.3. A párizsi egyezmények (1973)
235-237
8.7. A latin-amerikai kihívások és Washington válasza
237-239
9. Az enyhülés megtorpanása (1975-1979)
[241]-261
9.1. A szovjet expanziós törekvések
242
9.2. Afrika
243-247
9.2.1. Az angolai függetlenségi háború
243
9.2.2. Az angolai polgárháború
244
9.2.3. Mozambik függetlenné válása és a polgárháború
244-245
9.2.4. Bissau-Guinea
245
9.2.5. Baloldali fordulat Etiópiában
245-247
9.3. Indokína a vietnami háborút követően
247-248
9.4. A Közel- és Közép-Kelet az 1970-es évek második felében
248-259
9.4.1. Az iráni iszlám forradalom
248-252
9.4.5. A Camp David-i keretegyezmények és az egyiptomi-izraeli békeszerződés
252-254
9.4.6. A szovjet intervenció Afganisztánban
254-259
9.5. Nicaragua: a sandinista fordulat
260-261
10. A „kis hidegháború” időszaka (1979-1985)
[263]-280
10.1. Az amerikai külpolitika új hidegháborús fordulata
[263]-268
10.2. Nyugat-Európa szembefordulása a szovjet „finnlandizálási” tervekkel
268-270
10.3. Az európai közepes hatótávolságú fegyverek (eurorakéták) kérdése
270-271
10.4. Reagan „csillagháborús” (SDI) programja
272-273
10.5. Ázsia a kis hidegháború időszakában
274-276
10.5.1. Az amerikai-kínai kapcsolatok alakulása
274-275
10.5.2. Kína Ázsia-politikája
275-276
10.6. A Közel-Kelet a „kis hidegháború” időszakában
277-280
10.6.1. Izraeli intervenció Libanonban
277
10.6.2. Az iraki-iráni háború (1980-1988)
277-280
11. A hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása (1985-1991)
[281]-312
11.1. A Gorbacsov vezette Szovjetunió külpolitikája
[281]-285
11.2. Amerikai külpolitika és amerikai—szovjet csúcstalálkozók
285-291
11.3. Annus mirabilis ’89
291-301
11.3.1. Moszkva szerepe
219-293
11.3.2. Lengyelország
293-295
11.3.3. Magyarország
295-296
11.3.4. Csehszlovákia
296-298
11.3.5. Románia
298-299
11.3.6. Az NDK összeomlása
299-301
11.4. A német újraegyesítés folyamata - a második világháború „vége”
301-306
11.5. A Szovjetunió reformjától annak felbomlásáig (1988-1991)
306-312
11.5.1. Gorbacsov intézményi reformjai és azok hatása (1988-1990)
306-309
11.5.2. A Szovjetunió felbomlása és öröksége
310-312
12. Kitekintés
[313]-324
12.1. A bipoláris világ megszűnése
315-316
12.2. A hidegháború befejezése a vesztes megnevezése nélkül
316-318
12.3. Az Egyesült Államok szuperhatalmi helyzetének megváltozása
318
12.4. Az Európai Unió
318-319
12.5. A volt keleti blokk országainak rendkívül súlyos gondjai
319-320
12.6. Az ázsiai hatalmak
321
12.7. A megoldatlan globális problémák előtérbe kerülése
321-322
12.8. A helyi konfliktusok jellegének változása
322-323
12.9. A régi nemzetközi intézményrendszer továbbélése
323-324
Időrendi áttekintés
[325]-334
Irodalmi kalauz
335-342
Kolofon