Magyar vitorlázó repülőgépek corvina logo

Szerző: Jereb Gábor
Cím: Magyar vitorlázó repülőgépek
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988. | ISBN: 963-10-7126-X

coverimage A Műszaki Könyvkiadó 1977-ben jelentette meg „Vitorlázó repülőgépek" című könyvemet, amelyben a vitorlázó repülőgépet mint mérnöki alkotást kívántam bemutatni, és azt, hogy miként teszi lehetővé a három fő tényező: a légköri energiák természetének ismerete, a repülőgép ezek kihasználására célszerű kialakítása, valamint a repülőgép vezetőjének szakismeretei és készsége a légkörben rejlő energiák hasznosítását. Már a „Vitorlázó repülőgépek" írása közben felötlött a magyar vitorlázó repülőgépek ismertetésének gondolata, azonban a könyv célja és terjedelme akkor ezt nem tette lehetővé. A gondolat csaknem tízéves szunnyadása és a rendelkezésemre álló adatok kiegészítésére fordított munkával töltött idő után most ismét a Műszaki Könyvkiadó vállalkozott az előző könyvem folytatásának is tekinthető „Magyar vitorlázó repülőgépek" kiadására. E könyvvel célom annak megörökítése, hogy a magyar tervezők és vitorlázógép-építők hogyan vették ki részüket a vitorlázórepülés meghonosításából és továbbfejlesztéséből Magyarországon. Mint előző könyvemben, most is igyekeztem az egymásrahatásokat és összefüggéseket feltárni és egy-egy repülőgéptípus szakmai ismertetésén kívül létrejöttének történetével és körülményeivel is megismertetni az olvasót. A „Magyar vitorlázó repülőgépek" három részre oszlik. Az első fő rész áttekintést ad a magyarországi vitorlázórepülőgép-tervezés és -építés történetéről, azonban kerültem az üzemtörténeti kérdéseket és inkább a fejlődési irányvonalakat kívántam bemutatni. A könyv második, fő része az 1933 és 1983 között tervezett valamennyi magyar vitorlázó repülőgép típusismertetését tartalmazza megjelenésük időrendi sorrendjében. Ezt azonban helyenként a logika sorrendje töri meg, amikor a fejlődés nyomon követhetősége érdekében egy-egy típuscsalád tagjait, megjelenésük időrendjének figyelmen kívül hagyásával, a prototípus megjelenésének idejéhez kötve, összefüggően ismertetek. Egy-egy típus vagy típuscsalád ismertetése létrejöttének körülményeivel kezdődik. A teljesség igénye nélkül csak néhány fontosabb és a típusra jellemző repülést áll módomban megemlíteni. (A repülőteljesítmények ismertetése a repülés történészének feladata.) Az ismertetés minden esetben kiterjed a gép rövid általános leírására, s ennél bővebben aerodinamikai és szerkezeti kialakítására.
Kategóriák: Sporttudomány
Tárgyszavak: Vitorlázórepülés, Repülés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-6
Előszó
7-[8]
I. rész: A magyar vitorlázó repülőgép története (1933-1983)
[10]-35
   Az első vitorlázó repülőgépek Magyarországon
11-14
   Az első magyar tervezésű vitorlázó repülőgépek
14-15
   Tervezők, vitorlázó repülőgépek, építők, műhelyek
15-20
   A teljesítmény-vitorlázógépek kialakításának főbb szempontjai
21-26
      1. A lejtőrepülés korszaka
21-22
      2. A termikus vitorlázórepülés korszaka
22-24
      3. A termikus, sebességi vitorlázórepülés korszaka
24-26
   A vitorlázórepülő-kiképzés gépei
27-30
      1. A lejtő menti kiképzés
27-28
      2. A síkvidéki kiképzés
28
      3. A kétkormányos kiképzés
28-30
   A légialkalmassági előírások íéjlődése
30-33
   Tervezési pályázatok
33-35
II. rész: Magyar vitorlázó repülőgépek
[38]-[242]
   Gyöngyös 33
39-42
   Gyuri I és II
43-45
   Karakán
45-51
   Kócsag
51-54
   Vándor
54-56
   M 20 (Emese B és C)
56-58
   Nemere
59-68
   A „Szittyák"
68-70
   R-03 Szittya I
70-73
   R-04 Szittya II
73
   R-10 Szittya III
73-76
   M 22
76-83
   A Vöcsök és a Tücsök (R-07)
83-90
   A Pilis-család (R-08)
90-99
   R-llb Cimbora
99-104
   LS-16
104-106
   R-12 Kevély
107-109
   A Koma
109-111
   R-15b Koma
111-119
   R-15F Fém-Koma
119
   R-16 Lepke
119-121
   A Móka
121-123
   R-17 Móka
123-127
   R-17b Móka
127-128
   R-22
128-133
   R-22 Futár
133-138
   R-22S Június 18
138-142
   R-22S „lamináris" Június 18
142-144
   R-22S „vizes" Június 18
144-147
   R-22SV Super Futár (B-Futár)
147-149
   R-22V Super Futár (C-Futár)
149-152
   R-22SV Standard Futár (D-Futár)
152
   K-02b Szellő
152-156
   A Fergeteg változatai
156-160
   M 30 Fergeteg
160-166
   M 30B Fergeteg
166-169
   M 30C és C/l Fergeteg
169-171
   M 30C/1 Super Fergeteg
171-172
   OE-Ol (R-20)
173-177
   Győr 2
177-187
   Bene
187-192
   Z-03 Ifjúság
193-194
   Z-03A Ifjúság
194-197
   Z-03B Ifjúság
197-199
   Z-04 Béke
199-201
   A-08 Sirály
202-203
   A-08 Sirály I
203-207
   A-08b Sirály II
207-208
   R-23 Gébics
209-217
   A fémgépcsalád
217-222
   R-25 Mokány
222-225
   E-31 Esztergom (R-254)
225-227
   R-26S Góbé
227-233
   R-27 Kópé
233-234
   EV.l.K Fecske
234-237
   KM-400
238-[242]
III. rész: A magyar vitorlázó repülőgépek és a világszínvonal
[244]-250
   Hogyan értelmezhető a vitorlázórepülőgépek világszínvonala?
245
   Teljesítmény-vitorlázógépeink 1950 előtt
245-[246]
   1950 utáni teljesítmény-vitorlázógépeink
[246]-250
Függelék: Magyar vitorlázó repülőgépek adatai
251-259
   Megjegyzések
251
   Teljesítmény-vitorlázógépek
252-255
   Kiképző- és gyakorlógépek, műrepülőgépek, kétüléses vitorlázógépek
256-259
Irodalom és forrásjegyzék
260-263
Név- és tárgymutató
264-[272]
Kolofon
[272]
Hátsó borító