A XVI. Pécsi Pénzügyi Napok

A globalizált, felgyorsult világban a kockázatok megfelelő vállalása, vagy általában a kockázatok megfelelő menedzselése kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Azt nehéz lenne megítélni, mikor szembesültek a gazdasági szereplők nagyobb kockázatokkal, akkor, amikor alig haladta meg a várható életkor a negyvenévet, uralkodók haltak bele egy rosszul kezelt fogfájásba, és ha a termés nem volt megfelelő, akkor a következő aratásig éheztek, vagy ma. Az viszont elég egyértelműen látszik, hogy a II. világháborút követően a hosszú évtizedekig tartó – időlegesen csak az 1970-es évekbeli olajválsággal megtört – fellendülés és népességbővülés közepette nem volt ekkora jelentősége a kockázatvállalási kérdéseknek, illetve a kockázatok menedzselésének. Ezek, az 1980-as években lezárult „boldog, békeévek” még részei a kollektív emlékezetnek, így lényegében ehhez mérten tűnnek a későbbi, illetve jelenlegi idők kockázatok szempontjából nagyobb kihívásokkal telinek. A globalizáció, illetve a növekedés és fenntarthatóság alapjainak megrendülése, erősítette az egymástól való függést, miközben az együttműködési hajlandóságok nem növekedtek. Mindez egy változékonyabb, kiszámíthatatlanabb világot eredményezett. A változékonyság megnehezíti az alkalmazkodást a követelményekhez, ami megnöveli a sikeres gazdálkodáshoz szükséges képességek, illetve azon képességek közötti különbséget, amikkel a gazdasági szereplők rendelkeznek. Ez nagyobb kockázatokban ölt testet. A kiszámíthatatlanság részben ugyancsak növeli a kockázatokat, hiszen nehezebb azokat beazonosítani, megelőzni, következményeiket enyhíteni, általában véve menedzselni. Ez a fokozottan változékony és kiszámíthatatlan, azaz dinamizáló világ még inkább próbára teszi a pontosan meghatározható kockázati valószínűségekre, és következményekre alapozó kockázatmenedzsmentet. Ugyanakkor ez a kockázatmenedzsmenti megközelítés nem csak a közgazdasági elméletekben uralkodó jellegű, hanem sok iparágban a gyakorlatban is, illetve a legtöbb jogszabály is ilyen jellegű kockázatmenedzsmentet követel meg. A jelenlegi gazdasági környezet azonban nem kedvez ennek a matematikai-statisztikai alapú irányzatnak, így egyre inkább felértékelődnek az olyan kockázatmenedzsmenti irányzatok, technikák és eszközök, amelyek ilyen változékony és kiszámíthatatlan világban is megfelelő mértékben képesek támogatni a döntéshozatalt, elősegíteni a kockázatok megfelelő menedzselését. Korunk vezetői, döntéshozói és elemzői abban nőttek fel, abban szocializálódtak, hogy a kockázatok lényegében azáltal kerülnek beazonosításra, hogy pontosan meghatározásra kerül a nemkívánatos következmény mértéke, és annak bekövetkezési valószínűsége. Amikor ez nem lehetséges, zavar keletkezik a rendszerben. Hiszen a közvélekedés szerint, amit nem tudunk mérni, az nem is létezik.