A nő terei corvina logo

Szerző: Huszár Ágnes
Cím: A nő terei
Megjelenési adatok: L'Harmattan, Budapest, 2011. | ISBN: 978-963-236-402-5

coverimage A tanulmánykötet írásai kérdéseket fogalmaznak meg a nő helyéről a társadalom tereiben és a kulturális reprezentációk virtuális világában. A férfi és a nő az a kettő, amely kiadja az egyet, az embert. A nő és a férfi az ellentét és az egység, a küzdelem és a szerelem két ágense. Egymás nélkül nem lehetnek, de együtt- létük sem harmonikus: két, különböző szabályok, törvények szerinti világban, térben élnek. Szövegeimben a térmetafora gazdagon burjánzó lehetőségeit használom fel arra, hogy emocionálisan sokunk által megélt, de racionális nyelven nehezen megközelíthető tapasztalatokat közvetítsek. Az első csokorba olyan irodalmi művekkel foglalkozó írásaimat gyűjtöttem, melyek a férfiak és a nők tere közti határ átlépését tematizálják. A női és a férfi terek közti küszöb átlépése Virginia Woolf Orlandója számára a lehető legtermészetesebb mozdulat. Boldogan él a két tér határvidékén: a női és a férfi lét közötti átjárást emberi kiteljesedésként éli meg. Zinajda Gippiusz hősnői/hősei sajátos hasításban élik meg a két létezésmódot: a mindennapok világában nőként mozgó protagonisták alkotóként, férfiként definiálják magukat. A leszbikus coming-out regényekben a térmetafora - kilépés, átlépés egy másik dimenzióba - dramaturgiai szervező erővé válik. A kilépést az idegenként megélt otthoni térből Annemarie Schwarzenbach hőse visszavonhatatlan döntésként éli meg. Valami ellenállhatatlanul vonzza egy hirtelen kinyíló ajtó felé, de tudja, onnan nincs visszatérés. Radclyffe Hall protagonistája kitaszítottként él a nemek senkiföldjén, Gordon Agáta hősnőjét egyre gyorsuló körökben „pörgetik ki" egy ellenséges, ragadozókkal és vadászokkal teli erdőbe. Schnitzler Álomnovellája és a belőle készült Kubrick-film (Tágra zárt szemek) mindkét térben játszódik egyidejűleg: a férfi főhős botladozásait a fenyegető nagyvárosban feleségének álomban megélt tettei ellenpontozzák. A külső és a belső tér, a férfi és a nő világa között nyugtalanítóan nyitva maradt ajtó azonban a remény ígérete is: nem vagyunk egyedül, nem „vált útra belőlünk” másik „részünk”. A második tematikus egység a hatalom terébe lépő asszonyok sorsával foglalkozik. Két orosz politikusnő portréját vázolom fel: két feministáét, akik ezt a megnevezést magukra nézve mindig is elutasították. Sorsuk az oroszországi forradalom időszakában ívelt fel: Alekszandra Kollontaj a világ első női kormánytagja és nagykövete lett. Inessza Armand belső meghasonlottsággal küzdve fiatalon halt meg. A mai magyar politikusnőknek a médiában való megjelenését alapvetően nőiségük határozza meg: vagy eleve nemi alapon próbálják meg őket kitessékelni a politikai centrumból, vagy olyan kulturális reprezentációk képződnek körülöttük, amelyek tovább erősítik az előítéletes gondolkodást. Ezt mutatja Dávid Ibolyának és az MDF-nek a 2006-os választások két fordulója között a hazai médiában megjelenő képe. Az utóbbi évtizedekben sok nő került társadalmi kontrollfunkciót megtestesítő foglalkozásokba. Két ilyen csoporttal foglalkozom: katonanőket és református lelkésznőket kérdeztem szakmai identitásuk alakulásáról. A katonanőkkel és a lelkésznőkkel folytatott beszélgetéseim tapasztalata így fogalmazható meg: a nők ennek a hatalmi térnek mindeddig csak kis zugait hódították meg, lakták be. Egy írás a női magazinok által követett manipulációs stratégiákat vizsgálja.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Művelődéstörténet, Nőkérdés, Gender, Feminizmus
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-8
Mottó (Ady Endre: Valaki útravált belőlünk)
[9]
Előszó
11
Bevezető
13-15
I. NŐI ÉS FÉRFITEREK KOLLÍZIÓJA IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI ALKOTÁSOKBAN
[17]-60
   [Kép] Vasazry János: Déli pihenő (1905)
[17]
   [Kép] Kádár Béla: Aktok (1912)
[18]
   A HATÁR ÁTLÉPÉSÉNEK ÉLMÉNYE
[19]-27
      Woolf, a teljesség harmóniája
20-22
      Gippiusz: a teljesség hasítása
22-24
      Christa Wolf, a határátlépés értelmetlensége
24-26
      Irodalom
26-27
   LESZBIKUS COMING-OUT REGÉNYEK TÉRMETAFÓRÁI
[28]-36
      Irodalom
36
   EGY HATÁRSÉRTŐ MŰVÉSZETE: ZINAJDA GIPPIUSZ
[37]-43
      Gippiusz helye az orosz költészetben
37-38
      A lírai én pozicionálása „Az éjszaka virágai” című versben
38-39
      A szubjektum férfi és a női oldalának megjelenése az isteni szeretet megszakítatlan körében
39-41
         „A vörös kard”
39-41
         „A kör”
41
      Irodalom
41
      Az éjszaka virágai [vers]
43
   A NŐ AZ ARANYSZEM TÜKRÉBEN: ANNEMARIE SCHWARZENBACH
[44]-51
      Egy élet a határon
44-46
      Életműve
46-47
      Kulcsfogalmak
47-48
      Az angyal üzenete halálról és boldogságról - két szövegtöredék komparatív elemzése
48-50
      Irodalom
51
   TÁGRA ZÁRT SZEMEK : Férfi tér - női tér: valóság - álom
[52]-58
      Kubrick és Európa
[52]
      Az Álomnovella mint film, a rendező változtatásai
53
      A cím megváltoztatása
53-54
      A színhely és az időpont áthelyezése
54-56
      További eltérések a könyv és a film között
56-57
      Összegzés - a rendezői változtatások következménye
58
      Irodalom
58
   [Kép] Kunffy Lajos: A bretagne-i tengerparton (1898)
[59]
   [Kép] Ferenczy Károly: Napos délelőtt (1905)
[60]
II. NŐK A HATALOM TERÉNEK EGY ÁRNYÉKOS ZUGÁBAN
[61]-136
   [Kép] Gulácsy Lajos: A varázsló kertje (1906-07)
[61]
   [Kép] Faragó Géza: Karcsú nő macskával lámpafényben (1913)
[62]
   EGY FEMINISTA A BOLSEVIKOK ORSZÁGÁBAN: ALEKSZANDRA KOLLONTAJ
[63]-73
      Élete és tevékenysége
[63]-66
      Elméleti munkássága a nőkérdés hagyományos marxista megközelítésének vonzásában
66-67
      A szexualitásról vallott nézeteinek újszerűsége
67-69
      A család funkcióváltása a proletár társadalomban
69-70
      Szépirodalmi munkássága
70-71
      Egy individualista mint egy kollektivista társadalom sztárja
71-72
      Irodalom
73
   EGY MÁSIK FEMINISTA A BOLSEVIKOK ORSZÁGÁBAN: INESSZA ARMAND
[74]-85
      A két hercegnő
[74]
      Lenin szeretője
75
      Armand útja a nagypolgárságtól a munkásmozgalomig
75-76
      Élet az emigrációban - találkozás Leninnel
77-78
      Újra a cár börtönében
78
      A szerelmi kapcsolat vége
78-81
      A győztes forradalom után
81-82
      A vég
82-84
      Inessza Armand utóélete
84
      Irodalom
85
   A NŐI TEST MINT PROJEKCIÓS FELÜLET A POLITIKAI TÉRBEN
[86]-92
      Irodalom
92
   MIT KERES EGY ILYEN ARANYOS HÖLGY A POLITIKÁBAN
[93]-99
      Az előítéletek mint a társadalmi együttélést befolyásoló attitűdök
93-95
      Az előítéletes propozíciójú beszédaktusok
95
      Minden nőre vonatkozó beszédaktusok
95-96
      A megszólítottra vonatkozó beszédaktusok
96-98
      Mit tegyünk?
98
      Irodalom
99
   MAGYAR KATONANŐK
[100]-110
      A nők helyzete a hadseregben
[100]-101
      A katonanők aránya (1998-1999)
101
      Katonanők Magyarországon
102-104
      A pápai helyőrség: esettanulmány
104
      Női zugok a férfivilágban: irodák és egészségügyi helyiségek
105-106
      Akik csakugyan katonai pályára készültek
107-109
         A rajparancsnoknő
107-108
         A zászlósnő
108
         Aki a külszolgálatban reménykedik
108-109
      A katonanők jövője a magyar hadseregben
109
      Irodalom
110
   REFORMÁTUS LELKÉSZNŐK
111-123
      Nő a püspöki székben: a jövő víziója
111-112
      A reformáció és a kálvinizmus Magyarországon
112-113
      A nők szerepe az őskeresztényeknél és Pál apostol írásaiban
113-114
      A nők szerepe a katolikus egyházban
114-115
      A nők szerepe a protestáns egyházakban
115-116
      A nők egyházi szolgálata a középkor óta
116-117
      Pápai teológák identitáskonstrukciói
117118
      Pályaválasztás vagy elhivatottság?
118-119
      A lelkésznők identitáskonstrukciói
119-120
      Mit ér a lelkész, ha nő?
120-121
      A papi házasság
121-123
      Irodalom
123
   BARÁTNŐK KÖZÖTT: NŐI LAPOK MANIPULÁCIÓS STRATÉGIÁI
[124]-131
      Bevezetés: meggyőzés vagy manipuláció
124-125
      A mindenkinek szóló női lap
125-128
      Az igényes szinglik lapja
128-130
      A két manipulációs stratégia összehasonlítása
130-131
      Irodalom
131
   A NYELVBE KÓDOLT SZEXIZMUS - KlNEK SZÜL A NŐ?
[132]-134
   [Kép] Frank Frigyes: Le Verseur (1927)
[135]
   [Kép] Iványi-Grünwald Béla: Kertben (1912)
[136]
III. A NŐI TEST MINT PROJEKCIÓS FELÜLET: KULTUROLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS
[137]-164
   [Kép] Remsey Jenő György (1910 körül)
[137]
   [Kép] Kmetty János: Nő csészével (1916)
[138]
   „ÁPOL S ELTAKAR” - A NŐI TEST MINT NEMZETMETAFORA FINN, FRANCIA, MAGYAR, OROSZ ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
[139]-146
      A termékeny női test mint földmetafora
139-140
      A finn lány
140-141
      Marianne, a női harcos
141-142
      A magyar haza anyametaforái
142-144
      Az orosz anya
144-145
      A nemzetmetaforák üzenete
146
      Irodalom
146
   A VÁROS MINT NŐ: SZÉP ÉS RÚT
[147]-156
      Városkoncepciók az ókorban
147-149
      A tizenkilencedik század nagyvárosai: monumentális mostohaanyák
149-151
      A magyar főváros tündöklése és nyomora
151-153
      A nagyváros (nem) szexualizált képe: Budapest - Berlin
153-154
      Irodalom
155
   EGY TISZTA NŐ : A nyelvszennyezésről komolyan
[156]-161
      A nyelv tisztasága és az ellene vétők
[156]
      A Magyar Nyelvőr az anyanyelv védelmében
[156]-158
      A Magyar Nyelvőr leleplezői
158-159
      Nyelvművelés Trianon árnyékában
159-160
      A nyelvművelés a második világháború után: alibi-funkció
160-161
      A rendszerváltás után
161-162
   [Kép] Egry József: Ádám és Éva részlet (1910)
[163]
   [Kép] Bornemissza Géza: Műtermi cselédélet szoborral (1910)
[164]
IV. A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖNYVEKRŐL ÍRT RECENZIÓK
[165]-206
   [Kép] Aba-Novák Vilmos: Laura (1930)
[165]
   [Kép] Vidovszky Béla: Iduka olvas (1908 körül)
[166]
   MARGARET MEAD MEGVEZETÉSE
[167]-172
   HARMINC ÉVE EMMA
173-178
   JE. A. ZEMSZKAJA: MIHAIL BULGAKOV ÉS ROKONAI, CSALÁDI PORTRÉ
[179]-181
   SPEAKING OUT, THE FEMALE VOICE IN PUBLIC CONTENTS
[182]-185
   JANET HOLMES: GENDERED TALK AT WORK
[186]-188
   ANTONIA MEINERS (HG.): KLUGE MÄDCHEN ORDER WIE WIR WURDEN, WAS WIR NICHT WERDEN SOLLTEN
[189]-191
   MIRJA STÖCKER (HG.): DAS F-WORT, FEMINISMUS IST SEXY [AZ F BETŰS SZÓ, A FEMINIZMUS SZEXI]
[192]-195
      Milyen napjaink „posztfeminista” női nemzedéke?
193
      Milyenek a nők, miben különböznek a férfiaktól? A különbség az agyunkba van írva?
193-194
      Leosztották a szerepeket már a kőkorszakban?
194-195
   SEFAN BOLLMANN: AZ OLVASÓ NŐK VESZÉLYESEK : Az olvasó nők a festészetben és a fotóművészetben
196-198
   MARGIT PATRICIA ESZTER: A ZSIDÓ MENYASSZONY
199-201
   KISS TIBOR NOÉ: INKOGNITÓ
202-204
   [Kép] Batthyányi Gyula: Fekvő akt (1930-as évek eleje)
[205]
   [Kép] Vaszkó Ödön: Zsidó temető (1931)
[206]
Contents
[2007]-210
[Angol nyelvű ajánló]
[211]-213
Mottó (Ady Endre: Valaki útravált belőlünk)
[Kép] Egy hölgy 1900 körül (Huszár Krisztina)
Hátsó borító