A kereskedelmi jog alapjai

A kereskedelmi jog meghatározása több szempontból is nehéz. Egyrészt nincs önálló kereskedelmi törvénykönyvünk, ami teljes körűen és átfogóan, kódexjelleggel szabályozná ezt a joganyagot. Másrészt, maga az elnevezés is félreértésekre ad okot, ugyanis a „kereskedelmi” jelző a történeti gyökerekre utal, és mint ilyen régi- es, nem a mai köznapi értelemben vett kereskedelmet, illetve nemcsak azt takarja. A fogalom meghatározást nehezíti továbbá az is, hogy már a kialakulásától kezdve beszélhetünk szűk és tág értelemben vett kereskedelmi jogról, mely rétegződés ezen jogág egész története folyamán megmaradt és napjainkban is fennáll. A történeti elnevezésből kiindulva a fogalom-meghatározás gyökereit valahol ott kell keresnünk, ahol a társadalmi fejlődésben elhatárolódott egymástól a közérdek és a magánérdek, a közszféra és a magánszféra, a politika és a gazdaság, mert ez a fejlődés a jogtudományban a közjog és a magánjog elválását, szembeállítását vonta maga után. Míg a közjog olyan jogviszonyokat szabályozott, melyre az alá-, fölérendeltség és az államhatalom akaratának érvényesülése a jellemző, addig a magánjog által szabályozott jogviszonyoknak a mellérendeltség, az egymással szembenálló felek jogi egyenlősége a lényege. A magánjogot polgárjognak is szokás nevezni, mely a római szabad polgárok jogának - ius civile - fordítása. A magánjog vagy polgárjog a jogrendszernek az az ága, amely a legközvetlenebb összefüggésben áll a gazdasági viszonyokkal. Ezen belül is különösen a kereskedelmi jog foglalja magában a gazdasági tevékenységre (tehát nemcsak a kereskedelemre) vonatkozó szabályokat. A kereskedelmi jog lényegét tekintve a gazdasági élet résztvevőinek, szereplőinek a közvetlen gazdasági tevékenységével összefüggő, valamint ezen közvetlen tevékenységet közvetetten elősegítő jogviszonyokat, a bennük megnyilvánuló jogokat, kötelezettségeket, illetve ezek szabályozását foglalja magában. A történeti elnevezés tehát nagyon leegyszerűsítve a mai jogi nyelvben használatos gazdasági jog fogalmát takarja és ily módon a kereskedelem és gazdaság, a kereskedő és vállalkozó, a kereskedelemi társaság és gazdasági társaság, ha nem is abszolút mértékben, de szinonimái egymásnak. A kereskedelmi jog fogalmának ezen általános és teljes történetén átívelő, fejlődésének bármely szakaszára jellemző meghatározása után pontosabb képet kaphatunk a szűk és tág értelemben vett fogalmának a napjainkban élő kibontásával. A kereskedelmi jog szűk értelemben a gazdasági társaságok, illetve cégek alapításával, működésével, szervezeti felépítésével és megszűnésével összefüggő szabályokat tartalmazza.